Magyar Hírek, 1983 (36. évfolyam, 1-26. szám)

1983-07-23 / 14-15. szám

CSONTVÁRY ÚJ OTTHONA Pécsett, Baranya megye székhelyén ez év tavaszán nyitotta meg kapuit az újjávarázsolt, kibővített Csontváry Múzeum. Az előkészületeket országos figyelem kísérte, hiszen a pécsiek most arra vállalkoztak, hogy felkutatják, összegyűjtik és bemutatják Csontváry íe/jes életművét. Az alapot az 1973-ban megnyílt első mú­zeum jelentette, amit nem kis mértékben a jónevű építésznek, Ger­­lóczy Gedeonnak köszönhettünk. A modern kórháztervezés nemzet­közi hírű szakértője kiváló ízlésű műgyűjtő volt. Felismerte Csontváry művészetének értékeit, jelentőségét — képeinek nagy részét megvá­sárolta. őt tekinthetjük az életmű megmentőjének. Remélte, hogy előbb-utóbb létrejön majd egy Csontváry-múzeum, s alapját az ő ké­pei jelenthetik. Álma 1973 októberében valósult meg. A Janus Pan­nonius utcában akkor Csontváry nyolc festményét és korai időszaká­nak rajzait állították ki. A művészetek pártolásáról nevezetes városban a képzőművészetek mind nagyobb szerepet kaptak. Egyre több olyan képtár alakulásá­ról, kiállítás rendezéséről hallhattunk, amely egyedülálló az ország­ban, amiért érdemes a várost fölkeresni — elég csak a Vasarely-kiállí­­tásra gondolni. A nagy Csontváry Múzeum létrehozása is régi vágya volt a pécsieknek. Az eredetileg egyetlen teremből álló múzeumot öt teremmel és előtérrel bővítették. Uherkovich Ágnes és Várnagy Pé­ter korszerű és elegáns galériát tervezett, ahol a megvilágítás mestersé­ges fényre épül és klímaberendezések védik a képeket. Az építkezés befejezésére a gyűjtő- és restauráló munka is elkészült. Felkutatták Csontváry magántulajdonban levő munkáit, nagy részüket megvásárol­ták. Néhány képet csak kölcsön kaptak a tulajdonosoktól, így a Ma­gyar Nemzeti Galériától is. A kiállítás rendezője, Romváry Ferenc és munkatársai az előtérben helyezték el Csontváry önéletrajzi írásait, vitázó röpiratait, s az értő műgyűjtő iránti tiszteletből a Gerlóczy Gedeonról írt ismertető soro­kat. A festő számtalan önéletrajz variációinak egyikében arról olvasha­tunk, hogyan vezette őt új utakra a művészi elhivatottság érzése, ho­gyan készült álmai megvalósítására. Negyvenegy éves koráig gyógy­szerész volt, attól kezdve tanult rendszeresen festeni. Bár különböző iskolákban képezte magát, lényegében mégis autodidakta volt. Művé­szetét nem értették meg kortársai. Kiállításait értetlenül fogadták. Egyre magányosabb lett, lelki egyensúlya felborult, alkotóereje mindinkább felbomlott. Vizionárius festészetét, expresszionizmusát, szimbólumrendszerét már halála után, az 1930-as gyűjteményes kiál­lításon fedezték fel, de az igazi nagy sikert az 1958-as brüsszeli vi­lágkiállítás hozta meg. Különleges élményt jelent végigjárni a kiállítótermeket. így együtt, a szinte teljes életmű közelebb vezet Csontváry világának megértésé­hez és teljes élvezetéhez. Az első teremben láthatjuk a tanulmányai megkezdése előtt készült festményeket, s a müncheni iskolában készült rajzokat. A továbbiakban végigkísérhetjük utazásain, ezekből az él­ményekből táplálkozott legtöbb képe. 1902-ben festette Selmecbá­nya látképét, majd Jajcéban és a Hortobágyon dolgozott. A Vihar a Hortobágyon, a restaurátorok munkájának köszönhetően ismét régi fényében áll előttünk. Járt Egyiptomban, Palesztinában, Athénben, Szíriában. így született meg például a Panaszfal bejáratánál Jeruzsá­lemben című sokalakos, expresszionista kompozíciója. Fő művének ér­zett legnagyobb méretű vászna a mitikus fényt sugárzó Naptemplom Baalbekben. Libanoni utazásainak eredménye talán Legismertebb ké­pei: a Magányos cédrus és a Zarándoklás a cédrusfához — most egymás mellett láthatjuk őket. Megcsodálhatjuk a harmonikus nyugalmat árasztó Mária kútja című képét, s a Nápolyban készült utolsót, a Séta­lovaglás a tengerparton-t. A termekben sétálva, a képeken végigtekintve megértjük a pécsiek óhaját: milyen jó volna, ha így együtt végleg itt maradhatnának. El kell fogadni azonban a Magyar Nemzeti Galéria álláspontját is: az ő gyűjteményükből sem hiányozhatnak a Csontváry-képek. Az eredeti megállapodás szerint a Galéria és néhány tulajdonos, a három hónap el­teltével visszakapja kölcsönadott képeit. Még így is a pécsi Csontváry Múzeumé marad a legteljesebb, legreprezentatívabb gyűjtemény. ZIKA KLÁRA 1. A Jupiter templom romjai Athénben 2. Almát hámozó öregasszony (A Janus Pannonius Múzeum új szerzeménye) 3. Az Olajfák hegye Jeruzsálemben 4. Önarckép 5. Zrínyi kirohanása 6. Baalbek REPRODUKCIÓ: NOVOTTA FERENC 32

Next

/
Thumbnails
Contents