Magyar Hírek, 1983 (36. évfolyam, 1-26. szám)

1983-09-17 / 18-19. szám

A Magyar Hírek előfizethető a Kultúra Külkereskedelmi Vállalatnál postán vagy külföldi partnereinél. Ha előfizet:

megkapja a Magyar Hírek Kincses Kalendáriumát.

Az előfizetési díjat szíveskedjék a Magyar Nemzeti Bankhoz (H—1850 Budapest), a Kultúra Külkereskedelmi Vállalat 024/7. számú számlájára utalni csekk, illetve bank moneyorder beküldésével, vagy nemzetközi postautalvánnyal elküldeni a Kultúra Külkereskedelmi Vállalat címére. (H— 1389 Budapest, P. O. B. 149.)

Előfizetési díj egy évre 9,— US $, légi szállítással: 18,— US $.

Két évre 13,50 US $, légi szállítással 31,50 US $.

vagy a fentieknek megfelelő, nemzetközi fizetési forgalomban elfogadott valuta.

A feladott összeg rendeltetésénél szíveskedjék feltüntetni „MAGYAR HÍREK ELŐFIZETÉS’».

A KULTÜRA KÜLKERESKEDELMI VÁLLALAT KÜLFÖLDI PARTNEREI:

ANGLIA: The Danubia Book Company, B. I. Iványi, 58 Chatsworth Road, London NW2 4DD. — AUSZTRÁLIA: Cosmos Book and Record Shop. 145 Acland St. St. Kilda, Vic 3182. — Globe Book Co. 702. George Street Sydney, N. S. W. 2000 — AUSZTRIA: Libro-Disco, Domgasse 8. A—1010 Wien. — BELGIUM: „Du Monde Entier” S. A. Rue du Midi 162. 1000/Bruxelles. — BRAZÍLIA: Livraria D. Landy LTD A, Caixa Postai, 01000. Sao Paulo. — DÄNIA: Fr, Ildikó Békési, SondervangsveJ 82, 2600, Glostrup

— FINNORSZÁG: Akateeminen Kirjakauppa Keskuskatu 2. SF 00100 Helsinki 10. — FRANCIAORSZÁG: Société Balaton. 12. Rue de la Grange Bateliere 75009 Paris IXe. — HOLLANDIA: Club Qualiton. Prinsenstraat 26., Amsterdam. — IZRAEL: Gondos Sándor, Béth Hakranot, Herzl 16. Haifa — „Hadash” Kölcsönkönyvtár. Nesz Ciona St. 4 Tel-Aviv (Kodd. No. 63904). — JUGOSZLÁVIA: Forum. Vojvode Misica broj 1. Növi Sad. — KANADA: Délibáb Film and Record Studio. 19. Prince Arthur Street West, Montreal P. Q. H2X 1S4 — Pannónia Books. P. O. Box 1017. Postal Station „B” Toronto. Ont. M5T 2T8. — Hungarian Ikka and Travel Service. 1234 Granville Street, Vancouver B. C. V6z 1M4 — Europe Agency, 501—38 Avenue S. W Calgary 6. Alberta — NORVÉGIA: A/S Narvasens Litteratur TJeneste P. O. Box. 6140 Etterstad, Oslo. 6. — NSZK: Üjváry—Griff 8000 München 81. Titurelstr. 2. — W. E. Saarbach GmbH. Follerstrasse 2. 500 Köln 1. — Musica Hungarica 8000 München 40. Rümannstr. 4. — OLASZORSZÁG: Licosa. Via Lamarmora 45. 50121. Firenze. — SVÁJC: Magda Szerday, Teichweg 16. CH—4112 MUnchenstein. — SVÉDORSZÁG: Esselte Tidskriftscentralen P. O. Box 62. S—10120 Stockholm. — USA: — Center of Hungarian Literature 4418 —, 16th Avenue Brooklyn N. Y. 11204. — Hungarian Bookshop. 42. Monroe Street. P. O. Box. 145. Passaic. N. J. 07055. — Hungarian Books and Gifts Shop 216 Somerset Street, New Brunswick N. J. 08901. 1899

— Otto’s Import Store, 2320 W. Clark Ave-Burbank. Ca. 91506. — Püski—Corvin, 1590 — 2nd Ave New York. N. Y. 10028. — VENEZUELA: Luis Tarcsay, Calle Iglesia Ed Villoria. Apt. H/21. C. 24. Caracas.

