Magyar Hírek, 1982 (35. évfolyam, 1-26. szám)

1982-09-18 / 19. szám

Ms. Dán Klára, Mrs. Deanna Hoermann, a Nemzetközi Kodály Társaság elnöke, Mr. Hoermann, valamint Molnár Istvánná. A Kodályemlékesten a megnyitó beszédet Mrs. M. Anthony, az ausztrál miniszterelnök-helyettes felesége mondta.

*

Az ARS HUNGARICA, a belgiumi magyar kulturális értesítő januári számában Tasnády T. Álmos méltatta a Turnhoutban megrendezett magyar grafikai kiállítást. A négy fiatal magyar grafikusművész: Dékány Ágoston, Kovács Tamás, Lacza Márta és Nagy Gábor műveihez Hugo Crieckemans flamand művészettörténész mondott bevezetőt.

*

Gecse Viktor Párizsban élő honfitársunknak köszönjük, hogy meghívta lapunkat a kiállításra. Reméljük, egy későbbi alkalommal részletesen ismertethetjük munkásságát hasábjainkon, most álljon ízelítőül itt egy műve. Címe: Apokalipszis

HAZAI TUDÓSÍTÁSOK KÜLFÖLDI MAGYAROKRÓL

Magyarok Amerikában. Erről szól az Élet és Irodalomban Kulcsár István New York-i levele. Bevezetője azt a tanácsot adja az Újvilágba utazó magyaroknak: ha netán unatkoznának, lapozzák fel a telefonkönyvben a Sz vagy K betűt, s máris találnak Szabókat, Szatmárikat, Szilágyukat, Kerekeseket, Kiseket, Kovácsokat, akiket felhívhatnak. Kulcsár a továbbiakban — több téma között — ezeket írja: Az amerikai filmgyártás ismét kezd tele lenni magyarokkal. Elegendő Zsigmond Vilmos Oscar-díjas operatőrre, Potocsny Gyula Emmy-díjas rendezőre és operatőrre vagy Kovács Lászlóra, az élvonalba ugyancsak betört operatőrre hivatkoznom. S nyomul már utánuk az derékhad. De olyan amerikai egyetemet is nehéz találni, ahol ne tanítana a budapesti cisztercitáknál vagy a Berzsenyi gimnáziumban érettségizett, a magyar főváros műszaki, netán orvostudományi egyetemén, esetleg bölcsészkarán végzett professzor. Immár az Egyesült Államok képviselőházának is van Budapesten érettségizett tagja, egy szenátornak pedig a tanácsadója magyar születésű.

*

A Valóság Kármán Tódor életéről, tudományos pályafutásáról Palló Gábor írását közli. A gondolatébresztő tanulmány — a jegyzetekkel együtt — a folyóirat tizennyolc oldalát tölti be. Ezért csak a bevezetőjét ismertetjük. Ez így hangzik: Theodore von Kármán, alias Kármán Tódor 1963. február 18-án nyolcvanegy évesen a Fehér Ház Rózsakertjébe igyekezett, hogy átvegye John F. Kennedy elnöktől az újonnan alapított magas kitüntetést, a National Medal of Science-t. Amikor egy lefelé vezető lépcsőhöz érkezett, segíteni akartak a nehezen járó tudósnak, aki így hárította el a figyelmességet: „Elnök úr, az embernek nincs szüksége segítségre, ha lefelé megy, csak ha fölfelé.” A bon mot egy nagyon magasra jutott idŐ6 embertől való, aki az itthonról elszármazott és külföldön legendás sikereket elért magyar tudósgeneráción belül is kiemelkedő személyiség volt. Erről a tudósgenerációról egyre gyakrabban esik szó itthon, mind több fórumon halljuk együtt emlegetni Békésy György, Hevesy György, Gábor Dénes, Neumann János, Szent-Györgyi Albert, Wigner Jenő, Szilárd Leó, Teller Ede vagy éppen Kármán Tódor nevét.

*

Az Élet és Irodalom Madách Imre utolsó vér szerinti rokonaként — dédunokájaként — említette Kuchinka Vilmost egyik írásában. — Ez az állítás nem fedi a valóságot. Kuchinka Vilmos ugyanis Madách Imre unokájának, Madách Flórának első házasságából született — olvashattuk utóbb az újságban, a Londonban élő Kutasi Kovács Lajos helyreigazító írásában. — Madách Flóra másodszor is férjhez ment, s ebből a házasságából született lányának — Madách Imre második dédunokájának — két lánya és egy fia van. A három ükunoka közül a fiú, mint Madách Imre egyenes ágú leszármazottja, a Madách nevet is felvette. A család egyébként — írja Kutasi Kovács Lajos — az ötvenes évek elején Brazíliában telepedett le. Sorsának alakulását, miután 1970- ben eljöttem Brazíliából, nem kísérhettem figyelemmel. De valószínűnek tartom, hogy Madách Imrének több „szépunokája” él ma Brazíliában és talán másutt is.

*

Németh Jamesz és Márai Sándor. A két név Karinthy Ferenc írásában szerepel, a Népszabadságban. A fiatal Karinthyt, aki vízilabdázóként már az FTC első csapatában játszott, Németh Jamesz, minden idők legnagyobb középcsatára arra biztatta, hogy a sportot válassza életcélul. A fiatal Karinthyt, miután Szellemidézés című kötete megjelent, többek között Márai Sándor buzdította arra, hogy maradjon író. Karinthy Ferenc választása közismert.

