Magyar Hírek, 1983 (36. évfolyam, 1-26. szám)

1983-05-14 / 10. szám

KÖZEL 300 KÜLFÖLDI JELENTKEZŐ Nagy érdeklődés az orvostalálkozó iránt VIZUÁLIS STÚDIÓ BUDAPESTEN Vezeti: Pierre Vago Augusztus első hetében Budapes­ten rendezik meg a Magyar Orvosok Tudományos Találkozóját. A nem­zetközi találkozó szervező bizottságá­nak titkára dr. Dercze Istvánná, a Magyarok Világszövetsége főmun­katársa. Tőle kértünk tájékoztatást a találkozó céljáról, lebonyolításának módjáról, a jelentkezők számáról, a kongresszus programjáról stb. — A kiküldött és az újságokban megjelentetett tájékoztatókban rövid ismertetést közöltünk az orvostalál­kozó céljáról — mondta dr. Dercze Istvánná. — Idéznék néhány monda­tot: „A magyar orvostudománynak jó híre van a nagyvilágban, s ezt a hírt olyan kiválóságok alapozták meg, mint Semmelweis Ignác, Balas­sa János, a Bókayak, Korányi Frigyes és Sándor, a magyar Nobel-díjasok és így tovább. Zömük iskolát alapí­tott; egyéniségük varázsával tanít­ványok sorát vonzották maguk köré. A történelem viharai századunk­ban sokakat sodortak országhatá­rainkon kívülre, közöttük orvosokat is. Ügy éreztük, ifjúkoruk emlékein, oldhatatlan családi és baráti kötelé­keiken kívül orvosi iskolákat terem­tő nagyjaink tisztelete is segít fenn­tartani vagy megújítani kapcsola­taik szálait az óhazával és az ittho­ni orvostársaikkal.” Ezért hívtuk meg a hazánk határain kívül élő magyar származású orvosokat is arra a tudományos ülésre, amelyet a Ma­gyar Tudományos Akadémia, a Ma­gyar Orvostudományi Társaságok és Egyesületek Szövetsége és a Magya­rok Világszövetsége közösen rendez, amelyen részben a nagy elődökről és munkásságukról emlékezünk meg, részben kölcsönösen megismerjük egymás mai eredményeit. — Hány külföldön élő orvos je­lentkezett beszélgetésünk időpont­jáig? — Az érdeklődők már tavaly, idő­ben olvashatták felhívásunkat, töb­bek között a Magyar Hírekben is. Azóta igen sokan kértek további fel­világosításokat. Közel háromszáz külföldön élő magyar orvos jelezte részvételi szándékát. A hozzátarto­zókkal együtt több mint ötszáz kül­földi vendéget várunk. Megemlíte­ném, hogy a részvevők között a szomszédos országokból érkezett or­vosok is lesznek. — Hol bonyolítják le a találkozót, s milyen programmal? — Az augusztus 2. és 7. között le­zajló konferencia tudományos ülései­nek színhelye a Magyar Tudományos Akadémia Roosevelt téri székháza lesz. Itt lesz augusztus 2-án, kedden reggel 9 órakor az ünnepélyes meg­nyitó, amelyen megnyitó beszédet mond Szentágothai János, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. A megnyitót tíz órától plenáris ülés kö­veti, előadást tart Schultheisz Emil, egészségügyi miniszter, s más külföl­di és hazai előadók. Délután meg­kezdődnek a szekcióülések, intéz­ménylátogatások is lesznek ezen a napon. Másnap folytatódnak a szek­cióülések: reggel kilenctől este ha­tig. Egy nap szünet következik. Augusztus 5-én 10 órakor jubileumi ülés lesz, a magyar orvostovábbkép­zés 100 éves évfordulója alkalmából. Délután ismét szekcióülések követ­keznek, majd 5 órakor plenáris záró­ülés, amellyel lezárul a találkozó tu­dományos része. Augusztus 6-án a jelentkezőknek balatoni kirándulást szervezünk. Ezzel fejeződik be a kul­turális program. — A kulturális program mi min­dent kínál még? — Augusztus másodikén este hét órakor — a rendező szervek nevé­ben — Szentágothai János, az MTA elnöke fogadást ad a részvevők tisz­teletére. Ennek színhelye a Néprajzi Múzeum, a volt Nemzeti Galéria épülete a Kossuth téren. Augusztus 3-án este nyolc órakor