Magyar Hírek, 1983 (36. évfolyam, 1-26. szám)
1983-04-30 / 9. szám
IMül&ÍS KÉT KONGRESSZUS KÖZÖTT A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1983. április 12-13-i ülésén - széles körű előzetes vita után - elemezte a XII. kongreszszus óta végzett munkát, az eltelt időszak tapasztalatait és a szükséges módosításokat. Kádár János, az MSZMP KB első titkára foto: mti A Határozat bevezetője így fogalmazza meg a fő célokat: a belpolitikában a szocialista társadalmi viszonyok, a nemzeti egység, a szocialista demokrácia fejlesztése. A gazdaságpolitikában — a minőségi tényezők kibontakoztatásával — a népgazdaság egyensúlyának javítása, az elért életszínvonal megőrzése. A külpolitikában: hozzájárulás a béke megvédéséhez. E célok eléréséhez szükséges az irányítás és a végrehajtás gyenge pontjainak folyamatos feltárása. Külpolitikánk A külpolitikai részben hangsúlyozza a határozat, hogy nemzeti érdekünk a béke ügye, földrészünk megszabadítása a nukleáris fegyverek minden fajtájától. „A jelenlegi nemzetközi helyzetben alapvető kötelességünk, hogy gondoskodjunk népünk biztonságáról.” A határozat egyik jellemzője, hogy nem enged teret semmiféle pesszimizmusnak, a végzetszerűség napjainkban divatos, fekete hangulatának. „A nemzetközi feszültség éleződése ellenére, az emberiséget fenyegető legfőbb veszélyeket el lehet hárítani, a világháború nem elkerülhetetlen.” A feszültség növekedését az váltotta ki, hogy a nyugati hidegháborús körök szeretnék felborítani a katonai egyensúlyt és befagyasztani a kialakult kapcsolatok minden fajtáját. Nemzeti érdekünk a szövetségi hűség, hiszen a szocialista közösség a béke oldalán van. A kis népnek is megvan a felelőssége a maga helyén, nem szabad túlbecsülni, de nem is kell lebecsülni saját szerepünket. Mi a nemzetközi helyzet kedvezőbbé válásához hazai építőmunkánk eredményeivel és nemzetközi, gazdasági, politikai és kulturális kapcsolataink minden oldalú bővítésével, nyitottságunkkal járulhatunk hozzá. Belpolitikánk Társadalmi rendszerünk — a törvényesség, a közrend, a közbiztonság — szilárd; belpolitikaihelyzetünk kiegyensúlyozott. Mindez azért is lényeges, mert a feltételek megnehezedtek a növekvő nemzetközi feszültség, a tőkés világgazdasági válság hatása miatt. A hazai gazdaság áttérése a fejlődés intenzív szakaszára megmutatta a gyengeségeket is. A központi irányítás lassan és rugalmatlanul alkalmazkodott az új jelenségekhez, aminek következtében elodázódott a megfelelő válaszok kimunkálása. Sok gondot okoz a fegyelmezetlenségek iránti elnéző magatartás a végrehajtásban. Következményeképpen növekedett az anyagiasság, a korrupció. Nem lehetünk elégedettek a demokratizmus fejlődésével. Ennek jele például, hogy a fiatalok egyes csoportjainál passzivitást és cinizmust tapasztalunk. A határozat megjelöli a kiutat: folytatni kell, ami bevált; mindenekelőtt a társadalmi csoportok közötti szövetség politikáját, a közös érdekek optimuma alapján. Nagy figyelemmel kell lenni a munkásosztály és a parasztság problémáira és emellett nagy gondot kell fordítani az értelmiség kezdeményező szerepének fokozására. Segíteni kell az ifjúságot a pályakezdés nehézségeinek leküzdésében, az önálló otthon megteremtésében. Szükség van választási rendszerünk továbbfejlesztésére, a népképviseleti szervek hatáskörének bővítésére. Ez a társadalmi és tömegszervezetek, a Hazafias Népfront, a szakszervezetek felelősségének növelését igényli. Gazdaságpolitikánk A határozat reálisan elemzi a gazdasági helyzetet. „Nem bizonyult megalapozottnak az a feltételezés, hogy a hetvenes évek elejére jellemző kedvező pénz- és hitelviszonyok tartósak maradnak, a számunkra kedvezőtlen hatások pedig mérséklődni fognak, és viszonylag rövid idő alatt ellensúlyozhatok