Magyar Hírek, 1983 (36. évfolyam, 1-26. szám)

1983-01-08 / 1. szám

Kivándorló magyarok az Egyesült Államokban 1880 — 1940 Interjú Dr. Puskás Juliannával, a könyv szerzőjével — Miért foglalkozik a kivándorlás történe­tével? — A modern „népvándorlás”, amelynek hullámaiban az 1320-as évektől emberek millió hajóztak a tengerentúlra, elsősorban az Egy'sült Államokba, egyik legszembetűnőbb jelensége a kapitalizmus korának. Története az Egyesült Államokban és Európában főleg az 1960-as évektől kezdve keltett nagy ér­deklődést. Magyarország népei is részt vet­tek a vándorlásban. Számunkra szintén fon­tossá vált, hogy történeti távlatból újraérté­keljük e jelenséget, megismerjük a kiván­dorlás és a kivándorlók történetét. Szüksé­gessé tette ezt a növekvő társadalmi érdeklő­dés — itthon a külföldi magyarok, kint pe­dig a „gyökerek” iránt. A Magyar Tudomá­nyos Akadémia Történettudományi Intézete ezért vette tervbe a téma kutatását. Az igaz­gatóság, mint az intézet tudományos munka­társát, engem bízott meg a feladattal. A ki­vándorlás problémája közel állt szakterüle­temhez, a magyarországi agrártársadalom, a mezőgazdaság 19—20. századi történetének kutatásaihoz. Gazdaságtörténészként indul­tam, s kandidátusi disszertációm tárgya a nagybérleti rendszer térhódítása volt a 19. századi Magyarországon. Kutatásaim során ismételten beleütköztem a kivándorlás je­lenségébe. Ismereteim a magyarországi agrár­társadalom helyzetéről jó alapot adtak a ki­vándorlás tanulmányozásához. — Könyve dedikdciója jelzi, hogy szemé­lyes motivációk is vezették a kivándorlás, az amerikai magyarság tanulmányozásához. — Szülőfalumat erősen érintette az ame­rikai kivándorlás. Többen keresték —, roko­naim és az ő útjaikat követve édesapám is — a boldogulás lehetőségét a tengerentúl. Ezért dedikáltam a könyvet édesapám emlékének. Érzelmi kötődésem bár fontos, de nem egye­düli forrása annak, hogy nagy örömöt találok a kutatásban. A téma nagyon megfelel tör­téneti érdeklődésemnek, mely kezdettől a nagy gazdasági és társadalmi mozgások meg­értésére, az azokat formáló tömegek tevékeny­ségének megismerésére irányult. — Milyen előmunkálatokat végzett köny­ve megírásához? 1. Kivándorlók a hajó fedélzetén az indulásra várva. Fiume, 1903 körül 2. Kivándorlók: hajóra szállás, Fiume, 1903 3. Cleveland - Kossuth-szobor 4. Betlehemes játék 5. Bugacpusztai zászlóavató A KÉPEK PUSKAS JULIANNA GYŰJTEMÉNYÉBŐL VALÓK — Az első szakaszként említhetem a tájé­kozódást, a magyarországi könyvtárakban, levéltárakban a téma történeti forrásanyagá­nak feltérképezését, a kutatási lehetőségek felmérését. E munkálatokhoz levéltárosok és könyvtárosok segítségét is igénybe vettem. Meglepetéssel tapasztaltam, milyen sok tör­téneti forrást őrzünk az amerikai magyar kö­zösségekről és intézményekről. Az is kiderült, hogy határainkon túl kell kutatnunk nagyon sok forrás után, például a bécsi levéltárban, de mindenekelőtt az Egyesült Államokban. A tájékozódás szakaszában még azt remél­tem, hogy széles alapra tudjuk helyezni a kutatásokat. Mivel ez nem sikerült, egyéni kutatás formájában mélyültem bele a törté­neti anyagokba, a külföldi szakirodalomba, a források tanulmányozásába, elsősorban a ma­gyarországi, majd a bécsi levéltárban, de helyszíni kutatásokat végeztem az Egyesült Államokban is. — Hogyan illeszkedtek könyve munkála­taiba cikkei és tanulmányai? — Mivel jelezni akartam a külföldi magya­roknak a munka megkezdését és ösztönözni őket, hogy őrizzék meg és gyűjtsék össze a történeti forrásokat, sőt juttassák el hozzánk, már a kutatás előkészítő szakaszában cikke­ket írtam a Magyar Hírekbe és hazai folyó-2 14

Next

/
Thumbnails
Contents