Magyar Hírek, 1983 (36. évfolyam, 1-26. szám)

1983-08-20 / 16-17. szám

A modell: a GELKA SOK SOKRA A GELKA egyike a ,,betűrejt vény”-nevű vál­lalatainknak, teljes neve Gépipari Elektromos Készülékeket Karbantartó Vállalat, s a mosó­géptől kezdve a televízióig az összes háztartási elektromos gép javítását végzi. A szervizeivel az egész ország területét behálózó cég most az érdek­lődés középpontjába került: egyike azoknak a la­kossági szolgáltatást végző állami vállalatoknak, amelyeket — a szolgáltatás korszerűsítése érde­kében — szétbontottak. A GELKÁ-t nyolcvan­két kisvállalatra. Ezek közül a vidékiek ez év ja­nuárjában, a budapestiek július elsején kezdték meg önálló működésüket. A szolgáltatási szervezet korszerűsítése egy 1980-ban megjelent minisztertanácsi határozat nyomán indult meg. Az ebben a jogszabályban olvasható állásfoglalás szerint a kisvállalati formában működő szervizek alkalmasabbak a vál­tozó és sokrétű igények kielégítésére. A modell tehát, amelyen a lezajlott változáso­kat felmérjük, a GELKA. Termelési főmérnö­kével, Szarka Sándorral beszélgettünk a lezaj­lott változásokról: — A „2019”-es, ahogy mi a velünk foglalkozó minisztertanácsi határozatot nevezzük — mond­ta — azt szorgalmazza, hogy a szolgáltatást vég­ző állami vállalatok jobban alkalmazkodjanak a lakosság igényeihez —- s ezzel csak egyet lehet érteni. Ez a határozat egyébként egy folyamat igen fontos láncszeme, hiszen 1979 végén sza­badárassá vált a szolgáltatási tevékenység, a szolgáltatók —• néhány árkalkulációs előírás be­tartásával — maguk állapítják meg áraikat. A szabadárhoz természetesen hozzátartozik a pia­ci mechanizmus, a konkurrenciaharc. Világos volt, hogy a szervezeti formákon, a működési rendszeren is változtatni kell. — Valóban, a szabadár és a monopolhelyzet nemigen fér össze . . . — Nem hinném, hogy a GELKA monopol­helyzetben volt, főleg a fővárosban nem. Sok más vállalat foglalkozik még hasonló javító te­vékenységgel. S hozzátenném, hogy az elmúlt években megjelent jogszabályok lehetővé tették azt is, hogy bárhol javító-szolgáltató munkakö­zösségek jöjjenek létre, valamint hogy bárme­lyik termelőszövetkezet ezzel foglalkozó üzemet létesítsen. A statisztika szerint egyébként egy háztartás­ban ma átlagosan évente mintegy háromszáz forint az elektromos gépek javítási költsége, te­hát e téren számottevő emelkedést nem jelen­tett a szabadárak bevezetése. — Milyen okokra vezetné akkor vissza a szer­vezeti átalakulás szükségességét? s — Az elhangzott érvek között szerepel, hogy csökkenteni kívánják az e szektornak nyújtott állami támogatást. A GELKA azonban az utób­bi öt-hat évben már nem kapott ilyen támoga­tást, s nemcsak önfenntartó volt, hanem nyeresé­gessé is vált. A mi nézőpontunkból egyszerűen a fejlődés kí­vánta meg ezt az intézkedést. Amikor a GELKÁ-t annak idején létrehozták, szinte egyik napról a másikra növekedett meg a háztartásokban az elektromos gépek száma. A javítóhálózat fejlesz­tésére a leggyorsabb megoldás egy központi vál­lalat megteremtése volt, ezt kivánta az alkatrész­­ellátás, a szakemberképzés stb. így jöttek létre az egész ország területét átfo­gó nagy vállalatok, mint például a miénk is. De az évek során kiderült, hogy az ilyen mammut­­szervezetekben az előnyök mellett számolni kell hátrányokkal is. Nehezebben derül ki, hogy melyik egysége — fogalmazzunk így — kevésbé életképes (rosszul vezetett, rosszul dolgozó), hí-KICSI szén a többiek eltartják. A vállalati központ ál­tal megszabott, az átlagos költségekből kiin­duló árak sem tükrözték a valóságos ráfordítá­sokat. így most az új szervezeti formában egyes helyeken olcsóbbá válhat a javítás, főleg a váro­sokban, ahol a lakosság maga viszi be a szerviz­be a hibás készüléket. További hátránya egy nagyvállalatnak, hogy hosszabb a reakcióideje a helyi igények változtatására. Mindezek kiküszö­bölésére alakult át a vállalatunk szervezete, de úgy, hogy azért az előnyöket megtartsuk. — Ez mit jelent a gyakorlatban ? — Egy-egy kisvállalat öt-hat szerviz össze­vonásával alakult ki, mind a nyolcvankettő a helyi tanácsok felügyelete alá került. A volt köz­pont megőrizte a GELKA nevet, s ma tíz úgy­nevezett referenciaszerviz tartozik hozzánk: öt Budapesten, s öt vidéken. Emellett most a meg­alakult kisvállalatok számára úgynevezett hát­tértevékenységet végzünk. Ez alkatrészellátást is jelent: budapesti nagyraktárunkon kívül vidé­ken is felállítottunk ellátó raktárakat, s minden megyében alkatrészboltot. Mi végezzük a kis­vállalatok műszerparkjainak karbantartását, s MEGY? 20

Next

/
Thumbnails
Contents