Magyar Hírek, 1983 (36. évfolyam, 1-26. szám)
1983-02-19 / 4. szám
I ERŐSS LÁSZLÓ A pM nice A MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGÉNEK LAPJA P. O. B. 292. Budapest 62. Főszerkesztő: Szántó Miklós Főszerkesztő-helyettes: Apostol András Szerkesztőség: Budapest VI., Benczúr u. 15. H—1905 Telefon: 225-405 Felelős kiadó: Teszár József 83.0132 Athenaeum Nyomda Kozma utcai üzeme, Budapest. Rotációs mélynyomás Felelős vezető: Szlávik András vezérigazgató HU ISSN 0133—090X. INDEX: 26506 A Magyar Hírek előfizethető a Kultúra Külkereskedelmi Vállalatnál postán vagy külföldi partnereinél. Ha előfizet: kapja a Magyar Hirek Kincses Kalendáriumát. Az előfizetési dijat szíveskedjék a Magyar Nemzeti Bankhoz (H—1850 Budapest), a Kultúra Külkereskedelmi Vállalat 024ff. számú számlájára utalni csekk, illetve bank moneyorder beküldésével, vagy nemzetközi postautalvánnyal elküldeni a Kultúra Külkereskedelmi Vállalat címére. (H— 1389 Budapest, P. O. B. 149.) Előfizetési díj egy évre 9,— US $, légi szállítással: 18,— US $. Két évre 13,50 US $, légi szállítással 31,50 US $. vagy a fentieknek megfelelő, nemzetközi fizetési forgalomban elfogadott valuta. A feladott összeg rendeltetésénél szíveskedjék feltüntetni „MAGYAR HÍREK ELŐFIZETÉS”. A KULTÚRA KÜLKERESKEDELMI VÁLLALAT KÜLFÖLDI PARTNEREI: ANGLIA: The Danubia Book Company, B. I. Iványi, 58 Chatsworth Road, London NW2 4DD. — AUSZTRÁLIA: Cosmos Book and Record Shop. 145 Acland St. St. Kilda. Vic 3182. — Globe Book Co. 702. George Street Sydney, N. S. W. 2000 — AUSZTRIA: Libro-Disco, Domgasse 8. A—1010 Wien. — BELGIUM: „Du Monde Entier” S. A. Rue du Midi 162. 1000/Bruxelles. — BRAZÍLIA: Livraria D. Landy LTD A, Caixa Postai, 01000. Sao Paulo. — DANIA: Fr, Ildikó Békési, Sondervangsvej 82, 2600, Glostrup — FINNORSZÁG: Akateeminen Kirjakauppa Keskuskatu 2. SF 00100 Helsinki 10. — FRANCIAORSZÁG: Société Balaton. 12 Rue de la Grange Eateliere 75009 Paris IXe. — HOLLANDIA: Club Qualiton. Prinsenstraat 26., Amsterdam. — IZRAEL: Gondos Sándor, Béül Hakranot, HerzI 16. Haifa — „Hadash” Kölcsönkönyvtár. Nesz Ciona St. 4. Tel-Aviv (Kodd. No. 63904). — JUGOSZLÁVIA: Forum. Vojvode Misica broj 1. Növi Sad. — KANADA: Délibáb Film and Record Studio. 19. Prince Arthur Street West, Montreal P. Q. H2X 1S4 — Pannónia Books, P. O. Box 1017. Postal Station „B” Toronto. Ont. M5T 2T8. — Hungarian Ikka and Travel Service. 1234 Granville Street, Vancouver B. C. V6z 1M4 — Europe Agency, 501—38 Avenue S. W Calgary 6. Alberta — NORVÉGIA: A/S Narvasens Litteratur Tjeneste P. O. Box. 6140 Etterstad, Oslo. 6. — NSZK: ÍJjváry—Griff 8000 München 81. Titurelstr. 2. — W. E. Saarbach GmbH. Follerstrasse 2. 500 Köln 1. — Muslca Hungarica 8000 München 40. Rümannstr. 4. — OLASZORSZÁG: Licosa. Via Lamarmora 45. 50121. Firenze. — SVÁJC: Magda Szerday, Teichweg 16. CH—4142 Münchenstein. — SVÉDORSZÁG: Esselte Tidskriftscentralen P. O. Box 62. S—10120 Stockholm. — USA: — Center of Hungarian Literature 4418 —. 16th Avenue Brooklyn N. Y. 11204. — Hungarian Bookshop. 