*

Gdanni Toti — olasz költő, újságíró, műfordító. Neve az Üj Tükörben szerepel, egy oldal élén, amely sorozatban mutatja be irodalmunk külföldi barátait, fordítóit, népszerűsítőit. Székely Éva írásából az is kiderül, hogy Toti felesége Dallos Marinka, az ismert naiv festő, akivel 1949-ben a budapesti Világifjúsági Találkozón ismerkedett meg.

*

Az Élet és Irodalomban a szerkesztői üzenetek között figyeltünk fel erre a személy- és városnévre: dr. Török András, Starkville. A szerkesztői üzenet ezekkel a szavakkal kezdődik: „Kedves, régi tanárom, dr. Makay Gusztáv, akivel levelezésben állok, bátorított fel, hogy megírjam a mellékelt észrevételeket és beküldjem őket az Élet és Irodalomnak esetleges leközlésre.” Dr. Török András, a Mississippi University német nyelv és irodalom professzora írásában Karinthy Frigyes Címszavak a Nagy Enciklopédiához című, a Szépirodalmi Könyvkiadó gondozásában megjelent két kötetéhez fűz megjegyzéseket. Ezek felsorolása után a szerkesztői üzenet így fejeződik be: Köszönjük figyelmét.

*

A rádió zenei műsoraiban neves karmestereinket Ormándy Jenő, Reiner Frigyes és Széli György, neves interpretá torainkat Starker János gordonkaművész és Sebők György zongoraművész képviselte. Doráti Antallal Budapesten címmel a Magyar Kodály Társaságnak a Fészek Klubban megtartott ünnepi estjéről hangzottak el részletek. A Gondolatban, a rádió irodalmi folyóiratában Püski Sándor, a New York-i Corvin magyar könyvkiadó tulajdonosa válaszolt a riporter kérdéseire, beszélt munkásságáról. A televízió Magyarok Belgiumban címmel sugárzott dokumentumfilmet. Többek között Gertler Endre hegedűművész, Rohony Károly grafikus, Novák Éva sokszoros úszóbajnok szerepeltek a filmben.

K. GY.

Kerestetés

SZILÁGYI MIHÁLY (Debeljacán született 1923. január 26-án,

anyja neve: Kis Rozália) 1969.

szeptemberétől él külföldön. 1969- ben írt utoljára, akkori címe:

Chestnut Ave 812 1/2 Trenton, N. J. 08611. Keresi ismerőse, Bodor Jánosné, Budapestről.

BATIZI JÁNOS orvost és családját keresi régi ismerősük, Géresi Oszkár Svájcból. A keresettek 1956- tól élnek külföldön. Utolsó budapesti lakásuk a Szilágyi Dezső tér 5—7. sz. alatt volt. Feltehetően az USA-ban telepedtek le. A család egyik férfi tagja állítólag slágerénekes.

Dr. MILOTAY GYÖRGY volt huszár főhadnagyot és

MÁTHÉ LAJOS volt határőr főhadnagyolt keresi régi katonatársuk, dr. Dani Dániel Érdről. A keresettek a harmincas évek végén vagy a negyvenes évek elején kiváltak a hadseregből, Milotay a borászati szakmában helyezkedett el, Máthé mint mezőgazdasági felügyelő dolgozott Orosháza környékén. Utoljára 1942-ben találkoztak.

NAGY JÁNOSNÉ (előző férje Kis Ferenc) leánykori neve: TÓTH ERIKA (Budapesten született 1933. Október 23-án, anyja neve Müller Stefánia) 1978 júniusa óta él külföldön. (Köln, NSZK). Keresi édesanyja Budapestről, mert közel négy éve semmit sem tud leányáról.

PFEIFFER VIKTÓRIA (1894-ben Újvidéken — Növi Sad — született, édesanyja neve: Sigmund Terézia) keresi rokanait: az Alberty és Kassay családokat, amelyek annak idején Debrecenben éltek. A kerestető asszony neve: Schmiedlinger Károlyné, s jelenleg Ausztriában (Linz) él.

BÍRÓ ZOLTÁNT (Debrecenben született 1923—25 körül) keresi ismerőse, Budai István az NSZK-ból. A keresett feltételezett tartózkodási helye: Cleveland (USA). Utoljára 1956-ban Bregenzben és Riedben (Ausztria) voltak együtt, azóta nem találkoztak.

KÖNYVES ILONÁT (született Budapesten 1914. okt. 5.), KÖNYVES IRÉNT és KÖNYVES IRMÁT (édesanyjuk leánykori neve: Dobronyi Gizella) keresi dr. Kemenes Kettner Béla Kanadából. A keresettek utolsó ismert címe: Budapest, Práter u. 22. III/2 volt (a negyvenes években). Mindhárman a Hangya Szövetkezet Központi Irodájában dolgoztak.

SZÖNYI EMILYT (kb. 50 éves) és nővérét SZÖNYI BOBBYT keresi ifjúkori ismerőse Paul I. Kleine az USA-ból. A keresettek és a kerestető 1945-ben Bécsben találkoztak, azóta nincs hírük egymásról.

Kérjük kedves Olvasóinkat, akik ismerik keresett honfitársainkat, közöljék velük kérésünket, hogy vegyék fel a kapcsolatot az őket keresőkkel. A MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE készséggel továbbítja leveleiket a kerestetőkhöz. Címünk: MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE, BUDAPEST, H—1905.

7