Magyar Hírek, 1983 (36. évfolyam, 1-26. szám)
1983-04-02 / 6-7. szám
elnöksége SVÉD-MAGYAR EGYEZMÉNY Az aláírás után (balról jobbra az első sorban): Staffan Lundgren, Birgitta Ulvhammar, Lőrincze Lajos, mögötte Gosztonyi János, Szabó László és Szüts Pál, az MVSZ főtitkárhelyettese FOTO: NOVOTTA FERENC Dr. Káldy Zoltán püspök Hanák Péter FOTO: NOVOTTA FERENC Kárpáti József anyanyelvi mozgalomban. E gondolathoz kapcsolódva dr. Genzwein Ferenc beszámolt az említett filmek készítésének jelenlegi helyzetéről, Bartos György pedig a filmek felhasználásának a tapasztalatairól. Strikker György az amerikai magyar egyesületek filmellátásának a bővítését szorgalmazta. Káldy Zoltán evangélikus püspök beszélt a Luther-évforduló előkészületeiről és a jövő évi budapesti Lutheránus Világkonferencia terveiről. Kárpáti József az egyesületekkel való kapcsolatok bővítésének fontosságát emelte ki. Hanák Péter ismertette javaslatát, amely szerint a Magyar Hírekben megjelenő „Történelmünk képekben'’ sorozatot — ez a sorozat világszerte nagy érdeklődést keltett — megfelelően kiegészítve könyv alakban is helyes volna megjelentetni. Javasolta alkalmas időben történésztalálkozó rendezését. Pungor Ernő a külföldön élő magyar műszaki szakemberek tervezeti konferenciájának jelentőségét hangsúlyozta. Havasi Zoltán a néhány éve megtartott könyvtáros-találkozó tapasztalatainak alapján időszerűnek mondotta az újabb könyvtáros-találkozó szervezését. Béres Ferenc a művészcsoportok bemutatóinak tapasztalatait ismertette. Garas Klára akadémikus részletesen elemezte a „Tisztelet a Szülőföldnek” című kiállítás tapasztalatait és méltatta a Művelődési Minisztérium, a Képzőművészeti Szövetség, a Magyarok Világszövetsége együttműködését. Kétszáznyolcvanhárom művész vett részt a kiállításon, huszonhárom országból közel hatszáz alkotással. A műveket zsűri Válogatta és egyetlen mércéje a művészi színvonal volt. így lehetett jelen a kiállításon a világ mai képzőművészetének- szinte minden irányzata. Nagy volt a közönségsiker, hiszen a tárlatot százötezer látogató tekintette meg. Az a patrióta lelkesedés, amely a művészek részéről megnyilvánult, mutatkozott meg abban is, hogy hatvanöt művész kilencvenöt alkotása került ajándékozás révén magyar múzeumokhoz. (Közgyűjteményeink a művek egy részét megvásárolták.) A kiállítás előkészítése során a jelentkezett művészek életművét bemutató katalógusok gazdagítják a magyar művészeti dokumentációt. Nagyon biztató a kiállítás „utóélete”: a művészek nagy része a jelenlegi befogadó ország mellett otthonának érzi a mai Magyarországot is, és törekszik arra, hogy alkotásai a nagy hagyományú magyar képzőművészet szerves részeivé váljanak. Zárszavában Bognár József beszélt legutóbbi amerikai útjának magyar vonatkozású tapasztalatairól. Nő az érdeklődés Magyarország iránt, és ezzel együtt örvendetesen javult a Magyarok Világszövetsége megítélése is. ami lehetővé teszi a tevékenység bővítését és a szélesedő tömegtámogatást a külföldön élő magyarság részéről. Hangsúlyozta végül, hogy a nagyszabású jövőévi tervek végrehajtása gondos előkészítést igényelt, és a feladatok közül különösen fontosnak mondotta a Körösi Csorna Sándor-évforduló méltó megünneplését. SZ. M. A Művelődési Minisztérium és a Magyarok Világszövetsége meghívására öttagú svéd oktatási delegáció tartózkodott hazánkban Birgitta Ulvhammar, minisztériumi főigazgató vezetésével. A küldöttséget fogadta Hanga Mária művelődési miniszterhelyettes és dr. Gosztonyi János, a Magyarok Világszövetsége főtitkára. A delegáció tagjai elsősorban a Svédországban élő magyarok gyermekeinek iskolai anyanyelvi oktatásával összefüggő kérdésekről, az e munkában való együttműködés eredményeiről és lehetőségeiről folytattak tárgyalásokat, és tájékozódtak a magyar oktatásügy helyzetéről, időszerű feladatairól is. Az egyhetes látogatás során felkeresték az Országos Pedagógiai Intézetet, meglátogattak egy budapesti általános iskolát és óvodát, s több vidéki utat is tettek: Veszprémben megismerkedtek az Országos Oktatástechnikai Központ munkájával, Móron egy német nemzetiségi iskolát látogattak meg, Debrecenben a Kossuth Lajos Tudományegyetemen és a Tanítóképző Főiskolán jártak. Immár több éves az a magyarsvéd együttműködés, melynek célja a Svédországban élő magyarok gyermekeinek színvonalas anyanyelvi oktatása. Ulvhammar asszony már járt Magyarországon 1980-ban, évről évre magyar szakemberek is részt vesznek a magyartanárok svédországi továbbképző kurzusain, és mind több a Svédországból érkező résztvevő a nyaranta megrendezett, debreceni pedagógus-továbbképző tanfolyamokon, melynek elvégzését svéd részről hivatalosan támogatják, elismerik. A látogatás eredményeiről a Magyarok Világszövetsége székházában jegyzőkönyvet írt alá Lőrincze Lajos, az Anyanyelvi Konferencia Védnökségének elnöke, Birgitta Ulvhammar és Szabó László minisztériumi főosztály vezető-helyettes. Ugyanitt egy egyezmény előírására is sor került, amely a svédországi magyarnyelv-tanárok egyetemi képzésére, a magyar szakemberek közreműködésére, s a hallgatók számára szervezendő magyarországi nyári gyakorlatra vonatkozik. Az egyezményt Staffan Lundgren, az Egyetemi és Főiskolai Hivatal osztályvezetője és Lőrincze Lajos írta alá. A svéd oktatási delegáció látogatásának céljáról, jelentőségéről Birgitta Ulvhammar asszony nyilatkozott lapunknak. — Svédországban mintegy hatvan nyelven folyik anyanyelvi oktatás, s mi igen fontosnak tartjuk, hogy jó kapcsolatokat építsünk ki a gyerekek óhazájával. Ügy véljük, tudnunk kell, hogy ott hogyan folyik az oktatás, az élet. Nekünk olyan nyelvtanárokra van szükségünk, akik az anyaországbeli kulturális életet is ismerik, összekötői lehetnek a két kultúrának. Ezt pedig csak a kapcsolatok folyamatossága teheti lehetővé, mivel a kultúra, a nyelv élő, fejlődő organizmus. Magyarországi látogatásainkon igen hasznos tanulságokkal szolgáltak a nemzetiségi iskolákban tett látogatásaink, korábban Pécsett s most Móron, annak ellenére, hogy tisztában vagyunk a különbségekkel a nemzetiségi lét svédországi és magyarországi háttere tekintetében. A jegyzőkönyvet és az egyezményt együttműködésünk fontos határkövének tekintjük, mivel írásban is rögzítette az eddigi eredményeket, a már jól bevált gyakorlatot, s megfogalmazta jövőbeni legfontosabb teendőinket is. — b — 5
