Magyar Hírek, 1983 (36. évfolyam, 1-26. szám)
1983-01-22 / 2. szám
Közélet - diplomácia A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására Budapesten járt Egon Bahr, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) elnökségének tagja, akit fogadott Kádár János, az MSZMP KB első titkára. Egon Bahr tárgyalásokat folytatott Várkonyi Péterrel, a Központi Bizottság titkárával, Szűrös Mátyással, a KB külügyi osztályának vezetőjével és Horn Gyula osztályvezető-helyettessel. * Alfred Cahen, a belga külügyminisztérium politikai főigazgatója — Szarka Károly külügyminiszterhelyettes meghívására — Budapesten tanácskozott a magyar—belga kapcsolatok fejlesztéséről. AKTÍV külpolitika Púja Frigyes külügyminiszter a Magyar Hírlap 1982. december 24-i számában megjelent írásában öszszefoglalta a magyar külpolitika elmúlt évi munkáját, eredményeit. Ebből a cikkből idézünk: A Magyar Népköztársaság a békés egymás mellett élés politikája alapján változatlanul folytatja aktív tevékenységét a fejlett tőkés országokhoz fűződő kapcsolatainak fejlesztése, bővítése céljából — írta Púja Frigyes külügyminiszter. — A kiéleződött nemzetközi helyzet, az enyhülés vívmányainak megőrzése és átmentése, s nem utolsósorban gazdasági érdekeink érvényesítése egyaránt megköveteli, hogy — lehetőségeinkhez, adottságainkhoz mérten — igyekezzünk hozzájárulni a feszültség csökkentéséhez, a kölcsönös megértés és bizalom erősítéséhez. Elmondhatjuk, hogy a hazai és nemzetközi problémák, nehézségek ellenére e vonatkozásban is sikerült megőrizni pozíciónkat, hozzájárulni az előttünk álló feladatok megoldásához. Sőt, egyes területeken és relációkban erősítettük helyzetünket. Jól tükrözték mindezt a fejlett tőkés országok vezetőivel folytatott tárgyalások, így Kádár János bonni, Lázár György bécsi tárgyalásai. Frangois Mitterrand személyében első ízben látogatott hazánkba francia államfő. A kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének konkrét kérdései, a nemzetközi helyzet időszerű problémái álltak azoknak a budapesti megbeszéléseknek a középpontjában, amelyeket Hans-Dietrieh Genseherrel, a Német Szövetségi Köztársaság külügyminiszterével, valamint a közelmúltban megtartott magyar—olasz külügyminiszteri találkozó során az olasz vezetőkkel folytattunk. Mindezeken a tárgyalásokon megerősítést nyert, hogy a kölcsönösen előnyös együttműködés hozzájárul a nemzetiközi problémák tisztázásához szükséges kedvező légikör kialakításához, erősíti a felek felelősségét a nemzetközi helyzet alakulásáért. Ez a felelősségérzet volt tapasztalható az év folyamán a spanyol, a norvég, az angol, a finn, a svéd, az izlandi és a kanadai külügyminiszterrel folytatott megbeszéléseken is. A KÜLFÖLDIEK MAGYARORSZÁGI TARTÓZKODÁSÁRÓL Ez év január 1-én lépett életbe az Elnöki Tanács törvényerejű rendeleté, amely szabályozza a külföldiek magyarországi tartózkodásának feltételeit (a beutazást, a távozás módjait is). A korábbi jogszabályok 1966-ban jelentek meg, s azóta igen sok változás történt országunkban. A jogszabály-módosítást nemcsak a nemzetközi turizmus fellendülése tette szükségessé, hanem több más ok is, például az időközben kötött nemzetközi szerződéseink. A jogszabály alkotói fontos szempontnak tekintették azt is, hogy a hazai szabályozás közeledjen más országok hasonló tartalmú jogszabályaihoz. Az alábbiakban ismertetünk néhány paragrafust az új szabályozásból. Külföldi állampolgár Magyarországra csak érvényes vízummal léphet. (Nincs szükség vízumra Ausztria, Finnország és a szocialista államok állampolgárainak.) A vízumot változatlanul az adott országban működő magyar külképviseleti szervek adják ki 24 óra alatt, vagy pedig a nemzetközinek minősített határátkelőhelyeken (például a hegyeshalmi közúti átkelőhelyen). A nemzetközi vonatokon, technikai okok miatt, ezentúl sem lesz vízumkiállítás. A vízum alapján a külföldiek általában harminc napig tartózkodhatnak Magyarországon. A tartózkodás meghosszabbítását a vízum lejárta előtt legalább 48 órával kell kérni. (Az itt-tartózkodás teljes időtartama nem haladhatja meg az egy évet.) A beutazáskor, hasonlóan a nyugati államokhoz, a külföldinek rendelkeznie kell megfelelő anyagi fedezettel. Az új rendelet előírja a lakcímbejelentési kötelezettséget. A beutazáskor kapott útlevél-mellékleten a kiutazáskor a hatóságok ellenőrzik ennek megtörténtét, s a kötelezettség elmulasztóit pénzbüntetéssel sújthatják. A ki- és bejelen,tkezést szállodában, panzióban, fizetővendég-szolgálatban vagy kempingben