Magyar Hírek, 1983 (36. évfolyam, 1-26. szám)

1983-06-25 / 13. szám

HAZAI TUDÓSÍTÁSOK KÜLFÖLDI MAGYAROKRÓL

A Népszabadságban Rónai Mihály András cikkének címe: „Feljegyzés a homályból". Idézzük: „Mármint abból a homályból, amelyben Pesten éltünk a háború alatt.” Az írás az egykori kávéházak éjszakai világába kalauzolja az olvasót, a többi között a Japánba, a Miénk-be, a Centralba, ahol lapzárta után újságírók és művészek, politikusok és írók találkoztak, vitatkoztak, cseréltek véleményt a jövő várható alakulásáról. A cikkíró névsorában azok is szerepelnek, akik később külföldön telepedtek le. Néhányan — abc-rendben — az említettek közül: ßarankovics István, Ignotus Pál, Lányi Viktor, Major Róbert, Pálóczi Horváth György és Rácz Kálmán. A Népszabadságban legutóbb az írás külföldi visszhangja is teret kapott, a lap a Bécsben élő Major Róbert írását közölte. Ebben kiegészíti Rónai Mihály András felsorolását. A további nevek: Vámbéry Rusztem, Varró István, Földes Jolán, Nagy Ferenc, Kovács Béla, Sulyok Dezső és Pfeiffer Zoltán.

*

A Kortárs című folyóiratban Dómján József, a világhírű képzőművész nevére figyeltünk fel. Az interjúban Dómján József beszámolt életéről és pályafutásáról, részletesen az utolsó negyedszázadról, amelynek a nagyvilág volt a színtere. New Yorkban van műterme, alkotásaiból eddig mintegy ötszáz kiállítást rendeztek, munkái százhetven múzeumban láthatók, s Kínában, a fametszés őshazájában ő volt az első külföldi művész, aki megkapta „a színes fametszés nagymestere” kitüntetést. Dómján József kapcsolata Magyarországgal is szoros: Sárospatakon — a Dómján Múzeum néven ismert régi házban — 1977 óta állandó kiállításon láthatók azok a munkái, amelyeket a városnak adományozott; 1981-ben a budapesti Helikon Kiadó Dómján József illusztrációival jelentette meg Toldikötetét; 1982 végén ugyancsak a művész illusztrációival adta ki a „Tíz magyar népballada” című kötetét. A kiállítás, illetve a látogatás alkalmából Dómján József színes fametszetei mappában is megjelentek, mindössze százharminc példányban a műgyűjtők számára. Rövid idézel Dómján József szavaiból: „Azért tartózkodom Budapesten, hogy aláírjam a nagyon szép nyomdai kivitelben elkészült mappákat és részt vegyek a kiállításon. Mindig örömmel jövök haza Budapestre, ahol minden utca, minden ház mesél valamiről és ezeket a történeteket viszem magammal, faragom fába, építem bele a munkáimba.”

*

Egy kétoldalas, színes fényképekkel illusztrált riport címe az Élet és tudományban: „Kinetikus szobrok Kalocsán”, Az írás Schöffer Miklós művészi pályafutásával és alkotásainak tudományos, fizikai magyarázatával ismerteti meg az olvasót. A szerző a fénytoronyról szólva kiemeli, hogy Schöffer Miklós hasonló alkotásai közül ez a legfiatalabb, idősebb testvérei Párizst, Londont, Liége-t és New Yorkot diszítik.

K. Gy.

Körkép

A mezőkövesdi templom előtt 1911 óta áll Szent László király szobra, amelyet Amerikában élő honfitársaink állíttattak. A szobor egy ideje eltűnt talapzatáról, hogy húsvétra újjászületve állhasson vissza a helyére. Az eredeti mű ugyanis puha homokkőből készült, s a hetven esztendő alatt erősen megrongálódott. Mária-hegyi János szobrászművész a hiányokat, kopásokat, töréseket gipsszel pótolta, és az így kiegészített mintáról faragta meg a hű másolatot Kele Emánuel, de most már nem homokkőből, hanem Bulgáriából hozatott jóval keményebb anyagból. (Garami László felvétele)

Säo Paulo városi tanácsának kulturális és oktatási osztálya egy ifjúsági koncertsorozat részeként a május 7-i műsort „Ifjúsági Koncert Magyarország tiszteletére” címmel rendezte meg, mintegy 1200 fős ifjú közönség részére. A műsort Säo Paulo állam katonai rendőrségének zene- és énekkara a magyar Himnuszszál, magyarul énekelve nyitotta, majd előadta Kodály Katona-indulóját. Ezt követően diavetítéses előadás hangzott el hazánkról, és iskolás fiatalok magyar táncokat mutattak be. (A betanításban segítséget nyújtott a Pántlika Együttes.) A rendezők tízoldalas kiadványt jelentettek meg Magyarországról.

*

Norvégiában, 58 éves korában elhunyt dr. Bentze György orvos.

Diplomáját Budapesten szerezte, 1971-ben telepedett le Oslóban. Ideg- és fizikoterápiával foglalkozott, valamint az akupunktúrás kezelési mód meghonosítója volt Skandináviában. „Orvos és igazi barát volt, és mindenkor ízig-vérig magyar ember” — írta levelében Sárközi Waldemár, Oslóból.

