Magyar Hírek, 1983 (36. évfolyam, 1-26. szám)
1983-06-11 / 12. szám
Bajnokok Egerből A magyar sportélet hőskorában Heves megyének két városa volt: a megyeszékhely Eger, a Bükk és a Mátra hegységek közötti apró folyócskák, dombvonulatok közé szorulva, valamint Gyöngyös a Mátra lábánál. Eger nemcsak megyei, hanem ősrégi egyházi székhely is, ahol minden valamire való épület, kert, legelő, érseki birtok volt. A szűk utcák közé szorult polgárság és nagyszámú diákság csak a vásártereken talált lehetőséget egy kis mozgásra. A gyöngyösieknek ott volt szinte karnyújtásnyira a Mátra. Az egri érsek, aki egyben a megye főispánja is volt, 1856-ban a megyeszékhelyen állomásozó katonaság számára úszóiskolát építtetett. Ez a kora tavasztól késő őszig nyitva tartott uszoda szabta meg Eger sportéletének fejlődési irányát. Egerben, az „iskolavárosban” a század elején a fiúknak gimnázium, reál, tanítóképző, kereskedelmi jelentette a középiskolát, jogakadémia és jegyzői tanfolyam a továbbtanulást, a lányoknak a gimnázium, tanítóképző, kereskedelmi volt a középfokú oktatásra szánva. Internátusok gyűjtötték össze a távoli és közeli környék fiataljait, akiknek kora tavasztól a nemek szerint szigorúan elkülönített uszoda volt úgyszólván az egyetlen egészséges mozgási lehetőség. De még az érseki szeminárium papnövendékei is eleget tettek annak az egri szokásnak, hogy, aki csak pár hetet töltött a Dobóról és a bikavérről híres városban, annak meg kellett ott tanulni úszni. Hogy mennyire nem volt szabadtéri sportolási lehetőség a városban, arra példa a gyönyörű vadgesztenyefáitól árnyas közpark, az Érsekkert egyik esete. Az érsek a közönség használatára a városnak adta, de a vadon nőtt füvön is csak ott lehetett rúgni a labdát, ahol a fák erre teret adtak. Egy tavaszi éjszakán azután mennydörgéshez hasonló robaj riasztotta fel az alvókat, reggelre pedig egy öreg facsoport kidőlt fái felett csodálkoztak a városi kertészek, mert nem tudták megérteni, hogy nem villámlott az éjjel, mégis kidőltek a fák. A helyükön maradt tágas térségen hamarosan labdakergető gyerekek tűntek fel. Az úszók előnyét azonban semmi más sportág hívei nem tudták behozni. A régi uszoda, majd 1920-tól a közeli malomból épített 33 1/3 méteres medence, s később 1925-től az ország első 50 méteres versenyuszodájává kiépített régi kis uszoda egész éven át otthont adott a fiataloknak. Nem csoda, hogy az egri reálisAz egri pólósok ma is az élvonalban kólában szerették a sportot, hiszen az újkori olimpiai játékok megindításának idején a Nemzetközi Olimpiai Bizottság magyar alapító tagja, dr. Kemény Ferenc, az egri reáliskola igazgatója volt. Az egyesületek sportszakosztályainak vezetői rendre az iskola tanári karából kerültek ki. Az egri víz, az Érsekkert sportpályája, a Bükk kirándulóhelyei és az iskolák tornatermei jól ismert sportembereket indítottak az olimpiai, Európa-bajnoki érmes helyezések útján, Egerben született és élte gyermekkorát Jekelfalussy Pillér György, a kardvívás 1932. évi olimpiai egyéni és csapatbajnoka. Egri gyerek volt Kárpáti Kellner Károly birkózó is, aki Los Angelesben szerzett ezüstérme után Berlinben olimpiai bajnokságot nyert. De Egerben kezdte rúgni a labdát Túrái József is a húszas évek végének és a harmincas évek elejének egyik legnépszerűbb magyar labdarúgója. Az egri bajnokok többsége azonban az uszodákban szereste aranyérmét. Amint a város spoi*tszeretete Kemény Ferenc reáliskolai igazgató úttörő munkája nyomán valósult meg, úgy biztosította évtizedekre az egri úszósport fejlődését apám, Bárány Géza mérnök, az egri fürdővállalat és az idegenforgalmi hivatal első igazgatója, a sikeres úszószakosztály sok éven át volt vezetője. Az „egri úszósport atyja” jól értett ahhoz, kinek, mit és hogyan kell mondani, hogy abból uszodaépítési segély vagy kölcsön szülessen, kérésére az egri műkedvelők . színielőadást rendeztek az úszócsapat vendégszereplései költségeinek fedezése céljából. De azt is tudta, hol lehet legolcsóbban más városokban uszodát építeni és ennek avatására hírverésül akkor Európa-sze rte jól ismert csapatát vitte magával. Jómagam az 1928. évi amszterdami olimpián a 100 méteres gyorsúszásban a nagy Weissrr.üller ellenfeleként második lettem, Európában elsőként úsztam egy percen belül a 100 métert, négy Európa-bajnokságot nyertem. Kortársaim közül Bitskey Aladár és Zoltán, valamint Tariódi Szigricz Géza váltókban szereztek Európa-bajnoki helyezéseket. A második világháború után Kádas Géza 1948-ban Londonján bronzérmet nyert a 100 méteres gyorsúszásban, Válent Gyula pedig a hátúszásban maradt hű az egri hagyományokhoz, de a írellúszó Utassy Sándor is jeleskedett. Katona József 1962-jen Lipcsében nyert Európa-bajr.okságot az 1500 méteres gyorsús sásban. Vízilabdázásban egy egész csapatra való játékos került ki Egerből a válogatott csapatba és ért el ott olimpiai és Európa-bajnoki győzelmet vagy helyezést. Olimpiai bajnok volt 1956-ban Hevesi István, 1964-ben Ambrus Miklós, Bodnár András és Pócsik Dénes, a holland válogatott jelenlegi edzője. Európa-bajnok 1938-ban Mezei István, 1954-ben Hevesi István és Szabó Aladár, 1958-ban ismét Hevesi, 1962-ben Ambrus, Bodnár és Pócsik. Végül a vízi sportok után említsük meg: immár több mint hatvan esztehdeje, hogy az oiszág legmagasabb hegysége, a megye területén levő Mátra ad otthcnt a sízés szinte valamennyi kiemelkedő eseményének. S persze a labdarúgás is változatlanul népszerű, annak dacára, hogy az egri csapat — az évekkel ezelőtti első osztályban való szereplés után — most a második vonalban ját-DR. BÁRÁNY ISTVÁN A Mátrában sífelvonók is épültek az utóbbi években ZÁHONYI IVÁN FELVÉTELEI 26
