Magyar Hírek, 1983 (36. évfolyam, 1-26. szám)
1983-07-23 / 14-15. szám
figaü Szőke Katival — Somhegyi Kristófnál vendégeskedtünk a III. vízilabda Világ Kupa idején. Beverly Hills-i háza erre a néhány órára magyar sportközponttá változott. A házigazda maga is kitűnő, első osztályú pólós volt egykoron, a vendégek körében azonban szinte számoíatlanul voltak az olimpiai és Európa-bajnokok. A fiataloknak be kellett mutatni Kánásy Gyulát, az 1938-as londoni EB aranyérmes pólócsapatának örökifjú tagját, az 1932-es Los Angeles-i olimpia résztvevőjét. A háziak megkülönböztetett figyelemmel kínálgatták Gyarmati Dezsőt és Mayer Mihályt, a magyar válogatott szakvezetőit (csak közbevetőleg: a Világ Kupa-kudarc, a kellemetlen meglepetést okozó 7. helyezés után néhány nappal Mayer dr. lemondott szövetségi kapitányi tisztségéről), no meg a mai klasszisokat; Cservenyákot, Csapót, Horkait, Sudárt, Gerendást, Kenézt, akik szintén szép számmal őriznek vitrinjükben trófeákat a világversenyekről. Kisvártatva újabb vendégek érkeztek a hangulatos összejövetelre: Dómján Árpád, az ötvenes évek FTC-játékosa, Laky Károlyt, a kiváló edzőt egyenesen a repülőtérről hozta magával. — Hetvenedik születésnapomra kaptam a lányomtól ajándékba ezt az amerikai körutazást, most érkeztünk, néhány nap múlva megyünk tovább — magyarázta Laky, akinek irányításával a magyar csapat emlékezetes tokiói olimpiai győzelmét aratta.^ Dómján Árpád amiatt sajnálkozott, hogy felesége, Szőke Kati (kell-e ehhez a ma is jól csengő névhez magyarázatként hozzátenni, hogy az 1952- es helsinki olimpia 100 méteres gyorsúszó számának, no meg a 4 X 100-as gyorsváltónak az egyik aranyérmeséről van szó?!) nem érezte jól magát, ezért nem jöhetett el Somhegyiékhez erre a valóságos uszodai sztárparádéra. Megegyeztünk abban, hogy mindenképpen sort kerítünk a találkozásra. Néhány nap múlva a malibui Pepperdine Egyetem uszodájában találkoztunk. A Dómján család szorgos látogatója volt a vízilabda Világ Kupának. Sajnálták, hogy Csapóék nem tudnak igazán kibontakozni, a három vereség mellett csak négy döntetlenre futotta az erejükből. Az egyik szabad estére szólt meghívásuk... „Csak” a hihetetlenül hosszú, de csodálatos látványt nyújtó Sunset boulevardon kellett végigautózni, azután a Doheny drive-on befordulni, vé-Szőke Kati 1983-ban Los Angelesben Los Angelesben gül következett a hollywoodi hegyek tetején a Swallow drive-en a Dómján család otthona. Szőke Katira várni kellett, a férj némi malíeiával jegyezte meg, hogy ez mindig így van, a smink soha nem készül el idejében. Persze, nem unatkoztunk. Dómján Árpád építési vállalkozásáról beszélgettünk, amely itt, Los Angelesben és a keleti parton, Washingtonban működik. — Előfordul, hogy az építkezések során kapcsolat ba kerül a sporttal? — érdeklődtem. — Természetesen. Ma már szinte semmit sem építenek úgy, hogy ne gondolnának a szabad idő sportszerű eltöltésére. — Es a Dómján család? — Fiúnk, Brian 11 esztendős, Bel Airbe jár iskolába, ahol élénk a kosárlabdaélet, ez a család kedvenc sportja. Van itt a kertben is palánk, rendszeresek a családi meccsek. — És ki a jobb? — Most még én, de Brian nagyon ügyes, technikás és pontosan is dob. Domjánék kifejezetten sportos életet élnek: a családfő temérdek elfoglaltsága mellett is mindig akad idő egy-egy barátságos teniszpartira, vagy röpke tempózásra a kerti medencében. S miközben az úszásról esik szó, megérkezik Szőke Kati. Jókedvű, közvetlen, csinos... — Hadd kérdezzem mindjárt meg: mit tud a jelenkor magyar úszóiról, tulajdonképpeni utódairól? — Nagyon sajnálom, de jóformán semmit. Belebelenézek a lapok sportrovataiba, de többnyire a tévében figyelem a sporteseményeket és az úszás errefelé nem tartozik a gyakran képernyőre kerülő sportágak közé. Később kiderül, hogy Kati gyakori látogató Magyarországon, utoljára a hetvenes évek végén volt otthon, és amikor csak teheti, felkeresi a régi kedves helyeket, nem akar elszakadni az emlékektől. Általában lemegy a margitszigeti uszodába, keresi a régi kabinosnéniket, akik még emlékeznek rá, úszik is néhány hosszt abban a medencében, amelyikben hajdanán annyit tempózott. — Még mindig csodálatos a szigeti víz, öröm benne az úszás! Egyet sajnálok csak: nem sikerül mindig mindenkivel találkoznom, akikkel pedig szeretnék összejönni. Ilyen például, ezt feltétlenül úja meg, Tojás, azaz bocsánat, hogy a becenevét mondom, Temes Judit