az említett intézmények dolgozói intézik. Magánszállás igénybevételekor a szállásadó köteles ezt elvégezni. Tartós tartózkodási engedélyt kaphatnak a hazánkban munkát végző, illetve tanuló külföldi állampolgárok. A Magyarországon való végleges letelepedést is szabályozza az új rendelet. Az erre irányuló kérelem kedvező elbírálásának előfeltétele, hogy a kérelmező lakása és megélhetése biztosított legyen, továbbá az, hogy a kérelem benyújtása előtt legalább két évig folyamatosan Magyarországon tartózkodjon. Az országban végleg letelepedők külföldre utazására a magyar állampolgárokra vonatkozó törvények is irányadók. Mint a rendeletből kitűnik, a külföldi állampolgár nemcsak önszántából távozhat az országból. Ha közbiztonságot vagy gazdasági érdeket sértő tevékenységet folytat, a vízum, illetve a tartózkodási engedély viszszavonható, ebben az esetben egy évig nem utazhat be az országba. (A súlyosabb esetekben a külföldit kiutasíthatják, ez esetben csak az illetékes belügyi szervek engedélyével térhet vissza az országba.) (pokorny) Gazdaság Tímár Mátyás, a Magyar Nemzeti Bank elnöke részt vett a Bank for International Settlements (Nemzetközi Fizetések Bankja) által a központi bankok elnökei részére szervezett genfi értekezleten. Tímár Mátyás tárgyalt dr. Fritz Leutwilerrel, a BIS és a Svájci Nemzeti Bank elnökével is. * A Magyar—Jugoszláv Gazdasági Együttműködési Bizottság elnöki találkozót rendezett Budapesten. Hetényi István pénzügyminiszter és Nedejko Mandics, a JSZSZK Szövetségi Végrehajtó Tanácsának tagja áttekintette a két ország gazdasági kapcsolatait, a soron következő feladatokat. Nedejko Mandicsot fogadta Lázár György, a Minisztertanács elnöke. * Interkomputo ’82 néven nemzetközi számítástudományi tanácskozást tartottak Budapesten. A konferencián 16 ország tudósai vettek részt, s a színhelyen kiállítást is rendeztek. A Számítógépes Információs Társaság standján lévő terminálról közvetlen összeköttetést teremthettek az USA-beli Michigan egyetem számítógépével. 4|é Magyar melléklettel jelent meg a Business Week című gazdasági hetilap december 20-i száma. * A Magyar Nemzeti Bank 1983. január 4-től érvényes valutaárfolyamai (vétel): 100 angol font 6099,88 forint: 100 ausztrál dollár 3771,15 forint; 100 belga frank 82,86 forint; 100 francia frank 576,04 forint; 100 kanadai dollár 3100,51 forint; 100 NSZK-márka 1631,34 forint; 1000 olasz líra 28,29 forint; 100 osztrák schilling 232,18 forint; 100 svájci frank 1944,37 forint; 100 svéd korona 527,77 forint; 100 USA-dollár 3809,99 forint. A VILÁGBANK TAGJAKÉNT A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége egyik szakbizottsága keretében Melega Tibor külkereskedelmi miniszterhelyettes arról tartott előadást, milyen lehetőségek és milyen kötelezettségek hárulnak a hazai vállalatokra a Világbank-tagságból következően. Bizonyára nem szükséges részletesebben taglalni, hogy az országnak milyen nagy szüksége van a dollárbevételek növelésére. S az sem reménytelen, hogy a fejlett tőkés országokban nemhogy a tőkés export bővítésére kevés a lehetőség, de a jelenlegi szint megőrzése is erőfeszítéseket kíván. Nemegyszer a diszkriminatív vámok, mennyiségi korlátozások teszik lehetetlenné egyes cikkek exportját. A Világbank-tagság így jelentős (lehet) a magyar gazdaság, a hazai cégek számára: a jövőben olyan versenytárgyalásokon is indulhatnak, amelyekre eddig nem jelentkezhettek. S a feltételek is kiegyensúlyozottabbak : a magyar cégek sincsenek vámhátrányban a tőkés vállalatokkal szemben. Az első jelek mindenesetre biztatóak: a belépés óta a Világbank 15 tenderén vettek részt a magyar vállalatok, s a Magyar Hajó- és Darugyár egy jugoszláv üzletet meg is nyert. A Világbank-meghirdette versenytárgyalások előnye, hogy nyíltak, s a nemzetközi szervezet vigyáz a lebonyolítás tisztaságára. Az sem lehet mellékes a magyar cégeknek, hogy a tender kihirdetése és a hitel odaítélése között 1-2 év is eltelhet, vagyis van elegendő idő az informálódásra, felkészülésre. Ha viszont valamelyik ország megkapta a pénzt, akkor a lehető leggyorsabban megvalósíthatja a fejlesztést. Magyarországon a Magyar Nemzeti Bank áll közvetlen kapcsolatban a Világbankkal, s gyakorlatilag a hitelkérelem benyújtásától kezdve, azaz az első lépéstől minden szükséges információt megkap. (kocsi) A Magyar Hírlapban megjelent cikk nyomán. Megkezdte működését a Paksi Atomerőmű, december 28-án nulla óra tizenhárom perctől áramot ad az egyes blokk FOTO : GOTT V ÁLD KAROLY — MTI 3