kezdődik a Deák téri evangélikus templomban egy orgonahangverseny, amelyre minden orvost és hozzátartozóját szeretettel várunk. Augusztus 4-én — ez szünnap a tudományos prog­ramban — egész napos kirándulást szervezünk a Duna-kanyarba. Augusztus negyedikén, csütörtökön este nyolc órakor bankettre várjuk a városligeti Gundel étterembe a részt venni szándékozókat. Másnapra ter­vezzük a már említett balatoni ki­rándulást. Természetesen a hozzátar­tozókra, a feleségekre is gondoltunk. Számukra augusztus 2-án, kedden városnézést, szerdán főzési bemuta­tót, pénteken pedig vársétát szer­vezünk. — Visszatérve a hivatalos esemé­nyekre: milyen szekciókban zajlanak majd ülések? Az eddigi jelentkezők közül hányán jelezték, hogy előadást is kívánnak tartani? Az előadások a szekcióüléseken öt témakörbe sorolva hangzanak el. Ezek: orvostörténet, tudományelmé­let; társadalom és közegészségügy; élettan, kórélettan; diagnosztika és gyógyszeres terápia: operatív diag­nosztika és terápai. Az előadások időtartama a plenáris üléseken 30 perc. A bejelentések alapján a rész­vevők közel fele kíván előadást tar­tani, ezért a szekcióüléseken csupán tíz percet tudunk biztosítani. (pokorny) TUDOMÁNYOS MEGÁLLAPODÁS AZ USA-VAL A Magyar Tudományos Akadémia és az amerikai Humán Tudományok Tanácsa (ACLS) közötti, az 1983— 1985. évi együttműködésről szóló egyezményt Kulcsár Kálmán, a Ma­gyar Tudományos Akadémia főtit­kárhelyettese, és John William Ward, az ACLS elnöke írta alá Princetonban. A megállapodás felöleli a nyelv- és irodalomtudományok, a néprajz, a történelem és a társadalomlélektan különféle kutatási területeit. A tudományos együttműködés programjának keretében az idén ősz­szel amerikai tudósok folytatnak helyszíni kutatásokat magyar falvak­ban, magyar tudósok pedig az Egye­sült Államokban tanulmányozzák majd az USA-ban élő magyarság nemzedékei közötti kölcsönhatásokat. Ezeknek a kutatásoknak a tapaszta­latairól jövő márciusban tartanak konferenciát az Indiana állambeli Bloomingtonban, amely egyébként a hagyományossá váló magyar—ameri­kai történászkonferenciák színhelye is. A Magyar Építőművészek Szövet­sége, a Magyar Képző- és Iparmű­vészek Szövetsége, valamint a Ma­gyar Film- és TV-művészek Szövet­sége 1983. augusztus 18.—szeptember 2. között megrendezi — Vizuális Művészetek Nemzetközi Stúdiója né­ven — a különféle művészeti ágak nemzetközi nyári kollokviumát Bu­dapesten. A nyári stúdió vezető pro­fesszora a Párizsban élő magyar származású építészmérnök, Pierre Vago, az Építészek Nemzetközi Szö­vetségének (UIA) örökös tisztelet­beli elnöke. A Vizuális Stúdió élet­­rehívását sajtótájékoztatón Pierre Vago jelentette be Budapesten. — Professzor úr, honnan jött az ötlet, hogy Budapesten rendezzen nemzetközi találkozót? — Korábban Salzburgban vezet­tem hasonló nyári egyetemet, ahol kizárólag csak nyugati építészek és művészek vettek részt. Akkora volt az érdeklődés, hogy a többség kívül­­rekedt. Akkor gondoltam arra, hogy Magyarországon, Kelet és a Nyugat kapujában, a két kultúra találkozási helyén sokkal izgalmasabb és hasz­nosabb lenne egy ilyen művészeti eszmecsere. A budapesti nemzetközi találkozó mottójául az UNESCO idei vezérgondolatát választottuk: „’83 a kommunikáció éve”. A különféle kultúrák, művészeti ágak szemléle­tének közelítésére, egységbe foglalá­sára gondolunk. Építészek, festők, keramikusok, belső terek tervezői, szobrászok és filmesek együttgon­dolkodása egy-egy épület belső teré­nek, vagy egy városrésznek kialakí­tásánál nagyon hasznos lehet. Abból indulunk ki, hogy