Magyar Hírek, 1983 (36. évfolyam, 1-26. szám)
1983-04-02 / 6-7. szám
LATTA MAR? HANGLEMEZ A csopaki malommúzeum Az utóbbi években a magyarországi műemlékvédelemben és értékmentésben egyre több figyelem jut az agráripari múlt relikviáinak megőrzésére. Az agrártörténeti emlékek fokozottabb védelmére 1975-ben indított állami öszszefogásnak számos szép eredménye van máris, s leginkább a gabonaipari vállalatok jeleskedtek múltjuk tárgyi világának a megóvásában. Törekvéseik szép példáját szemlélhetik meg azok, akik a Balaton menti Csopakon járva a Szentirmay József építette Ranolder-kastély, a középkori templom- és toronyrom megtekintése után útjukba ejtik a Nosztori völgyet is. Itt, a Herendnél eredő Séd-patak mentén áll a felújított Plul-féle malom. Már a 14. században állt e helyen vízimalom, amely a veszprémi káptalan tulajdonában volt. A régi épület romjain épült 1910- ben a ma is látható malom, amely kétszintes, kőfalú, két helyiséges iparház. A festői környezetben vonzó látnivaló a tavaly megnyitott műemlék, a közeli malomcsárda és autóspihenő is kedvére van a látogatóknak. Kezdetben leginkább csak az ezerlelkes község gazdáinak gabonáját őrölték itt, később a környékbeliekét is, s elég közismert őrlőhellyé vált, s mint általában a bonyolult gépi szerkezeteket működtető malmokhoz, e tájon is sok babona, mese fűződött hozzá, és az itt dolgozó molnárhoz. Az egykori tulajdonos a malom mögötti házban él — de a hatalmas kerék egyelőre a látogatók kedvéért sem forog. Nincs hozzá víz, két forrást ugyan már találtak a közelben, de oda még nem vezették őket. A veretes őrlőmasinák, a zsákfogók és molnársajtálók, az amúgy működőképes, karbantartott berendezések így is sajátos hangulatú néznivalók. Szótlan is regélnek arról az időről, amikor víz veselkedett neki a lapátoknak, liszt porlott a zsákokba. S akkor itt még mércével mérték a mennyiséget, egy merce húsz-huszonkét kiló volt, s egy merce nyolc fickóra volt felosztható ... Az idő tájt nem szabadulhatott fel egy molnársegéd addig, míg a szitákat őrléshez összeállítani, a kereket befogazni nem tudta. A malom emeleti termében helytörténeti kiállítást rendeznek majd be, s a szőlőtermesztéséről és kőpincéiről is híres község hajdani életéből újabb fejezetek válnak szemléletessé. E török nevű faluban, amely a hajdan nemes kúriákon épült Kövesddel egybeolvadt, még a múlt század végén is faekével szántottak, innen ismeretes a környék legrégibb évszámos (1738) régősprése is — hogy csak néhányat említsünk a beszédes emlékek közül. S az üdítő táj, a történelmi megmeritkezés után a község szénsavas ásványvize is felfrissíthet bennünket. SOÓS KALMAN A jó öreg örlömasina ÉVKÖNYV A Magyar Színházi Intézet évkönyve, a Színháztörténeti Füzetek című sorozat 71. kiadványa az elmúlt évad legfontosabb színházi eseményeiről tudósít, közli a színházi emlékhelyek, múzeumok címét és nyitvatartási idejét, az új színházi kiadványok : színházi könyvek, megjelentetett magyar és külföldi drámák, újságok, folyóiratok címanyagát is. A színházak műsorán és a társulatok névsorán kívül megtudhatjuk a színházi épületek legfontosabb adatait; a régi patinás színházak esetében azt is, hogy korábban milyen nevek alatt működött a színház, mennyi a befogadóképessége, s egy térkép igazít el arról, hogy Budapesten melyik városrészben található a keresett színház. Akik először érkeznek Budapestre, az évkönyv tájékoztatója segítségével könnyen eltalálhatnak a keresett célhoz. Azok érdeklődését is kielégíti a kézikönyv, akik arra kíváncsiak, hogy kik milyen kitüntetésekben vagy díjakban részesültek, s lexikonadat világosít fel az adott évadban örökre eltávozott művészekről. Nem hiányoznak a kiadványból a színházi fesztiválok adatai sem, s azt is megtudjuk, hogy milyen színházi együttesek látogattak hazánkba, vagy milyen magyar társulatok szerepeltek külföldön. A kötet felsorolja azokat a nemzetközi színházi szervezeteket, amelyeknek résztvevői a magyar színházi élet képviselői is. 1982-ben — hosszú szünet után — megalakult a Magyar Tudományos Akadémia színházi bizottsága, amelynek feladata irányítani a színháztudományi kutatásokat. Részletes tájékoztatót kaphat az olvasó a magyar színházi világ szervezeti felépítéséről, a magyar színházi szervekről — a felettes fórumok vezetőinek és címeinek a feltüntetésével. Külön említést érdemel, hogy a 404 oldalas évkönyvben helyet kaptak a határainkon túli magyar nyelvű színházi együttesek adatai is: Kolozsvártól Torontóig napjainkban 11 magyar nyelvű színtársulat működik, amelyek anyanyelvűségükkel kiegészítik, gazdagítják a magyar színjátszást. A kötetet a színházakról készült fotók és korabeli rajzillusztrációk egészítik ki. (enyedi) JÁNCSW)A BARABBAS FM2EWELL STABAT MATER Az 1949-ben született Vajda Jánosnak, az ifjabb magyar zeneszerző-nemzedék egyik legtehetségesebb tagjának első lemezén három mű hallható. A Barabbás című egyfelvonásos opera Karinthy Frigyes szimbolikus jelentésű novellája alapján készült, és a művet a Magyar Rádió és Televízió Énekkara és Szimfonikus Zenekara kíséretében, Oberfrank Géza vezényletével rangos magyar énekesek szólaltatják meg. A két cimbalomra és zenekarra íródott, Búcsú című műben Szakály Ágnes és Fábián Márta játéka hallható, míg a Stravinsky emlékezetének szentelt Stabat Materhez a nagy zeneszerző művészete adott ihletett. A Búcsúban a Rádiózenekar működik közre, a Stabat Materben pedig a Magyar Rádió és Televízió női kara, két énekes, valamint nyolc kamaramuzsikus. E művek dirigense Török Géza. A most negyvenesztendős Jeney Zoltán új lemezének egyik oldalán a Kallimakhosz himnuszának szövegére írt kamarakantáta hallható; előadói között több fiatal komponista társaságában ott van a mű szerzője is. Sajátos hanganyagból állt össze az Üvegekre és fémekre című kompozíció, amely am agát vasgyárban és üvegcsiszoló műhelyben fölvett zörejekből merítette. A Soiloqium No. 3 egy szólóhangszerekre íródott ciklus harmadik darabja, amelyet Kocsis Zoltán, a kitűnő pianista ad elő zongorán. GABOR ISTVÁN 54
