Magyar Hírek, 1983 (36. évfolyam, 1-26. szám)

1983-02-19 / 4. szám

KÖNYV KONCERTEK AMATŐR RÁDIÓZÁS Szabó László Magyar múlt Dél-Amerikában (t51SM900) Szabó László Magyar múlt Dél-Amerikában (1519— 1900) című könyvét nem le­het letenni. A neves argen­tínai író-újságíró és törté­nész (1905-ben született Gyöngyöspatán, 1924 óta élt Dél-Amerikában és tavaly hunyt el) megidézi a fél év­ezredei 0 Dél-Amerikában partra szállt magyarokat. Évszázadról évszázadra kö­veti nyomukat, tömören, ér­dekesen vázolja kutatásai eredményét, melyeknek jó része e könyvben kerül elő­ször nyilvánosság elé. Már az első fejezet meg­lepetéssel szolgál: megtud­juk, hogy nem Budai Par­­menius István költő-prédi­kátor volt az első magyar, aki 1583-ban Amerika föld­jére lépett, hanem — min­den valószínűség szerint — több mint ötven esztendővel korábban a Magellán-expe­­díció egy jeles tagja, neve: Varga János. Kalandos éle­tét egy spanyolországi bör­töncellában fejezte be. Egy következő fejezet magyar szereplője Erdődy-Bakócz Miksa, azaz Maximilianus Transsylvanus, emlékét őrzi a Canal da Hungria elneve­zés. A továbbiakban hithir­detők, felfedezők és tudó­sok sorsára derít fényt a szerző. Az első magyar Jé­zus-társaságbeli hithirdető, aki Amerika földjére lépett, az 1647-ben született Rátkay János volt, egy gazdag és előkelő dunántúli család sarja. Az ő nyomdokaiba lé­pett néhány évtizeddel ké­sőbb Koncság Nándor föld­rajztudós. A latin-amerikai magyar hithirdetők egyik kimagasló egyéniségéről, Brentán Károlyról is olvas­hatunk, majd Szentmárto­­nyi Ignác földrajztudósról, aki Európába visszatérve a portugál király csillagásza lett. Terjedelmes fejezet fog­lalkozik Orosz László jezsui­ta atya sok irányú tevé­kenységével, nevéhez fűző­dik a többi közt az első könyvnyomda felállítása a Rio de la Plata melléki or­szágokban. A debreceni Vá­­mosy fivérek életútjával is megismerkedhetünk. Vámo­­sy József Brazíliában közis­mert üzleti személyiség, bátyja, Dániel visszatér Európába és Hamburgban segíti az 1848-as magyar szabadságharc emigránsait. Egy magyar zeneszerző, Garibaldi barátja, Debály Ferenc József az uruguayi és a paraguayi nemzeti him­nusz szerzője. A himnusz eredeti kéziratát leszárma­zottja őrzi. Magyar volt Pa­raguay vízi haderőinek fő­­parancsnoka is, Francisco Wisner de Morgenstern, műve, Paraguay hatalmas térképe 1873-ban Bécsben, az osztrák—magyar térké­pészeti intézet kiadásában jelent meg és általános ér­deklődést keltett. Kossuth Lajos volt szárnysegéde, a keszthelyi születésű Asbóth Sándor — a New York-i Central Park és a Washington Heights tervezője, az észak-amerikai rabszolgatartók ellen vívott háború hőse, az Egyesült Államok argentínai és pa­raguayi követe, 1858 január­ja óta a Buenos Aires-i an­gol temetőben pihen. Érdekes dokumentumokat közöl Szabó László a váci születésű Mayer Móricról, akinek nevét több maradan­dó alkotásán kívül még egy falu is őrzi Argentínában. Két uruguayi miniszterről is beszámol a kutató, szüle­tésük helye: Baja. S végül arról a magyarról is szól a krónika, akinek szobrot emeltek a Buenos Aires-i Colegio Militär előtt, emlé­keztetőül arra, hogy az ar­gentin katonai főiskola megalapítója és első igazga­tója volt. Neve: Czetz János. „ ... Dél-Amerikában mindig jártak magyarok — írja Szabó László. Elődei azoknak, akik ma mindenütt jelen vannak választott új hazájuk fejlődésének mun­kájában, és becsületet sze­reznek a magyar név­nek... ” (Európa Könyvki­adó) — h — A Budapesti Tavaszi Fesztivál ’83 hangver­senyei: ZENEAKADÉ­MIA: Március 19-én a MÁV Szimfonikusok magyar estjén Erkel-, Liszt-, Kodály-művek szó­lalnak meg. 20-án a Bécs­ben és Hamburgban élő Ligeti György szerzői est­je, két művének ősbemu­tatója. Vezényel: Lehel György, közreműködik Perényi Miklós gordon­kaművész. 