42. Monroe Street. P. O. Box. 145. Passaic, N. J. 07055. — Hungarian Books and Gifts Shop 216 Somerset Street, New Brunswick N. J. 08901. 1899. — Otto’s Import Store, 2320 W. Clark Ave-Burbank. Ca. 91506. — Püskl—Corvin, 1590 — 2nd Ave New York. N. Y. 10028. — VENEZUELA: Luis Tarcsay, Calle Iglesia Ed Villoria. Apt. n/21. C. 24. Caracas. Magyarországon a lap előfizethető a Posta Központi Hírlap Irodánál. 1900 Budapest, V.. József nádor tér 1.. vagy postautalványon, és átutalással a KHI 215-96162 pénzforgalmi jelzőszámra. Belföldi előfizetés egy évre: 180 forint. MEGRENDELÉS Megrendelem a Magyar Hírek című lapot □ egyévi időtartamra □ kétévi időtartamra □ Az előfizetési díjat ................ egyidejűleg átutaltam a MAGYAR NEMZETI BANK-hoz (H— 1089 Budapest P. O. B. 149) a Kultúra Külkereskedelmi Vállalat 024/7. számú számlájára. □ Az előfizetési díjat ................ egyidejűleg csekken küldöm. Kelt: ............................................................................ CÍM: ............................................................................ (Kérjük, címváltozását Is ezen a lapon közölje.) NÉV: .......................................................... Az első világháború vége korszakhatár. Valami végleg elveszett a pesti hangulatból. A történelem árnyékos időszakát most már a vicceik tragikomikuma, a fekete humor, a leggroteszkebb fordulatok villantják elénk, sajátos formanyelvükön. Telitalálat volt az akkordban már hihetetlenül kényes zsidókérdés pénzügyminiszteri feloldása: „Mi úgy össze vagyunk forrva ellentéteink folytán, mint az antiszemiták a zsidókkal. Hogy élnének meg az antiszemiták zsidók nélkül? Bár azt hiszem, a zsidók oly élelmesek, hogy képesek lennének még antiszemiták nélkül is megélni.” És mintha változna a házasság hagyományos mitológiája is: Állatorvosnál: — Nemsokára eljön a feleségem, az öreg macskánkkal, legyen szíves adjon be neki egy injekciót, amitől fájdalommentesen kimúlik. — Szívesen. De hazatalál az Önök macskája egyedül? Ekkor vált alapviccé a „mi-a-különbség?” sorozatból a diplomata és az úrinő összevetése : Ha egy diplomata azt mondja: igen; az azt jelenti: talán. Ha azt mondja: talán; az azt jelenti: nem. Ha azt mondja: nem, akkor az nem is diplomata. Ha egy úrinő azt mondja: nem, az azt jelenti: talán. Ha azt mondja: talán, az azt jelenti: igen. Ha azt mondja: igen; akkor az nem is úrinő. „A divatos színésznő olyan, mint az influenza — véli a kor férfiszemlélete. — Gyakran lép fel, és könnyen meg lehet kapni.” * Ezekben az években a vicobeli arisztokraták, és az üzletembereik agya tovább hígult az általános hanyatlás és rosszkedv arányában. Szegény Taszilón és Kohn bácsin állt bosszút a közgondolkodás. — Szechvusz Tasziló, mi újság? — öchült pechem van kéchlek, tegnap kislányom született, és kéchlekalássan az egész gyerek nem több másfél kilónál! — Nem olyan baj az bachátom, hiszen atyám egy kiló harminc dekával született! — És mondd kéchlek, életben machadt az öcheguch? És a gazdasági élet közvetlen tükröződése: — Na, Kohn bácsi, hogy megy a bolt? — Borzalmasan! Minden nap ráfizetek ezer pengőt! — Hát akkor