a művészetek az emberért vannak és a különböző mű­vészeti ágak egyesítése során „em­beribbé” tehető környezetünk. — Milyen témákat kívánnak napi­rendre tűzni? — Az egyes témákat külön-külön és együtt dolgozzák fel majd a részt­vevők, egy-egy neves művész vagy professzor irányításával. Témáink címszavakban: Az embert szolgáló építészet, A festészet és a szobrászat az építészetben, A film, a fotó, a videó, mint a kommunikáció eszkö­ze, A műfajok határai és kapcsolatai és számos olyan kérdés, amelynek megoldásához a különböző területe­ken dolgozó alkotók közös erőfeszí­tése már-már halaszthatatlan. A Stúdió rendezőivel együtt úgy gon­dolom, hogy a jelentkezőknek már eddig is számos terve és megvaló­sítandó elképzelése van e témákban. — Kiket hívtak meg vendégpro­fesszornak Budapestre? — Olyan neves személyiségeket válogattunk, akik szakmájukban nagy tekintélynek örvendenek. Egy­­egy előadást tartanak, vagy kollok­viumot vezetnek: Carl Auböck épí­tész (Ausztria), Otto Frei építész (NSZK), Yona Friedman építész (Franciaország), Vucien Hervé fotó­művész (Franciaország), Kepes György festő (USA), Konok Tamás festő (Franciaország), Matti K. Ma­­kinen építész (Finnország), Pán Márta szobrász (Franciaország), Ren Suzuki építész (Japán) Nicholas Schöffer szobrász (Franciaország), Peter P. Schweger építész (NSZK), Pierre Székely szobrász (Franciaor­szág), Alexander Trauner díszletter­vező (Franciaország), Lakner László festő (NSZK), valamint Jancsó Mik­lós filmrendező, Schrammel Imre keramikus és Finta József építész Magyarországról. A Vizuális Művé­szetek Nemzetközi Stúdiójának bu­dapesti összejövetelét a következő években rendszeressé szeretnénk ten­ni. évente új programmal és meste­rek meghívásával. — A felsoroltak között számosán vannak magyar származásúak, őket hogyan sikerült rávenni a Stúdióban való közreműködésre? — Mindössze egyetlen telefon elég volt a meggyőzéshez, mindenki kész­séggel vállalta! Ábrahám Kálmán építésügyi miniszternek ás azt vá­laszoltam hasonló kérdésére: mit adhatunk mi, külföldön élő magya­rok mást a hazánknak, minthogy igyekszünk hírnevét öregbíteni vi­lágszerte. Ez vezérelt engem is, ami­kor először felvetettem ezt a nagy visszhangra talált ötletet Budapes­ten. * A stúdión való részvétel díja 360 dollár, mely összeg a szálláskölt­séget nem foglalja magába, jelent­kezni lehet a MALÉV AIRTOURS igazgatója címén: Rodé Judit, Roosevelt tér 2. Budapest 1051. L. S. KODÁLY-EMLÉKÉRMEK AMERIKAI ZENEMŰVÉSZEKNEK New Yorkban, a Magyar Népköztár­saság ENSZ-képviseletének épületé­ben ünnepélyes külsőségek között adta át a Kodály-centenárium alkal­mával létesített emlékérmeket és diplomákat Petrán János nagykövet az amerikai kulturális és zenei élet azon személyiségeinek, akik kiemel­kedő érdemeket szereztek Kodály Zoltán életművének és zenepedagó­giai módszereinek egyesült államok­beli népszerűsítésében. Kodály-emlékérmet kapott Denis Bacon, az amerikai Kodály Zenepe­dagógiai Társaság igazgatója, Mary Belanger zongoraművésznő, Mario di Bonaventura énekművész, Philip Brunelle, a minnesotai opera zenei igazgatója, Leslie Chabay énekmű­vész, Darázs Árpád karnagy, Mary Alice Hein, az oaklandi Holy Names College zenetanára, Thruston John­son hegedűművész, Koromzay Dé­nes zenetudós, Ormándy Jenő, a vi­lághírű karmester, Jean Sinor, az amerikai Kodály-szervezetek igaz­gatója és Starker János, a világhírű gordonkaművész. Címlapunkon: Szervátiusz Tibor Riportunk a 24—25. oldalon FOTO: NOVOTTA FERENC 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents