Magyar Hírek, 1983 (36. évfolyam, 1-26. szám)

1983-03-12 / 5. szám

A lelátóról jelentjük Az Európa-bajnoki selejtezőkre (március 27. és április 16. Luxemburg, április 27. Anglia, május 15., Görögország, június 1. Dánia) készü­lő magyar labdarúgó-válogatott Egyiptomban szerepelt. A külföldi klubokhoz igazolt játé­kosok nélkül kiutazott gárda az első mérkő­zésen 1:0-ra kikapott, a második mérkőzésen, javuló játékkal Pölöskei és Kiss góljaival 2:0- ra visszavágott. A harmadik mérkőzés pe­dig 1 :l-re végződött. Hannich egyenlített. * Oláh Zsuzsa, a Statisztika versenyzője, nyerte Wales nemzetközi asztalitenisz-bajnok­ságát. * Több kényszerű változás történt a Buda­pesten rendezett világbajnokságon ezüstér­met nyert női kézilabda-válogatott összeállí­tásában. A Dániába férjhez ment Sterbinsz­­ky Amália, valamint Csik Jánosné, az edző felesége már nem vállal több szereplést a leg­jobbak között. A gólkirálynő Gódorné, Nagy Mariann, valamint Krámerné pedig anyai örömök elé nézve kért felmentést. A leendő kismamák visszatérésére azonban számítanak, hiszen a csapat már biztosította részvételét Los Angelesben. * Szepesi György, a Magyar Labdarúgó Szö­vetség elnöke — mint jelentettük — 1982 jú­niusa óta tagja a FIFA, a nemzetközi szövet­ség végrehajtó bizottságának. Most újabb megtisztelő megbízatást kapott. Beválasztot­ták az 1986-ban rendezendő világbajnokság szervező bizottságába. Az igazi tél, a nagyon várt hó — legalábbis január végéig — elkerülte hazánkat. Így a sízők egyre népesebb táborához tartozók téli szabadságukat, a hétvégi víkendeket a szlo­vákiai hegyekben töltötték. A sízés egyre nép­szerűbb, ennek bizonyítéka, hogy az elmúlt két esztendőben csak az állami sportszerke­reskedelmi vállalat, a TRIAL boltjaiban nyolcvanezer pár sílécet adtak el. * A Magyar Nemzet szerkesztőségének kupá­ját már második évben tartotta itthon a ma­gyar jégkorong-válogatott. A Budapest Sportcsarnokban rendezett tornán ezúttal dán, bolgár és horvát ellenfelekkel mérkőz­tek. * Negyvenhárom fiatal, aki a junior és if­júsági Világ- és Európa-bajnokságon, továb­bá a szocialista országok körében folyó ha­gyományos Ifjúsági Barátság Versenyeken 1982-ben érmes helyezést szerzett, ünnepélyes keretek között vehette át a kiváló ifjúsági sportoló minősítést. * Április 22. és 24. között Budapesten rende­zik a birkózó Európa-bajnokságot. A konti­nens legjobbjaival egyidőben a tizenéves fia­talok is szőnyegre lépnek. Az általános iskolák negyedik és ötödik osztályába járó, tehát 10— 11 éves fiatalok vehetnek részt a területi ver­senyeken, s a legerősebb és legügyesebb fia­talok a Budapest Sportcsarnokban mérhetik össze tudásukat. Allez Zsuzsi. Ducza Anikó — megannyi világverseny ér­mes tornásznője — 1963-ban, egy évvel a tokiói olimpia előtt kislánynak adott életet. — Édesanyám soha sem akart tornászt nevel­ni belőlem, — mondja a „kislány”, Jánosi Zsu­zsa, — a Caola Világ Kupa női tőrversenyének második helyezettje. — Azt azonban nagyon szerette volna, ha sportolok. Elvitt teniszezni, úszni, művészitornázni, de egyik sportághoz sem volt kedvem.... És milyen a sors? A tornászedző mama egyik tanítványának férje, vívópályafutását befejezve edzősködni kezdett 1975-ben a Budapest Sport Egyesületnél (BSE), s hívta a 12 éves kislányt. Zsuzsa meg­próbálta, s a ví­vóteremben ra­gadt. Szlávy Géza mesterrel — ő adta a tőrt a ke­zébe — azóta is együtt dolgozik, immár a Bp. Honvéd szakosz­tályában. Néhány hónap alatt kiderült, hogy Zsuzsa „született” ví­vó... Nagyszerű a tempóérzéke, jó a ritmusa, lágy, de ugyan­akkor energikus a mozgása, gyors, remek reflexei vannak. Egy évvel a kezdés után or­szágos serdülő­bajnok, majd a következő évben ismétel, az if­júságiaknál is aranyérmes, s folytatja a „nemes­fém” érmek gyűjtését a juniorok között is ... 