21-én a Ma­gyar Állami Hangver­senyzenekar Kodály-est­­je. 24-én Bartók-est, a II. és a III. Zongoraversenyt az USA-ban élő Sándor György zongoraművész játssza. 26-án a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarának Wagner­­estje. PESTI VIGADÓ: Március 20-án a Liszt Ferenc Kamarazenekar hangverseny e. 22-én a Bu­dapesti Kamaraegyüt­test Mihály András ve­zényli, a műsoron Ligeti György kamarakoncertje is szerepel. 23-án a Cziff­­ra-alapítvány hangverse­nye. 24-én Kovács Béla klarinétestje, közremű­ködik a Tátrai-vonósné­gyes. 25-én a Budapesti Madrigálkórus énekel. MÁTYÁS TEMPLOM: Március 20-án a Bakfark Bálint Gitárzenekar hangversenye; 21-én a Schola Hungarica kon­certjének műsorán grego­rián és többszólamú éne­kek a magyar középkor­ból. 23-án a Magyar Rá­dió Gyermekkórusa lép pódiumra. 24-én a Deb­receni Kodály Kórus vendégszerepei, vezényel Gulyás György. 25-én és 27-én „In memóriám Brahms” KÁLVIN TÉRI REFORMÁTUS TEMP­LOM: Március 21-én Gergely Ferenc orgona­­estje, 24-én Kistetényi Melinda orgonái Kodály­­műveket. 26-án Kovács Endre orgonakoncertjén Simándy József is énekel. DOHÁNY UTCAI ZSI­NAGÓGA: Március 22-én Lehotka Gábor orgonái, a DEÁK TÉRI EVANGÉ­LIKUS TEMPLOM orgo­náját március 23-án Trajtler Gábor szólaltatja meg. ERKEL SZÍNHÁZ: Március 25-én: I Musici di Roma vendégszereplé­se, 27-én Cziffra György zongoraestje. A technikailag élen járó országokat néhány éves késéssel követve hazánkon is átvonult a VHF FM-rádiózás láza. Ez az üzemmód igen jó lehetőséget ad a kezdő rádióamatőrök megszóla­lására. Egyszerű és olcsó, könnyen megépíthető készülékeket kíván, kis méretű antennákkal. Nem utolsósorban erre szerezhető meg legköny­­nyebben — minden országban — a rádióamatőr adóengedély, itt a legegyszerűbbek a hivatalos vizsga feltételei. A VHF-sávban dolgozó FM műsorszóró adóál­lomások közismerten viszonylag kisebb körzet­ben vehetők, hallgathatók. Nos a rádióamatő­röknél, 144 MHz-en ugyanez a helyzet, ezért relét, magyarul átjátszó állomást kell építeni. Jómagam egy kézben hordozható 1,5 W-os japán (KENWOOD TR—2400-as) adó-vevővel a dolgo­zószobámból a budapesti Hármashatár-hegyen levő HG5RVA relén keresztül bármikor beszél­hetek egy székesfehérvári, vagy ceglédi amatőr barátommal. Ha ugyanezt átjátszó állomás nél­kül akarnám megtenni, tízszer, hússzor ekkora adóteljesítményre és a háztetőre telepített bo­nyolult, forgatható antennára lenne szükségem. A magyar rádióamatőrök 1978-ban készítették A fonyódi HC3RVB relé felavatása FOTO: PASKUTY el az első hazai amatőr reléállomást, Budapes­ten. Mára már 8 ilyen átjátszó működik az or­szágban : Galyatetőn (a Mátrában), Kőris-hegyen (a Bakonyban), Kecskeméten, Békéscsabán, Pé­csett, a Kiskőháton (Bükk hegység) és Fonyó­don. Ha a térképen is megkeressük a felsorolt helyeket, akkor beláthatjuk, hogy ezekkel a re­lékkel jószerivel már az egész ország berádióz­ható FM-üzemmóddal. Az átjátszóállomások használhatók bármilyen lakossági segélyhívás továbbítására is. E célból 1979-ben meg is alakult a Rádióamatőr Készenlé­ti Szolgálat, melynek tagjai minden általuk ész­lelt, vagy velük közölt rendkívüli eseményhez (tűz, baleset stb.) az átjátszókon keresztül segít­séget tudnak kérni. Ugyanis a reléket a megfele­lő megyei tűzoltóparancsnokságokon is figyelik, segélyhívás esetén. Ily módon hívtak már rádió­amatőrök orvosi segítséget szülő asszonyhoz, köz­lekedési balesethez. Sok amatőr már személy­autójában is üzemelteti rádióállomását. Az átjátszóállomások adó-vevőit és antennáit a hazai BRG cég (Budapesti Rádiótechnikai Gyár) professzionális célú berendezéseiből alakí­tottuk át, rádióamatőr célra. E munka oroszlán­­részét a Budapesti Műszaki Egyetem Rádióklub­jának amatőréi végezték, dr. Gschwindt András (HA5WH) egyetemi tanár, klubtitkár vezetésé­vel. BÉKÉI FERENC HA5KU 22

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents