Magyar Hírek, 1983 (36. évfolyam, 1-26. szám)

1983-07-23 / 14-15. szám

VÁRKONYI PÉTER KÜLÜGYMINISZTER Gazdaság AZ ÁLLAMPOLGÁRSÁGRÓL (1.) Lapzárta után jelentette a Magyar Távirati Iroda, hogy az Elnöki Ta­nács új külügy­minisztert nevezett ki. Az Elnöki Ta­nács a Magyar Szo­cialista Munkás­párt Központi Bi­­zottságának és “ Dr. Várkon j Péter Hazafias Népfront ' Országos Tanácsa elnökségének ja­vaslatára Púja Frigyest — érde­meinek elismerése mellett — tisztsé­géből felmentette, s egyidejűleg meg­választotta külügyminiszterré dr. Vár­­hőnyi Pétert. Az Országházban Losoncéi Pál, az Elnöki Tanács Elnöke előtt dr. Vár­­konyi Péter külügyminiszter letette a hivatali esküt. Az eskütételen jelen volt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke és Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára. Dr. Várkonyi Péter 1931-ben szüle­tett Budapesten. A Külügyi Akadé­mián szerzett diplomát. 1958-ig külön­féle diplomáciai beosztásokban dolgo­zott. 1958-tól a Külügyminisztérium Sajtóosztályát vezette. 1961-ben a Minisztertanács Titkárságára került. 1965-től a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságának osz­tályvezető-helyettese. 1969-től a Mi­nisztertanács Tájékoztatási Hivatalá­nak elnöke. Dr. Várkonyi Pétert 1975-ben az MSZMP Központi Bizottságának tag­jai sorába választották. 1980-tól a Népszabadság főszerkesztője; 1982- től a Központi Bizottság titkára volt. Az eskütétel után Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára gratulál Várkonyi Péternek FOTÓ: MTI Marjai József miniszterelnök-helyet­tes Budapesten találkozott Alfred Joseph Shepperddel, a Wellcome Foundation Ltd. elnökével. Az angol üzleti élet vezető személyiségével folytatott megbeszélésen a Wellcome Foundation Ltd. és a magyar gyógy­szer- és vegyipari vállalatok kapcsola­tainak helyzetét vizsgálták. * A Minisztertanács határozata alap­ján megszűnt a Csepel Vas- és Fém­művek Tröszt, az egyes csepeli válla­latok önállóan, illetve közös vállalat­ként működnek tovább. A csepeli vállalatok között azonban továbbra is vannak közös érdekek, s a megalakuló Igazgató Tanács valamint a Csepel Művek Ipari Központ ezeket hivatott koordinálni. ^ A Mogürt Kereskedelmi Vállalat központjában az Autóközlekedési Ku­tató Intézet, a Csepel Autógyár, az Ikarus, valamint a vüág egyik leg­nagyobb motorgyára, az egyesült államokbeli Cummins cég képviselői új típusú, energiatakarékos, 10 literes hengerűrtartalmú dízelmotor fekvő kivitelének fejlesztésére vonatkozó szerződést írtak alá. * A Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) évi, bázeli közgyűlésén részt vett Tímár Mátyás, a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Tárgyalásokat folyta­tott dr. Fritz Leutwilerrel, a BIS és egyben a Svájci Központi Bank elnö­kével. * A német szövetségi köztársaság­beli Puma cég és a Váci Kötöttárugyár között létrejött lieencvásárlási egyez­mény alapján tízféle Puma védjegyű sportruházati terméket gyártanak ha­zánkban. ^ V'tneze Imre pénzügyminiszter-he­lyettes és Andreas Berlakovich, az Osztrák Köztársaság budapesti nagy­­követségének ideiglenes ügyvivője kor­mányaik megbízásából egyezményt írtak alá Magyarország és Ausztria között Kópháza és Deutschkreutz tér­ségében egy új, éjjel-nappal nyitva­­tartó határátkelőhely létesítéséről. * Uj, ezer forintos bankjegyet bocsá­tott ki június 27-én a Magyar Nemzeti Bank. Uj tíz és húsz forintos pénz­érmék is forgalomba kerültek. * A Magyar Nemzeti Bank valutaárfolyamai 1983. július 12-én 100 forintban Angol font 6 561,95 Ausztrál dollár 3 736,98 Belga frank 82,79 Dán korona 462,67 Finn márka 768,56 Francia frank 554,49 Görög drachma 49.83 Holland forint 1 489,59 Japán jen (1000) 177,54 Jugoszláv dinár 48,72 Kanadai dollár 3 475,70 Kuwaiti dinár 14 590,82 Norvég korona 586,68 NSZK-márka 1 666,06 Olasz líra (1000) 28,18 Osztrák schilling 236,72 Portugál escudo 36,46 Spanyol peseta 29,14 Svájci frank 2 010,87 Svéd korona 559,13 USA dollár 4 275,11 Új sorozatot indítunk útjára: felkért szakértőnk olyan jogi kérdésekről ad tájékoztatást, melyek a szerkesztőségbe és a Magyarok Világszövetségéhez érkező levelekből ítélve, sokak érdeklődésére tarthatnak számot. Magyarország jelenlegi állampolgár­­sági rendelkezéseit a következő elvek vezérlik: A családok egységes állam­­polgárságának elősegítése, a női egyen­jogúság biztosítása (a nő saját jogán szerzi meg az állampolgárságot, nem a férje jogán), továbbá a külföldön tartózkodás i< lejének figyelmen kívül hagyása (távolléttel nem lehet elvesz­teni a magyar