Magyar Hírek, 1983 (36. évfolyam, 1-26. szám)
1983-05-14 / 10. szám
1. Közlekedési szabályozó készülék Budapesten, 1927-ben 2. A diósgyőri cserkészek kézzel hajtható járműve 3. Bánki Vilma, a külföldön is sikereket arató sztár 4. Divat a 30-as években 5. „Furcsa" gramofon-rádió. Nem sokkal nagyobb mint egy hordozható rádió, és önálló teleppel, valamint hálózattal is működik 6. Miss Európa Simon Böske vállára teszi Miss Hungária 1930-nak, Papsz Máriának a szalagot 7. A legnagyobb szórakozás: a foci. Ambrosiana—Újpest mérkőzés 8. Az Abbázia kávéház teraszán 9. Strand, 1937 REPRODUKCIÓ: SZVOBODA FERENC A magánautó ritkaságnak számított, hiszen ezer lakosra csupán 2,3 gépkocsi jutott. Nagymértékben nőtt viszont a főleg falun nélkülözhetetlen kerékpár-, valamint a motorkerékpár-tulajdonosok száma. Nagy divat volt az oldalkocsis motorkerékpár, mely akkor a családi kisautót helyettesítette. Változott az emberek külső megjelenése is. Igaz, felső körökben s ünnepélyes alkalmakkor még a díszmagyar volt a kötelező, a hétköznapokra azonban polgári öltöny s az elmaradhatatlan kalap szolgált. A hölgyek körében 1918 után a divat forradalmasította az öltözködést — kényszerűen igazodva ahhoz a tényhez, hogy a nők ezrei dolgoztak gyárakban, üzletekben, hivatalokban. Falun ugyan még őrizték a régi viseletét, a városi nők azonban nem hordtak többé hosszú szoknyát, és fűzőt, a ruhák szabása egyszerűbb lett, hiszen az anyag is kevés volt kezdetben. A fiatal konfekcióipar az új szokások meghonosodását segítette. A kevesebb anyag, az egyszerűbb szabás lehetővé tette az előkelők divatjának követését. Az „úri nőt” feltétlenül megkülönböztette a társadalmi ranglétrán lejjebb állóktól, hogy kalap és kesztyű nélkül nem ment az utcára. A szükséges vásárlásokat a városokban már mind több szaküzletben (mint a Meinl Gyula kávé-tea és csemege üzlethálózat) az ekkor megjelenő nagyáruházakban (Corvin, Párizsi Nagyáruház, stb.) lehetett lebonyolítani. Budapest üzlethálózatának sűrűsége nem maradt el Berlin, München, vagy Bécs mögött, de a kereskedelem egésze még a kis szatócsokra épült. A szórakozásnak, pihenésnek is új formái, intézményei jelentek meg. 1922 karácsonyára megnyílt a Fővárosi Operett Színház, 1925. december 1-én megkezdte adásait a Magyar Rádió, 1931-től a Hunnia Filmgyár már hangos filmeket gyártott. Terjedt a „gramofon” (lemezjátszó), igaz, főleg jobb polgári körökben. Ekkor jött divatba a sport. A tenisz, a vívás, a vitorlázás az „úri emberek” költséges passziója volt, a „football”, az úszás, a turisztika viszont bárki számára elérhető, esetleg a társadalmi emelkedés egyik módja lett. Virágzottak a munkás sportegyesületek, a football-csapatok körül lelkes szurkológárdák alakultak. Budapest ekkor lett fürdőváros. Megnyílt a margitszigeti Palatínus, a Széchenyi-fürdő, a Gellértben a hullámfürdő. Az ország sportuszodáinak 90 százaléka (a Nemzeti Sportuszoda is) a második világháború előtt épült. Főleg a középosztály körében terjedni kezdett az az új szokás, hogy a szabadságot a lakóhelytől távol, nyaralással töltsék. A húszas években fellendült a parcellázás és a fürdőhelyek kiépítése a Balaton mentén. Siófok, Lelle, Füred, Tihany azonban más-más réteg üdülőhelyévé vált. A városi élet elképzelhetetlen volt kávéházak nélkül, melyek gyakran az irodalmi élet, a politikai viták színhelyei is voltak. Az úri kaszinók mellett ott voltak az iparos-körök és egyletek, a munkásotthonok, falun az olvasókörök, legény- és leányegyletek. Az újságolvasás szokása társadalmi méreteket kezdett ölteni — legalábbis a városokban. Százával jelentek meg a napi- és képes lapok, mint a Friss Újság, a Tolnai Világlapja, a 8 Órai Újság, az Esti Kurír és a többiek. Ha a Színházi Élet hírei, képei miatt minden társadalmi körben népszerű volt is, a Magyar Űri Asszonyok Lapját csak a középosztály vásárolta. A divat uniformizáló hatása, a mindenkihez egyformán szóló rádió, a mozi és sok más tényező ellenére az életviszonyokban, a mindennapokban is érvényesült a társadalom tagolódása, az egyes rétegek közötti választóvonalakat aligha lehetett áthágni. L. NAGY ZSUZSA 15