is. Hogy van? Megnyugtatom, hogy jól és még hosszasan beszélgetünk a számára is kedves témáról, az úszásról. Nevetve mondja egyik, kicsit talán „provokatív” kérdésemre: — Persze, hogy le tudnék úszni száz gyorsot, de azt ne kérdezze, hogy mennyi idő alatt. Még ma is imádom a vizet, azt hiszem, ezt soha nem lehet megunni . .. Emlékek kerülnek szóba. . . — Már nem is tudom, hol voltunk versenyezni.. . Egyszerűen nem akart a jegyszedő beengedni az uszodába, nem hitte el, hogy én is versenyző vagyok. Tudja, kicsit kilógtam a sorból, nem voltam soha izmos, inkább vékonyka, talán mondhatom, hogy csinosabb a többi úszólánynál. Nagy nehezen sikerült csak bejutnom, azután nyertem, és a szigorú jegyszedő, aki meg volt arról győződve, hogy én csak be akarok lógni a versenyre, rohant hozzám elsőnek gratulálni. . . — Kati, mi volt a legszebb emlék? — Az egész! Egyetlen legszebb nem is volt. Mondhatnám, persze, hogy a két olimpiai aranyérem csillog a legszebben (megjegyzem, most egy bank széfjében őrzik a medálokat, mert gyakori a környéken a betörés, és az olimpiai aranyakat jobban féltem, mint az ékszereimet, mert ugye ezek pótolhatatlanok!), de nem mondanék igazat. Kilencéves koromban kezdtem úszni, hosszú esztendőket töltöttem az uszodában, imádtam ott lenni. Az egész sportolói pályafutásom a legszebb emlék számomra! — Jövőre olimpia lesz itt, Los Angelesben. Megnézi majd az úszóversenyeket ? — Igen, feltétlenül. És pótolom a mulasztást, megismerkedem majd az utódokkal is. .. SERÉNYI PÉTER A lelátóról jelentjük Rangadót játszott Győrött a bajnoki címet védő és listavezető Rába ETO és a tavasszal jó formába lendült, még veretlen Ferencváros. A nagyon igyekvő Nyilasi két góljával (a másodikat büntetőből lőtte) biztosan vezetett a Fradi, de a második félidőben Szentes szépített, majd Hajszán (tizenegyesből) egyenlített. Újabb tizenegyes góllal Nyilasi révén a Ferencváros jutott előnyhöz, s Burcsa három perccel a lefújás előtt 3:3-ra egyenlített. Az utolsó négy izgalmas fordulóban végül ismét a győri csapat nyerte a bajnokságot. * Az olimpiai bronzérmes Deíre-fivérek értékes győzelmet arattak az olaszországi Carracában rendezett nemzetközi vitorlásversenyen. * Fenyvesi László, a III. kerületi Football Club, majd a Hungária egykori válogatott jobbszélsője, a későbbi sikeres edző jó egészségben ünnepelte hetvenötödik születésnapját. * Kijelölték a Warendorfban sorrakerülő öttusa világbajnokság magyar résztvevőit. Fábián László, a Bp. Honvéd alig három éve öttusázó újonca, Pajor Gábor, a tavalyi világbajnokság ötödik helyezettje és Szombathelyi Tamás olimpiai ezüstérmes újpesti versenyző alkotja az együttest. A tartalékot később jelölik ki. * Sportolók, sporterkölcsök címmel került az üzletekbe Zsolt Róbertnek, a Magyar Nemzet rovatvezetőjének, az egykori válogatott röplabdásnak, majd edzőnek újabb, sikeres könyve, amelyet szinte megjelenése napján szótkapkodtak. * Csonkics Tünde és a világbajnokjelöltek négyes döntőjébe jutott Ribli Zoltán élő bábukkal vívott sikeres, látványos sakkcsatát Sárospatakon, a művelődési ház előtt. * Csermii Pált, a Bayern München magyar edzőjét tették felelőssé a Kupagyőztesek Európa Kupájának negyeddöntőjében elszenvedett vereségért, s a gyengébb bajnoki szereplésért. így felbontották az edző 1985 júniusáig szóló szerződését. A volt csepeli labdarúgó 1978 decembere óta vezette a világhúű csapatot, a Bundesliga legrégebben hivatalban levő edzője volt. * Az egyetemi bajnokságban szereplő Post Center of Long Island New York kosárlabda együttese tíz mérkőzést játszott Magyarországon. * Horváth Gábor, az egyik legtekintélyesebb európai sportláp, a Sport Zürich sűrűn hazalátogató vezető fotóriporterének önálló sportfotó kiállítása nyílt Zürichben. Csanádi emléktorna. A FIFA, a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség végrehajtó bizottságának Stockholmban tartott ülésén Havelange elnök bejelentette, hogy a 16 éven aluliak rövidesen világbanoki rangra emelkedő nemzetközi tornáját Csanádi Árpádról nevezik el. Ezzel kívánnak emléket állítani az egykor labdarúgóként indult, márciusban elhunyt, magyar sportvezető emlékének. * Taróczy Balázs a világrangelső csehszlovák Lendl elleni győztes mérkőzésén kellemetlen combhúzódást szenvedett. Rómában még elindult, de a teljes gyógyulás érdekében visszalépett a francia nemzetközi bajnokságtól és a wimbledoni versenytől. 60