Magyar Hírek, 1983 (36. évfolyam, 1-26. szám)
1983-04-02 / 6-7. szám
Magyar portré Ezer esztendő a következő általános ismertetőjeleket véste beléje: kemény kobak, alapos homlok, jószimatú orr, rövidlátó szem, úgyhogy a fáktól nem látja az erdőt, késélességű könyök, vaskos láb, amelyek közül sohasem áll mindkettővel egyszerre a földön, mégsem esik soha pofára, a szíve meg egy számmal nagyobb. Lerí róla az idegen, erős európai vonásokkal. Pogánynak megmaradt, mélységesen vallásos típus, amely látszólag éjjelente véráldozatokkal hódol ősi bálványainak, nemzeti himnuszát azonban — ellentétben más népekkel, amelyek csak országukat dicsőítik — ima formájába öltöztette. A világ leghangosabb titkos nyelve A közmondásosan udvarias magyar nép képviselői csupán egyetlen udvariatlanságról nem képesek leszokni a magyarok istenének sem: a világon mindenütt, mindenki előtt, bármely nyelvezetű nemzet fia-lánya legyen is az illető — ahol egy-két magyar öszszehajol, azt kizárólag saját anyanyelvén teszi. „Ha érdekli őket, mit beszélünk”, mondogatják magukban atyánkfiái „hát tanuljanak meg magyarul!” Ami nem egészen kilátástalan ügy. A külföldi, aki magyarok közelébe kerül, csakhamar betéve fújja a legszükségesebb szavakat, mint „széredlek”, „kezitsakalomm”, meg illetlenségeket. Ami az utóbbi területet illeti, a káromkodás terén alig mérkőzhetik más nyelv a miénkkel. Legföljebb az olasz, az orosz és az arab jut el a döntőig, de az ő káromkodásaik sem közelítik meg a mieink kacskaringósságát. Mert a tősgyökeres magyar káromkodás nem elégszik meg holmi malacságokkal, hanem költői képekkel veszi körül a szitkokat, amelyeket lírai hasonlatokkal keretez be. Egy ősi magyar káromkodásban a megszólítottnak nem csupán az öreganyjáról tétetik említés, akit útközben vérzivatar lepett meg, hanem keresztanyja térdekalácsáról is; az ősök is előfordulnak benne, és egyes jelenetek az illető ravatala körül játszódnak le, az ég nagybőgővel hasonlíttatik össze és fűzfák arra szolgálnak, hogy réz alapanyagú angyalok füttykoncertet rendezzenek rajtuk ... Valósággal barokk élvezet magyarul káromkodni. Valami hatalmas árad belőle. A magyaroknál a káromkodás valóban az, aminek teremtődött: ima fordított előjellel. Humor és Magyar „Humorban nem ismerek tréfát!” jelentette ki Karinthy Frigyes, és ezzel fején találta a magyar mentalitást. A humor nem magánügy, nem okvetlenül egyéni adottság, hanem mélyen gyökerezik egy népben. Egy humortalan magyar olyan, mint a vajas kenyér vaj nélkül. E téren nem hátrálnak meg, nem tartják vissza magukat semmilyen körülmények között sem. Példa: Petschauer Attila a 30-as években három dologról volt híres: mint rendkívül szellemes ember, mint hírlapíró és mellesleg mint vívóvilágbajnok. Egy ízben a nemzeti válogatott tagjaként vett részt Madridban egy versenyen. Amikor a megnyitó ünnepségen a csapatok és a notabilitások kölcsönös bemutatására került sor, Petschauert bosszantotta, hogy a spanyolok egytől egyig olyan impozáns hosszú nevekkel rendelkeznek, míg a magyarok kénytelenek pár szótagocskával megelégedni. A nevek (mondjuk hasból) így hangzottak: „Don Raffael Martinez de Santos y Assuncion.” „Kis György.” A kópé elhatározta, hogy a bemutatkozását legalább olyan hoszszúra nyújtja, mint a vendéglátók. Amikor őrá került a sor, egy szuszra darálta le anyanyelvén: „Petschauer Attila a becsületes nevem és ..aztán hozzáfűzte azt a felszólítást, ami tulajdonképpen nem is malacság, hanem irodalmi eredetű, merthogy Geothe