Magyar Hírek, 1983 (36. évfolyam, 1-26. szám)
1983-06-25 / 13. szám
KERESZTÉNYEK A BÉKÉÉRT 25 évvel ezelőtt, 1958. június 1-én alakult meg Prágában a Keresztyén Békekonferencia. A kezdetben közép-európai mozgalom, napjainkban az egész földkerekséget átfogó keresztény békemozgalommá vált. Munkájukban talán a legfontosabb az a felelősségtudat, ahogy az egyház; a világ békéje, az emberiség fennmaradása ügyében is érzi és érezteti küldetését. A hazai protestáns, ortodox, és szabadegyházak is alapító tagjai voltak a Keresztyén Békekonferenciának. Május 24—28. között Budapesten tartotta a szervezet nagyszabású leszerelési konzultációját. Az ülés témája: „A fegyverkezés új szakasza — vagy első lépések a leszerelés felé? Mit tehetnek az egyházak a leszerelés érdekében?” volt. A Magyarországi Egyházak ökumenikus Tanácsának meghívására több mint 150 vezető egyházi személy érkezett Európából, az USA-ból, Kanadából, és képviseltették magukat Ázsia, Afrika és Latin-Amerika keresztényei is. Az ülésen részt vettek a legjelentősebb ökumenikus világszervezetek megfigyelői is. A konzultáció színtere a református egyház patinás zsinati székháza volt. Bartha Tibor református püspök, az ökumenikus Tanács elnöke köszöntötte a résztvevőket. Az ünnepélyes megnyitóülésen ott volt Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke, és Sarkadi Nagy Barna, az Országos Béketanács főtitkára. A konzultációt dr. Tóth Károly református püspök, a Keresztyén Békekonferencia elnöke nyitotta meg. Előadásában megjelölte azokat a főbb irányvonalakat, amelyeken a mozgalomnak haladnia kell. „A keresztényeknek az életre, s nem a halálra kell igent mondani” — hangoztatta. A fő témákhoz kapcsolódóan a leszerelési tárgyalásokról, és az új középhatósugarú rakéták nyugat-európai telepítésének kérdéséről neves külföldi szakértők tartottak előadást. Gert Bastian nyugalmazott tábornok, az NSZK szövetségi parlamentjének tagja, a nukleáris fegyverkezés befagyasztásának és Európa atomfegyvermentes övezetté nyilvánításának fontosságát hangsúlyozta. Georgiosz Koumanakosz görög tábornok a földközi-tengeri és a közelkeleti idegen katonai támaszpontok létezésének veszélyeiről beszélt. Alekszej Arbatov professzor a mindkét oldalon egyenlő biztonság fontosságát hangsúlyozta. Kiemelte az egyházaknak az élet megmentése és a fegyverkezés befagyasztása érdekében tett jelentős hozzájárulását. Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke fogadta a konzultáció résztvevőinek delegációját. A meghívottak kifejtették a konferencia célját és munkásságát. A leszerelési konferencia záródokumentum elfogadásával ért véget. A dokumentum hangoztatja: legyen az 1983-as év az élet és a béke éve! A résztvevők javasolták a nukleáris fegyverek fejlesztésének és gyártásának befagyasztását, megnemtámadási szerződés kötését a NATO és a Varsói Szerződés közt, valamint atomfegyvermentes övezeteket Európában ! A résztvevők felhívással fordultak az egyházakhoz és a keresztényekhez: felszólították testvéreiket, hogy következetesen lépjenek föl az atomfegyverek, a fegyverkezési hajsza ellen. SZ. I. FELHÍVÁS A VILÁG PARLAMENTJEIHEZ ÉS KORMÁNYAIHOZ Az európai biztonság megszilárdítását, az enyhülés folytatását, a madridi találkozó sikeres befejezését sürgető határozat elfogadásával ért véget Budapesten az Interparlamentális Unió V., az európai biztonság és együttműködés kérdéseivel foglalkozó konferenciája. A plenáris ülés résztvevői közfelkiáltással fogadták el a záródokumentum fejezeteit, azzal a kiegészítéssel, hogy felkérték a jelenlevő szovjet és amerikai küldöttséget. közvetlenül tájékoztassák országuk vezetőjét az IPU-tanácskozás véleményéről: mielőbb szükség volna csúcstalálkozójukra. A határozat megállapítja, hogy aggodalomra ad okot a nagyhatalmak közötti bizalom hiánya, a feszültség újjáéledése Európában, a fegyverkezés folytatódása, a helsinki záróokmány egyes elveinek megsértése és az, hogy nincs haladás a gazdasági, humanitárius és egyéb együttműködésben. A résztvevők kifejezték eltökéltségüket, hogy támogatnak minden új erőfeszítést, amelynek célja az enyhülést hatékonnyá, állandóvá és világméretűvé tenni. A dokumentum felszólítja a parlamenteket és a kormányokat, hogy tegyenek hatékony lépéseket a fegyverkezési verseny megállítására, a katonai szembenállás csökkentésére Európában, a nemzetközi ellenőrzés mellett megvalósított leszerelésre. HENRY BOGSCH, AZ IPU BIZOTTSÁGI TITKÁRA Barátságosan mosolyog. Fáradtságnak semmi nyoma nem látszik rajta, pedig sok hetes előkészítő munka és ötnapos