lesznek. A fűtőanyagfelhasználásban a kőolaj magas aránya, a szén háttérbe szorulása, az atomerőmű építésének késése hátráltatta az energiafogyasztás szerkezetének gyorsabb és gazdaságosabb megváltoztatását. Nem igazolódott az adriai kőolajvezeték megépítésének szükségessége. Mindennek következtében külföldi adósságaink a gazdaságilag célszerűnél nagyobb mértékben nőttek.” Ilyen körülmények között különösen jelentős, hogy sikerült fenntartani az ország nemzetközi fizetési képességét. „Az eladósodási folyamat lelassult, majd 1982- ben megállt. Biztosítottuk a gazdaság nyersanyag- és energiaszükségletének kielégítését. A munkaerő-kereslet és -kínálat összhangja javult, a költségvetés hiánya csökkent. Mivel a termelés hatékonysága nem kielégítő mértékben javult, a népgazdaság egyensúlyának javítását elsősorban a beruházások visszafogásával és a lakossági fogyasztás korlátozásával tudtuk elérni, ami hosszabb távon nem járható út.” A megoldás útja: a termelés hatékonyságának emelése; a bevált ipar- és agrárpolitika folytatása. A gazdaságirányítási rendszert úgy kell fejleszteni, hogy — figyelembe véve a népgazdasági terv, valamint az áru- és pénzviszonyok összekapcsolása, a piac aktív szerepét — tegye lehetővé az önálló és felelős vállalati döntéseket. Amikor világszerte, a legfejlettebb országokban is, súlyos munkanélküliség nyomasztja az embereket, fontos az a megállapítás, hogy hazánkban a foglalkoztatottság teljes és azt a jövőben is minden eszközzel fenn kívánjuk tartani. A lakosság életkörülményei javultak, a nehezebb körülmények közt is kiegyensúlyozott volt az áruellátás. Ez nem jelenti azt, hogy az életszínvonalat változatlan szinten tudtuk tartani. „Javult a jövedelmi színvonal azoknál a családoknál, ahol az elmúlt időszakban többletjövedelmet értek el, vagy új kereső állt munkába. A családok döntő hányadánál változatlan maradt a jövedelmi és a fogyasztási szint. Romlott a helyzet azoknál a családoknál, amelyeknél a munkabér jellegű jövedelem nem tartott lépést a fogyasztói árak emelkedésével. A gyermekes családoknál az egy főre jutó reáljövedelem valamelyest csökkent.” Az árak emelkedtek, a szolgáltatások terén is sok volt a fogyatékosság. Arra kell törekedni, hogy az idei megtorpanás után, a hatodik ötéves terv hátralevő idejében szolid mértékben növekedjék a lakosság reáljövedelme. A szűkösebb anyagi lehetőségek mellett is többet kell tenni a környezet- és természetvédelemért, „Nagy fontosságú nemzeti és társadalompolitikai kérdésként kell kezelni a népesedési helyzet alakulását. A születésszám növelése érdekében javítani kell a gyermeknevelés anyagi, szociális és egészségügyi feltételeit.” Olyan terület- és településfejlesztésre van szükség, amely jobban segíti az életképes települések erősödését, mérsékli az életkörülményekben meglevő indokolatlan különbségeket, javítja a társadalmi közérzetet. Kulturális politikánk Mindez, az ideológia és a művelődés terén is nagy erőfeszítéseket igényel. Egyetlen kérdést emelünk ki a fontos megállapítások közül: a nacionalizmus újraéledésének gondját, amely Kelet-Európa népeinek a múltban is tragédiákat okozott. „Nemzetünk felemelkedését, hazánk és népünk érdekeit, a Kelet-Európábán oly bonyolult nemzetiségi kérdés igazságos és tartós megoldását csak a szocialista társadalom fejlődése biztosítja .. . Politikánkban ötvöződik a nemzeti önbecsülésünk más népek tiszteletével; nemzeti érdekeink szolgálata a népek közötti barátság és szolidaritás ápolásával.” A határozat egyik alapvető jellemzője — ami hosszú távú program is —, hogy a reális nemzeti önismeretet, a valóság hiteles feltárását alapvető célnak és módszernek tekinti, a nemzeti érzésre, a felismert nemzeti érdekekre támaszkodik. SZÁNTÓ MIKLÓS 2