találta ki a Götz von Berlichingenben. A jelenlevők megőrizték komolyságukat és ünnepélyességüket, mert a spanyolok azt feltételezték, hogy a sporttárs csupán a nevét mondta, a magyarok pedig az ijedtségtől megmerevedtek. Ekkor Petschauer vizavija, akinek következőként kellett a köz tudomására hozni a nevét, hangosan értelmesen és úgyszintén magyarul így szólt: „Te az enyémet, fiam, én vagyok a magyar követ.” Hollywood, a magyar falu Sok-sok évvel ezelőtt, az első nagy filmkonjunktúra idején, egy hatalmas hollywoodi filmgyártócég igazgatói irodájában a következő föliratú tábla lógott: „Nem elég, ha valaki magyar.” Ez persze túlzás volt. Mert a legtöbb esetben igenis elégnek bizonyult. A rejtély nyitja egyszerű. E fejezet nagyképű-szatirikus címében ugyanis rejtőzik egy szemernyi igazság. Ha utánalapozunk a szakirodalomban, ki is alapította Hollywoodot, maréknyi úttörő közt kikerülhetetlenül Zukor Adolf nevére akadunk. E Zemplén megyei, Riese faluból származó honfitársuk révén a magyaroknak jókora tulajdonjoguk volt Hollywoodra. Zukor mindenesetre ezen a véleményen lehetett. Mert miután a hajdani szűcsmester a „Nickelodeon”automatákban fölismerte a fejlődési lehetőségeket, és első némafilmjével (a főszerepben Sarah Bemharddal) a celluloidművészet előfutárja lett, kihozatta tengerentúlra a legjobb óhazai színészeket, rendezőket, szerzőket. A mozitörténelem későbbi folyamán Hollywood elárasztása a magyarok által lehet, hogy egyenkénti beszivárgás útján jött létre — ám kezdetben, a filmmetropolis születése után röviddel, előre megfontolt szándékkal kivitelezett telepedési terv volt. Hallom az ellenvetést, hogy Zukor csupán egyetlen céget képviselt, tudniillik a Paramountot, ahol a vezérigazgatói posztot töltötte be, mégpedig életfogytiglan. Nos, elégedetlen olvasó, Ön akarta így: vizsgáljuk meg a magyar befolyást a filmgyártócégek alapján. Először is szedjük szét a világhírű Metro—Goldwyn—Mayer háromrészes elnevezését. Az első rész a tulajdonképpeni cégjelzőnév, a másik kettő a cég alapítóké. Sam Goldwyn magyar származású volt, Louis B. Mayer magyar származású volt — egyedül Metro nem volt magyar származású. Az egyenrangúan prominens Foxnál még egyértelműbb a dolog: William Fox Tolcsván született. Az Universalt, amelyet időnként anyagi megrázkódtatások ér-SAJDIK FERENC RAJZAI tek, egy Joe Pasternak nevű producer és tehetségfelfedező szanálta. Születési helye nem igen illik a nevéhez, de hát mit tegyünk, így van: Szilágysomlyó. Magyarok, akik karriert csinálnak, külföldiek számára kimondhatatlan helységekben szoktak születni. A Warner Brothers tulajdonosai közül az egyik fivér leánya egy magyar bevándorlóhoz ment férjhez, aki Charles Vidor néven biztosított magának rendezői hírnevet, valamint beleszólási jogot a cég művészeti vezetésébe. Ugyanehhez a céghez került világkarrierjének rózsákkal kirakott útján Michael Curtiz alias Kertész Mihály. Hollywood fénykorában hét filmtársaság adta meg a hangot és a rangot. Miután ötnél sikerült bebizonyítanunk, máris úgy fest a dolog, mintha a részvénytöbbség a magyarok zsebében lenne. Az utószóból Végezetül szükségét érzem annak, hogy bocsánatot kérjek mindenkitől, akit esetleg megbántottam volna azzal, hogy túlságosan penetránsan gúnyoltam ki a magyarokat. (Nem kívánt törlendő!) Nyugati olvasókat, akik el óhajtanak náspángolni, délelőtt 10 és 13 óra között fogadok; magyarokat, akik véremet kívánják, délután 15 és 17 óra között, mert tudom, hogy későn kelők. KÖVÄRY GYÖRGY 63