tanácskozás áll mögötte. Amint magyarul szólítom, tiszta kiejtéssel, de szabadkozik: — Csak egy kicsi beszélek magyarul. Sajnos, nem ismerem jól a nyelvtani szabályokat, hiszen nem magyar iskolába jártam, bár otthon mindig magyarul beszélgettünk. Magyarországon születtem, 1944-ben. Négyéves koromtól édesapám öt évig az UNESCO-nál dolgozott Párizsban. Ezután a washingtoni szerzői jogvédő hivatal munkatársa lett. Én az Egyesült Államokban végeztem jogi tanulmányaimat és 27 évesen telepedtem vissza Európába — Svájcba. ldlZ'óta dolgozom az Interparlamentáris Unió genfi központjában. A ifemzetközi szervezet tudományos utatója vagyok, s a gyűlések idején izottsági titkár. Svájci feleségem nagyapai ágon szintén magyar. Két kislányunk van, 7 és 9 évesek. Budapesten az I. számú bizottság titkára voltam, amely az európai biztonsággal, mindenekelőtt az enyhüléssel és a leszerelés kérdéseivel foglalkozott. Egyebek között javasoltuk az amerikai és a szovjet vezetők mielőbbi csúcstalálkozóját. Szót emeltünk azért, hogy mielőbb sikerrel záruljanak a bécsi közép-európai haderőcsökkentési tárgyalások és vitát folytattunk az emberi jogok megvalósulásának kérdésköréről. Mindezeket a közös záródokumentumba is beiktattuk. — A helsinki csúcstalálkozó óta ez az Interparlamentáris Unió ötödik konferenciája, ön szerint vajon az itteni eszmecserék segíthetnek-e a világ békéjének létrehozásában? — Ez az, amit remélünk. Alapszabályunk első cikkelye is azt tartalmazza, hogy a világ békéjét kell munkánkkal elősegítenünk. Ezért a záródokumentumot a lehető leggyorsabban eljuttatjuk a madridi tanácskozás delegációihoz; az államok parlamentjeihez és kormányaihoz pedig felhívással fordulunk. Reméljük, hogy a kormányok ajánlásaink figyelembe vételével döntenek a jövőben. Egyébként szervezetünk tudatosan törekszik még az értekezletek megrendezésével kapcsolatos egyensúlyra is. Ezért döntöttünk úgy, hogy az idén a Varsói Szerződés egyik tagországában, Magyarországon találkozunk. — A tanácskozás az ön számára nagyrészt munkával telt. Vajon mennyit látott a helyszínből, Budapestből? — Egy kicsit azért körülnéztem. Nagy hatással van rám ez a város. Mozgalmas, érdekes, élénk az élete. 1969-ben és 1977-ben már jártam Magyarországon. Amikor autóval jöttünk, a Dunakanyar volt számomra a legemlékezetesebb: Visegrád és Leányfalu. Természetesen élnek itt rokonaim, nagynéném és unokatestvéreim, s velük rendszeresen tartjuk a kapcsolatot. PATONAI ADRIENNE Gazdaság Építésügyi kérdésekről tanácskozott Budapesten dr. Oscar Schneider német szövetségi köztársasági területrendezési, építésügyi és városépitési miniszter és dr. Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter. Oscar Schneidert fogadta Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, Púja Frigyes külügyminiszter és Szépvölgyi Zoltán, a fővárosi tanács elnöke. * Magyar—román gazdasági tárgyalások folytak Budapesten. Veress Péter külkereskedelmi miniszter és Vasile Pungan, román külkereskedelmi és nemzetközi gazdasági együttműködési miniszter megvitatta a két ország árucsere-forgalmának problémáit és a tennivalókat. A román külkereskedelmi (minisztert fogadta Marjai József miniszterelnök-helyettes. * Simon Sluisnak, a holland Royal Sluis vetőmag-tei meltető és -feldolgozó cég elnök-igazgatójának a Magyar Kereskedelmi Kamara emlékplakettjét (adományozták a magyar és a holland vállalatok közötti gyümölcsöző kereskedelmi kapcsolatok kialakításáért. * Növekszik élelmiszerexportunk az Egyesült Államokba. Az idén egyebek között 12 ezer tonna dobozolt sonkát szállítanak a tengerentúlra. Tárgyalások folynak a magyar debreceni és virsli exportálásáról is. * A Magyar Nemzeti Bank 1983. június 7-től érvényes valutaárfolyamai (vétel): 100 angol font 6481,21 forint; 100 ausztrál dollár 3636,90 forint; 100 belga frank 81,98 forint; 100 dán korona 457,64 forint; 100 francia frank 545,30 forint; 100 holland forint 1458,62 forint; 100 kanadai dollár 3356,01 forint; 100 NSZK-márka 1638,05 forint; 1000 olasz líra 27,62 forint; 100 osztrák schilling 232,56 forint; 100 svájci frank 1965,66 forint; 100 svéd korona 547,13 forint; 100 USA-dollár 4127,88 forint. PAN AM JÁRAT BUDAPESTEN A Magyar Népköztársaság és az Amerikai Egyesült Államok közötti légügyi egyezmény alapján júliustól a Pan American World Airways Inc. (PAN AM) légitársaság menetrendszerű járatot indít New York és Budapest között. A nyári időszakban minden pénteken és vasárnap repül Boeing-gép New York—München—Budapest és Budapest—Frankfurt—New York útvonalon. 4