állampolgárságot), a kiskorú gyermek követi a magyar állampolgár szülőjének állampolgár­ságát. A magyar állampolgárság, mint jogintézmény, tömören fogalmazva a nemzeti, erkölcsi és etikai elemek összessége. A magyar államhoz való tartozás garanciális biztosítéka, hogy nálunk az állampolgárság megszerzése és el­vesztése kizárólag a legfelsőbb állam­­hatalmi szerv, a Magyar Népköztár­saság Elnöki Tanácsa egyedi dönté­sének hatáskörébe tartozik. Csakis annak határozata alapján lehet hono­sítással vagy visszahonosítássál ma­gyar állampolgárságot szerezni vagy elveszteni elbocsátás, valamint meg­fosztás útján. Állampolgársági tör­vényünk olyan keretjogszabály, amely széles lehetőséget nyújt az életben elő­forduló tények, egyéni sorsok figye­lembevételére . A nemzetközi politikai helyzet és az államok egymás közötti kapcsola­tai, az emberek, a családok különleges viszonyai, s nem utolsósorban az egyének magatartása ((büntetett elő­élete stb.) igen nagy körültekintést, emberséget igényel a magyar állam­­polgárság megszerzését vagy elvesz­tését előkészítő munkánál. Az elmúlt évtizedek gyakorlata azt mutatja, hogy a magyar állampolgárság meg­szerzésének külföldön és belföldön méltó tekintélye van, nőtt a honosí­tást és visszahonosítási kérők száma. Az államok közötti kapcsolatok javu­lása vagy romlása természetesen kihat az állampolgársági kötelékből elbo­csátást kérőkre is. Nemzetközi szer­ződésekben és más diplomáciai utakon komoly erőfeszítések történnek a nem­­kívánatos kettős állampolgárok szá­mának csökkentésére, a hontalanság megszüntetésére. Állampolgársági törvényünk fontos rendelkezéseket tartalmaz a törvé­nyesség védelme érdekében. így arra is, hogy magyar állampolgárságától külföldi tartózkodás esetén csak az fosztható meg, aki súlyosan vétett hazánk állami-, társadalmi rendje, törvényei ellen, illetőleg az, akit súlyos bűncselekményéért a bíróság jogerősen elítélt. Az állampolgársági ügyek intézésé­nek nagy jelentőségét mutatja, hogy időről időre az országgyűlés előtti elnöki tanácsi beszámolóban az adott időszak állampolgársági ügyeinek sa­játosságai és eredményei nyilvánosság­ra kerülnek. Ezután a magyar állampolgárság megszerzésének két esetét ismertetjük: az egyik azoké, akik még nem voltak magyar állampolgárok és honosítást kérnek, a másik azokra vonatkozik, akik már voltak, de bármüyen oknál fogva elvesztették, és visszahonosítá­­sukat kérik. A kérelem — külföldön tartózkodás esetén — beadható kül­földön a tartózkodási hely szerint illetékes magyar külképviseleti ható­ságnál, vagy közvetlenül elküldhető a magyar Belügyminisztérium állam­polgársági alosztályához. A magyar állam területén lakó vagy tartózkodó személynek a kérelmet a lakóhelye szerint illetékes tanács végrehajtó bizottsága igazgatási szervénél kell beadni. A kérelem illetékköteles. A honosításra és a visszahonosításra irányuló javaslatokat a belügyminisz­ter terjeszti döntésre a Magyar Nép­­köztársaság Elnöki Tanácsa elé. Kedvező elbírálás esetén — a gya­korlatban ez a túlnyomó többség — az Elnöki Tanács a honosításról, visz­­szahonosításról, valamint az állam­polgársági kötelékből való elbocsátás­ról okiratot állít ki. Az okiraton a sze­mélyi adatokon kívül fel kell tüntetni a honosítási eskü letételének napját. Az állampolgársági esküt a magyar külképviseleti hatóság vezetője előtt — az eskü letételére szóló felhívás kézbesítésétől számított hatvan napon belül — kell letenni; amennyiben a honosított már itthon tartózkodik, akkor a lakása szerint illetékes köz­ségi, városi vagy városi kerületi tanács elnöke előtt kell esküt tenni. Akadályoztatása miatt az eskü letételére későbbi időpontot is enge­délyezhet az Elnöki Tanács. Örökségi és családjogi szempontból fontos rendelkezés, hogy ha a hono­sított személy az eskütétel előtt, de már az okirat kiállítása után hal meg, az állampolgárságot az okirat keltének napján szerzi meg. Legközelebb a honosítás, vissza­­honosítás, illetőleg a magyar állam­polgársági kötelékből való elbocsátás törvény szerinti feltételeit ismertet­jük. I)K. BESNYŐ KÁROLY KÉTÉVES A TOURINFORM Két éve kezdte meg munkáját az azóta népszerűvé vált telefonos szol­gáltatás, a Tourinform. Az átlagos napi hívás ötszáz körül alakul, ám főszezonban ez a szám az ezret is eléri. A Tourinform adatbankja több, mint százezer mikrofilmre rögzített adatot tartalmaz. A hozzánk érkező külföldiek sok hasznos tudnivalóhoz juthatnak, ha felhívják a 179-800-as telefonszámot, amelyen valamennyi turisztikai kérdésre válaszolnak. 6

Next

/
Thumbnails
Contents