1981. Torinóban, élete első felnőtt Világ Kupa versenyén a döntő küszöbén botlik meg. Kilen­cedik. Nagy jövőt jósolnak neki, titkos esélyese a Lausanne-ban megrendezendő ifjúsági világbaj­nokságnak, de két héttel a VB előtt megsérül. — A bal térdemben leszakadt a külső porc, s elszakadt a keresztszalagom. A sérülés utáni második napon dr. Benedek Tibor professzor megoperált. Hónapokig gipszben volt a lábam, s Tibor bácsin és közvetlen környezetemen kívül mindenki lemondott rólam. Családom bizalma azonban erőt adott, hiszen vissza akartam térni a pástra, minden orvosi utasítást szigorúan be­tartottam, s felgyógyultam! Egy évvel a műtét után Buenos Airesben, az ifjúsági világbajnok­ságon döntős voltam. Idén is jól folytatta: győzelem Gelsenkirchen­­ben, a világ legjelentősebb junior-versenyén, aranyérem Budapest nemzetközi junior-bajnok­ságán, a felnőtt válogatott tagjaként első hely a négy nemzet viadalán. — Jó vívó szeretnék lenni, olyan versenyző, mint az édesanyám volt — jelentette ki. — So­kat, nagyon sokat kell még tanulnom, fejlőd­nöm, Tordasi Ildikó, Maros Magda, Stefanek Gertrúd, Kovács Edit és Szőcs Zsuzsi vetélytár­­saként a válogatottságra pályázom. Ott szeretnék lenni az idei bécsi felnőtt világbajnokságon, s jövőre a Los Angeles-i olimpián. És ezért min­dent meg is teszek! L. G. Jánosi Zsuzsa két ásszá között FOTO: ZÁHONYI IVAN Emese a jégen A magyar gyorskorcsolyá­zók először a negyvenes évek végén kerültek az érdeklődés középpontjába. A városligeti, mindössze 200 méteres fűtőkör­ből elindult Pa­jor Kornél 1949- ben lépett a „hosszú” korcso­lyások trónjára. Davosban, a klasszikusnak tartott 5000 mé­teres távon vi- Hunyadi Emese lágcsúcsot futott és Oslóban igazi szenzációt aratva megnyerte a világbaj­nokságot. A később Svédországban le­telepedett és azóta is Skandináviában élő kiváló sportember a gyorskorcsolyá­zás eddigi egyetlen, magyar világbajno­ka és világrekordere. Sokan azt remélik, talán már nem sokáig... — A kis Hunyadi Emese tehetségét, rátermettségét, kiváló technikáját és kitartó szorgalmát valóban csak Pajor Kornéléhoz tudnám hasonlítani. Máris nagyszerű versenyző és még csak tizen­hét éves — mondta baráti beszélgeté­sünk során Ladányi Gedeon, a „hosszú” korcsolyások magyar nesztora, az egy­kori bajnokból lett edző. A budai Kaffka Margit gimnázium harmadikos diákja érdekes, de pályafu­tását tekintve lényeges vargabetűvel érkezett a Ligetbe. Annak idején ugyan­is műkorcsolyázóként kezdte. Az iskola­figurákat is szorgalmasan rajzolta a jégre, de nem érzett különösebb kedvet az ugrásokhoz, nem vágyott a műkorcso­lyázók olykor művészi hajlamokat is igénylő fellépéseire. Korcsolyázni azon­ban jól megtanult és a szövetség szak­­bizottsága 1977-ben átirányította a Vá­rosligetbe, a „hosszú” korcsolyásokhoz. Azóta ki tudja, hány kilométert hagyott már maga mögött a hajnali és esti ed­zések során?! Azt viszont pontosan jel­zi a statisztika, hogy eddig már 125 al­kalommal javította meg az országos re­kordot. — Erre az idényre különösen jól fel tudtam készülni — magyarázta lelke­sen az ifjú bajnoknő. — A Budapest Sportcsarnokban most már nyáron, igaz hokipályán, de jeges edzéslehetőséghez is jutottam. Mellette Nagykőrösön, Ta­tán és Mátraházán jártam edzőtábor­ban, a súlyzós edzések és a sok kerék­pározás hatására megerősödtem. Eredményei önmagukért beszélnek, s egyben mindent elmondanak. Kedvenc távja az 500 méter, ahol legújabb re­kordja, 42.38 másodperc már alig egy másodpercre van a világrekordtól. Nagy álma az olimpiai részvétel. Még az idén, a junior világbajnokságon ki­próbálta a szarajevói pályát, s azután jöhet az olimpia. V. D. 27

Next

/
Thumbnails
Contents