Magyar Hírek, 1983 (36. évfolyam, 1-26. szám)

1983-02-19 / 4. szám

Radó György negyvenhárom éve él Brazíliában. Festő, grafikus, újságíró, költő és irodalmár. A ma­gyar nyelv szerelmese. A tér és idő távolából ma is a magyar szó jelenti számára a teljességet. — Hogyan került Brazíliába? — A „Conte Grande” olasz tengerjáró hozta át szerény sze­mélyemet Európából 1939. má­jusában. Ezt megelőzően otthon már két ízben is kézbesített ne­kem a postás katonai behívót: a harmadikat nem volt kedvem bevárni. Hős sem akartam lenni, s még kevésbé szolgálni Horthyt, a „Hadurat”, meg barátját, a Führert. Ausztria német meg­szállása adta a végső ösztönzést, hogy végrehajtsam tervemet — öt hónappal a második világhá­ború kitörése előtt... — Az Amerikai Egyesült Ál­lamok akkor már bezárta kapuit az európai menekültek előtt, de a brazil kormány külön kvótát nyitott műszakiaknak, mezőgaz­dászoknak, s művészeknek is. így megkaptam a vízumot. Bra­zíliát ugyan nem ismertem, de Közép-Európát igen. Tudtam, hogy ott minden baloldali, anti­fasiszta érzelmű embert veszély fenyegeti. Kevesen emigráltak ak­kor kedvtelésből, vagy kaland­vágyból ... — Harmincéves voltam, s Európa-szerte befutott grafikus. Munkáimat közölték a szaklapok és folyóiratok, s meglehetősen jól kerestem. De feladtam egziszten­ciámat, nem volt könnyű a bú­csú családomtól és kiterjedt ba­ráti körömtől. Hazámhoz, a ma­gyar nyelvhez és művészethez szálak fűztek, amelyek mind a mai napig nem lazultak meg. — Milyenek voltak az első évek Brazíliában? Két hét sem telt el, s már dolgoztam egy reklámügynök­ségnek. Säo Paulo akkor kedves kertváros volt, vendégszerető, udvarias, jóindulatú emberekkel, akik támogatták, becsülték az Európából érkező bevándorlókat. Sok jó barátra leltem itt. És fia­tal voltam, akit nemcsak grafi­kusként ismertek meg, hanem toliforgatónak is, mert sok cik­kem jelent meg a brazil lapok­ban. — Magyarországon nevet szer­zett magának grafikáival. Ki volt itthon a mestere? — A felejthetetlen művész, pedagógus és ember: Bortnyik Sándor, aki akkoriban érkezett haza Weimarb's „Műhely” néven meg-lapította a magyar Bauhaust. Elvégeztem nála a tel­jes, hatéves tanfolyamot. Ez ta­nári képzettséget adott. Itt is­merkedtem meg Vásárhelyi Győ­zővel, és feleségével, Klárival, s a többi lobogó sörényű ifjú ti-20

Next

/
Thumbnails
Contents