*

Képeslapgyűjtők jelentkezését várja Poór Zoltán, az ajkai Képeslapgyűjtők Klubja vezetője. Címük: Ajka, Szabadság tér 13. Nagy László Művelődési Központ 8400,

Karl Sandburg amerikai költő magyarra fordított versét küldte el szerkesztőségünknek a Bloomingtonban (Indiana) élő Lénárd András. Ez a vers 1936-ból származik — sok magyar fordítása ismeretes.

BOLDOGSÁG

Professzorok, ti Kik az élet értelmét Magyarázzátok, mondjátok;

Mi a boldogság?

És ti, híres gyárigazgatók,

Kik ezer meg ezer ember Munkája fölött Vezérkedtek:

Mit szóltok?

Zavart mosollyal fejüket csóválva Néznek rám, mintha Csak húznám őket Komolytalan tréfával.

Aztán egy derűs vasárnap Délutánján céltalanul Sétálgatok a Desplaines folyó Partja mentén.

Egyszerre csak Szemben látok Egy kis csoport Vidám magyart.

Nőiket,

Söröshordót,

Harmonikát.

*

Kovács Lőrinc neve nyilván ismerős olvasóinknak; ő nyerte el ugyanis a Magyar Hírek különdíját „Írja meg!” pályázatunkon. Most sok szeretettel gratulálunk a kanadai Wellandban élő Kovács házaspárnak, házasságuk hatvanadik évfordulója alkalmából. A helybeli újság képes tudósításban számolt be a ritka családi ünnepről, a gratulálok sorában ott olvastuk a kanadai miniszterelnök, Pierre Trudeau nevét is.

*

Két esztendővel ezelőtt interjút közöltünk lapunkban egy új-zélandi üzletemberrel, Bánffy Tiborral, „A távolság nagy, de nem legyőzhetetlen” címmel. Szó esett ebben a Ganz-MÁVAG-ban új-zélandi megrendelésre készülő motorvonatokról is. Bánffy Tibor, aki egyik közreműködője volt az üzletkötésnek, elküldte számunkra a most már menetrendszerűen közlekedő egyik motorvonat képét.

Kerestetés

BATIZI JÁNOS orvost és családját, keresi régi ismerősük, Géresi Oszkár Svájcból. A keresettek 1956-tól élnek külföldön. Utolsó budapesti lakásuk a Szilágyi Dezső tér 5—7. sz. alatt volt. Feltehetően az USA-ban telepedtek le. A család egyik férfi tagja állítólag slágerénekes.

RITTER ÁGNES-t sz. Veress Ágnes (Arad, 1865), illetve leszármazottait keresi Pusztai Lajos Székesfehérvárról. Ritter Ágnes 1920-ban távozott Magyarországról, legutolsó ismert lakcíme: 444, Chotage Grove Ave., Chicago, 111. USA volt.

LEPTER EDUARD-ot (anyja neve: Kosa Anna, született Dettán), aki

1946-ban távozott az országból, keresi unokatestvére, Krötzer Béla Budapestről. A keresett 1977-ben Budapesten járt, azóta nincs róla hír.

SZATMÁRY LÁSZLÓ-t (Budapest, 1944. április 23., an.: Vass Julianna), aki 1971-ben távozott Magyarországról az USA-beli Miamiba, keresi édesapja Szathmáry László Budapestről. A keresett 1979-ben írt utoljára. Az édesapa szerint fia baráti kapcsolatot tart fenn Bresztyenszky Rezsővel, akinek címe: 3840, N. E. 94th St. Seattle, Wa. 98115.

A WOLLNER családot, akiknek szülei az 1900-as évek elején vándoroltak ki az USA-beli Pittsburg-be keresi unokatestvérük dr. Wollner József Salgótarjánból. Levél utoljára 1951-ben érkezett a családtól.

MOLNÁR MÁRIA (született Budapesten 1936-ban vagy 37-ben, anyja neve: Steinmacht Mária) 1956-ban külföldre ment és Ausztráliában (Melbourne) telepedett le. 1961-ben házasságot kötött Norbert Teránnal. Keresi rokona E. Terűn Ausztráliából.

A fényképen látható ISTVÁN nevű édesapját — aki a negyvenes évek végén Ausztriába ment ki, majd feleségével együtt Ausztráliában telepedett le — keresi Karin Niedermesser Kanadából.

ILLÉS ISTVÁN-t keresi régi barátja és bajtársa Józsa Imre az USA- ból. A keresett Erdélyben született. A kerestetővei együtt szolgált a légierőknél (1943, Műhelyalosztály, Budapest), hadifogságba került, a bergeni táborból ment ki Franciaországba bányásznak.

MEDVECZKY BÉLA (1949. november 15-én született Budapesten, anyja neve: Kling Anna) szerszámkészítő 1969 júniusától él külföldön. 1973-ban írt utoljára, akkori címe: 2, Otter St. Collingwood, 3066 Vic. Australia volt. A Magyar Hírek útján már többször kerestettük, egyik hirdetésre 1976-ban telefonon jelentkezett, ígérte, hogy ír, de levele azóta sem jutott el nővéréhez, Helmeczi Bélánéhoz, aki Gödről keresi.

Kérjük kedves Olvasóinkat, akik ismerik keresett honfitársainkat, közöljék velük kérésünket, hogy vegyék fel a kapcsolatot az őket keresőkkel. A MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE készséggel továbbítja leveleiket a kerestetőkhöz. Címünk: MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE, BUDAPEST H-1905.

7