Magyarországon a lap előfizethető a Posta Központi Hírlap Irodánál, 1900 Budapest, V., József nádor tér 1., vagy postautalványon, és átutalással a KHI 215-96162 pénzforgalmi Jelzőszámra. Belföldi előfizetés egy évre: 180 forint.

MEGRENDELÉS

Megrendelem a Magyar Hírek című lapot

□ egyévi időtartamra □ kétévi időtartamra

□ Az előfizetési díjat .................. egyidejűleg átutaltam a MAGYAR NEMZETI BANK-hoz (H— 1089 Budapest P. O. B. 149) a Kultúra Külkereskedelmi Vállalat 024/7. számú számlájára.

□ Az előfizetési díjat .................. egyidejűleg csekken küldöm.

Kelt: ....................................................................................

CÍM: ................................................

(Kérjük, címváltozását is ezen a lapon közölje.) NÉV: .............................................

Nagy orvosok, kis történetek

BALASSA JÁNOS (1814—1868)

Balassa János nemcsak európai hírű sebész volt, más betegségek gyógyításában is kiváló eredményeket ért el. Nem hiába nevezték a „doktorok doktorának”.

Balassa János a nagynevű orvosprofesszor nem szerette, ha páciensei sokat beszéltek.

Egyszer egy fiatal hölgy kért tőle orvosi tanácsot, de amellett annyit fecsegett, hogy a tudós szóhoz sem tudott jutni.

Balassa végre közbevág:

— Kérem, mutassa a nyelvét!

A hölgy engedelmeskedik: kiölti nyelvecskéjét.

— És most tartsa úgy, míg én magamat kibeszélem.

LENHOSSÉK JÓZSEF (1818—1888)

A Lenhossék család három nevezetes orvostagja között ő áll közbül. Apja, a biológus Mihály Ignác, fia az anatómus Mihály, ő maga is az anatómia professzora volt a pesti egyetemen.

Egy társaságbeli hölgy így szólt egy alkalommal Lenhossék Józsefhez:

— Professzor úr, ön a legkitűnőbb sebészek egyike az egész világon, aki úgy ismeri az emberi szervezetet, akár egy nagyvárosi hordár az utcákat. Nem tehető-e fel Önről, hogy bármilyen betegségen is tudna segíteni?

A tudós mosolyogva így felelt:

— Nagyságos asszonyom, a sebész valóban úgy van a tudományával, mint a tapasztalt hordár, aki nagyszerűen ismeri a város utcáit. De azért fogalma sincs arról, hogy mi történik a házakban...

DOLLINGER GYULA (1849—1937)

A budapesti egyetemnek csaknem három évtizeden át a sebészprofesszora, az ortopédia nemzetközileg elismert szaktekintélye híres volt műtétéinek biztonságáról.

A század elejének egyik ünnepelt, primadonnája vakbélpanaszokkal kereste fel őt. Rendkívül aggódott a várható következmények miatt.

— Csak nem fél egy ilyen egyszerű műtéttől, drága művésznő ? — bátorította a profesz- 8zor.

— Nem az operációtól félek én, tanár úr, hanem attól, hogy milyen csúnya lesz majd a nyoma. Nem lehetne úgy összevarrni, hogy a forradást ne lehessen látni?

Dollinger finoman elmoscflyodott:

— Hogy ne lehessen látni ? Hát, kedves művésznő, ez kizárólag magán fog múlni!

JAKABHÄZY ZSIGMOND (1867—1945)

A kolozsvári és a budapesti egyetem egyaránt megbecsüléssel őrzi nevét.