miből él? — Hogy miből? Hát abból, hogy szombatvasárnap zárva vagyok. A húszas évek második felében nosztalgiahullám öntötte el a várost, újjászületett sok a régi vicc, a „megváltozott” (pontosabb szóhasználattal: talán végleg elromlott) korszellemet is magába olvasztván. Fennállása óta különösen értett Budapest ahhoz, hogy az orvosi ismereteket is viccé formálja valahogy, családilag feldolgozza, s így bekebelezze az orvosságot is meg az orvost is hozzá. De most feltűnt a viccek hátterében egy új keletű anyagiasság, a város elszegényedése is. — A fiam nem akarja megenni a csukamájolajat ! — Az enyém megeszi, de úgy, ha minden kanálért kap húsz fillért, amit beteszünk egy perselybe neki! — És mit csináltok a pénzzel, ha tele a persely? — Hát veszünk neki egy újabb üveg csukamájolajat! „Freud kedvenc vicce’-ként emlegették húszas évekbeli viccgyűjteményék azt a nosztalgikus humortöredéket, hogy — Drága feleségem! Ha neadjisten valamelyikünk előbb halna meg . . . akkor én a gyerekkel Párizsba költözöm . . . * De hogy (mindezek után) végül is milyen volt 1933-ban a pesti utca nevetése, arra hiteles tanunk van: Az Est Hármaskönyve. A gazdasági válság mélypontján az egész kötetet a pesti viccnek szentelték — úgy látszik, a krízisek mindig viccburjánzással járnák Pesten. De Pásztor Árpád, a kor neves zsurnalisztája nem vicceli el a téma mögött felsejlő tragikus élményt, a pesti vicc tragikomikus természetét: „A pesti utca nevetése kegyetlen, csúfondáros, groteszk. Nem szívből, kedélyből fakadó, hanem gúnyos, rosszakaratú, kárörvendő. Nem nevet, kinevet.” Kohnnak elromlott az órája. Elvitte egy hitsorsosához. Pár nap múlva kifizette a javítási díjat, és hazavitte az órát. Másnap megjelent nagy mérgesen az órásnál: — Maga csirkefogó! hiszen ez az óra rosszabbul jár, mint amikor idehoztam, összevissza babrált ezen a remek órán és elrontotta! Az órás esküre emelte a kezet — Én úgy éljek, hogy hozzá se nyúltam .. . A pesti férj táviratot kap feleségének vidéken lakó családjától: Anyósa súlyos beteg stop orvosok feladták stop. A férj azonnal válaszolt: — Ha fel is adták, remélhetőleg nem a mi címünkre . . .? Halotthamvasztás. Egy úriember beállít a krematóriumba. — Hajlandók elégetni az anyósomat? — Hogyne kérem. Méltóztassék idehozni a holttestet. Az úriember csodálkozva néz a hivatalnokra: — Nem értem kérem. Ha már meghalt volna, miért kellene elégetni? A szórakozott professzor is jelképpé magasztosul az 1933-as Est Hármaskönyve viccgyűjteményében. A professzornak elveszett az ernyője vásárlási kőrútján. Bemegy ide: — Nem hagytam itt? Bemegy oda: — Nem hagytam itt? — végül megtalálja az egyik boltban. Karján az ernyővel dicséröleg felkiált: — Látja, maga az egyetlen becsületes boltos az egész Krisztinavárosban! Mindenki más letagadta! 1933 gyerekei fölényesen büszkélkednek a felnőttek furcsaságain: Az iskoláról így tűnődik Móricka: — Ez egy hülye hely. Órákig kell itt ülni, az ember egész délelőttje el van szúrva. A tanár pedig buta, műveletlen: még a legegyszerűbb dolgokat is a gyerekektől szokta megkérdezni. (folytatjuk) 31
