Magyar Hírek, 1983 (36. évfolyam, 1-26. szám)
1983-06-25 / 13. szám
1. „Magyar szárnyak’1 2. Teleki Pál Becsben az I. bécsi döntés alkalmával 3. Az Imrédy-kormány, 1938 4. „Csak egy darab fát." A Főméltóságú asszony nyomorenyhítő akciója 5. Búcsúzó magyar katona 6. Teleki Pál temetése 7. Katonai őrizet alatt dolgozó munkaszolgálatosok REPRODUKCIÓ: SZVOBODA FERENC lepült át, míg kb. 200 ezer román költözött Romániába. A visszacsatolt területek magyar lakosságának kezdeti örömét elvette, hogy az impériumváltást atrocitások kísérték, a magyar hatóságok üldözték a baloldali, szocialista mozgalmat és alkalmazták a faji törvényeket is. Hitler a maga javára használta ki a magyar és a román kormány közötti feszültséget, a második bécsi döntéssel való elegedetlenség'üket, azt, hogy ellentétes érdekeik érvényesítéséért szinte versenyt futottak jóindulatának megnyeréséért. A kétségtelen jobbratolódás — amit az 1939-es választások nyilas sikere is tanúsított —- s a német szövetség ellenére a hazai viszonyok merőben különböztek a náci uralom alá kényszerített Európáétól, de sokban még a szomszédos országokétól is. A németellenes tartalmú magyar-lengyel barátság jegyében s a Teleki-kormány közreműködésével mintegy 100 ezer lengyel polgári és katonai menekültet fogadott be az ország. Munkát kaptak, iskolákat állítottak fel számukra, melyeknek végbizonyítványait a háború után a lengyel hatóságok elismerték, segítették őket, hogy átjussanak a szövetségesekhez. Szintén menedéket, biztonságot találtak itt azok a francia hadifoglyok, akik német táborokból szöktek át Magyarországra s ma is elismeréssel emlékeznek befogadóikra. 1943-ban Balatonbogláron például július 14-i nemzeti ünnepüket magas rangú magyar tisztek jelenlétében ünnepelhették. A faji törvények végrehajtása megindult ugyan, de a német megszállásig a zsidóság élete nem került veszélybe. Ezért a szomszédos országokból, ahol már ekkor elhatározták deportálásukat, sokan hozzánk menekültek át. Hitler határozott követelésére Horthy és a vezérkar elhatározta, hogy az 1940 decemberében kötött örök barátsági szerződés ellenére részt vesz Jugoszlávia megtámadásában. Teleki Pál azonban ezt végzetesnek tartotta és nem vállalta. 1941. április 3-ára virradóan önkezével vetett véget életének, elismerve ezzel saját politikájának csődjét s a maga felelősségét is abban a revíziós törekvésben, amely végül is elkerülhetetlenül vezetett a hadbalépéshez. „Szószegők lettünk — írta Horthynak búcsúlevelében. — A gazemberek oldalára álltunk ... Hullarablók leszünk! a legpocsékabb nemzet...” Tettét mementónak szánta és a náciellenes körök így is értelmezték. Öngyilkossága széles nemzetközi visszhangot váltott ki, de a rendszer lényegéből fakadó politikáját nem téríthette le pályájáról. L. NAGY ZSUZSA Schöpflin Aladár, Supka Géza, Szakasits Árpád, Zilahy Lajos. Az első (1938: XV (te.) s az azt követő további törvények csökkentették a zsidók munkalehetőségét, megvonták vagy korlátozták emberi és politikai jogait, kizárták őket a hadseregből, és munkaszolgálatra rendelésüket írták elő. A törvények által sújtott népesség aránya meghaladta a 6 százalékot. A hazai faji törvények elmaradtak a nürnbergiek mögött, a magyar alkotmányosságot mégis alapjaiban rendítették meg. 6 Az erősödő magyar—német együttműködés ellenére Teleki Pál kormánya nem csatlakozott a Lengyelország elleni náci támadáshoz és a német csapatok átszállítását sem engedélyezte, a kirobbant világháborúban az ország megőrizte kívülállását. Mi több, miután a Szovjetunió Romániával szemben érvényesítette igényét Besszarábiára, az Erdéllyel kapcsolatos magyar követeléseket Berlin és Róma kénytelen volt a második bécsi döntéssel (1940. augusztus 30.) részben kielégíteni. A visszacsatolt Észak-Erdély, Nagyvárad, Kolozsvár, a Székelyföld (43 591 négyzetkilométer) lakosságának 51,4 százaléka, 1 123 216 fő volt magyar. Számukat növelte, hogy 7 Dél-Erdélyből 60 ezer magyar te-13