Tudós pályáját Kolozsvárott kezdte, mint egyetemi asszisztens, majd pedig a „kísérletes gyógyszerhatástan és gyógyszerismei szövettan” magántanára. 1913-tól ugyanott a gyógyszertan professzora. 1920-tól 1937-ig a pesti egyetemen működött, mint a gyógyszerisme és méregtan tanára.

Ez a történet már Jakabházy pesti professzorságának idejéből való.

A gyakornoki vizsgán egy burgenlandi gyógyszerész lányának valamilyen gyógynövényről kellett felelnie. De az ifjú hölgy a szörnyű drukkban nagyon nehezen ontotta a szót. Miután egyet-mást mégiscsak elmondott a kérdezett tárgyról, a professzor az

iránt érdeklődött, hogy hová való? (Márminthogy a szóban levő növény milyen családba, milyen kategóriába tartozik?)

A kisasszony azonban félreértette a kérdést, s nagy zavarában így válaszolt:

— Savanyúkútra. Burgenland.

FARKAS GÉZA (1872—1934)

1921-től 1934-ig az élettan és felsőbb anatómia professzora, egyike volt a legszigorúbb vizsgáztató tanároknak. Nevét a medikusok rettegve emlegették.

Történt egy nyáron, szörnyű kánikulában, hogy egy fiatalember a Dunából kimentett egy fuldokló fürdőzőt. A megmentett, amikor megtudta, hogy megmentője medikus, így szólt a derék ifjúhoz:

— Kedves barátom, kérjen bármit, megteszem. Én tudniillik Farkas professzor vagyok.

— Jaj! — dadogta szederjessé vált arccal a bátor életmentő. — Csak azt kérem, ne tessék elárulni a kollégáimnak, hogy én mentettem ki a professzor urat!

(így volt? Mese volt? A medikusok 1928. évi vicclapja felelős érte.)

ELISCHER GYULA (1875—1925)

Elischer Gyula debreceni egyetemi tanárral, a híres röntgenológussal történt egy svájci útja alkalmával. Amint megérkezett, borotválkozni akart. Bosszúsan vette észre, hogy odahaza elfelejtette bepakolni a borotváját. Mindig maga szokta elvégezni ezt a műveletet: nem bízta az arcát máskézre.

De segített magán. Bement az egyik borbélyüzletbe, helyet foglalt a karosszékben, s odaszólt a mesternek:

— Szappanozzon be!

A borbély beszappanozta, azután meg akarta borotválni, de a tanár intett neki:

— Köszönöm, majd csak magam borotválkozom!

Elkérte a borotvát, s három-négy rándítás után lehúzta a tüskéit. A borbély nagy szakértelemmel nézte a munkát, s a végén elragadtatva kiáltott fel:

— Brávó! Brávó! Ez igazi mestermunka volt!

Elischer talán egyetlen operációjának sem örült annyira, mint ennek az elismerésnek. Derűsen kérdezte:

— Mennyivel tartozom, kedves mester ?

A borbély méltatlankodva tiltakozott:

— Hová gondol ? Csak nem fogadok el pénzt — kollégától!

BÖKAY ÁRPÁDa(1856—1919)

Bókay Árpád gyógyszertan professzor egy medikust egyszer olyan gyógyszerről faggatott, amelynek két jellemzője volt. Az egyik, hogy egész adagját egyszerre kellett beadni, mert csak lökésszerűen hatott, a másik, hogy pokolian keserű íze volt.

— Milyen dozirozásban adná a szert ? — kérdezte.

— Óránként egy evőkanállal! — nyögte ki némi gondolkodás után a jelölt.

A professzornak eszébe jutott a gyógyszer kellemetlen íze, és elnevette magát:

— Remek! De csak akkor, ha nem gyógyítani, hanem szekírozni akarja vele a beteget.

(Bisztray Gyula: Jókedvű magyar tudósok, valamint Kun Erzsébet: Mosolygó Medicina című kötetéből)

63