Magyar Hírek, 1982 (35. évfolyam, 1-26. szám)

1982-02-06 / 3. szám

A TIT Zala megyei Szervezete Népmű­vészeti Nyári Egyetemet szervez 1982. július 12—21. között Zalaegerszegen. A résztvevők megismerkednek a ma­gyar népművészet műhelyeivel, elő­adásokat hallgatnak a díszítőművé­szetről és a népi kismesterségekről (szűrkészítés, fazekasmesterség, vá­szonhímzés, gyékény- és vesszöfonás), bemutatókon, kiállításokon és szakmai kirándulásokon vesznek részt. A szak­mai rendezvényeket kulturális és bala­toni szabadidős programok egészítik ki. Részvételi díj kb. 4500,— Ft. Elhelyezés 2—3 ágyas szobákban. Kérésre pros­pektust küldünk, felvilágosítást adunk. Cím: TIT Zala megyei Szervezete H-8901 Zalaegerszeg Pf-13 íFORUM HOTEL Budapest 408 fürdőszobás szoba légkondicionálással, távhívásos telefonnal, minibárral, rádióval, zártkörű házi műsor vetítésére is alkalmas színes tv-vel felszerelve. ^tteíern^» CORSO cocktail bar ffbrum *Qrill BÉCS3 mvíwz KÜLÖNTERMEK PITflESS CEI7TER Budapest V., Apáczai Csere J. u. 12-14. H—1368 Telefon: 178-088, Telex: 22-4178 Üjabb aranylovas FOTO: ZÁHONYI IVAN Három esztendővel ezelőtt üstökösként tűnt fel a torna­sport egén. Guczoghy György, a Honvéd sportegyesület ak­koriban még csak tizenhét esztendős tornásza 1979 máju­sában Európa-bajnok lett. Magyar Zoltán csaknem egye­dülálló hétéves veretlenségi sorozata nyomán „magyar szernek” kikiáltott lólengés­ben végzett az első helyen a későbbi többszörös olimpiai bajnok Gyityatyin társaságá­ban. Kicsit váratlanul dobták a mély vízbe, a tornatermek táján azonban már ismerték, hiszen 1978-ban — még tizen­hat évesen — Milánóban má­sodik helyezést szerzett az el­ső ízben megrendezett ifjúsági Európa-bajnokságon. Első nagy győzelmének tiszteleté­re a fiát egykor a tornára buzdító mama ünnepi ebéd­del, paprikás csirkével és ma­dártejjel várta az újpesti, öt­tagú család szemefényét. Az üstökösből az idő múlá­sával állócsillag lett. Fort Worthban, az 1979 decembe­rében rendezett világbajnok­ságon ugyan nem került be a csapatba. Még nem tudta elég jól a tornasportban oly fon­tos, meghatározó szerepet ját­szó kötelező gyakorlatokat. Az olimpián azonban már in­dult. A kétszeres aranyérmes Magyar Zoltán, a szerenkénti döntőbe lovon, valamint nyúj­tón bejutó Donáth Ferenc és Kovács Péter mellett, a csapat biztos emberévé lépett elő, s alig 15 századpont választotta el a lólengés szerenkénti dön­tőjében való részvételtől. Ez a most húszesztendős, 171 cm magas és 61 kilós sportember azután 1981-ben a Rómában rendezett Európa- és a moszkvai világbajnoksá­gon bebizonyította, hogy a vi­lág legjobb lovas tornászai­nak egyike, a példaképnek tartott Magyar Zoltán méltó utóda. A csak szabadon vá­lasztott gyakorlatok értékelé­sével rendezett Európa-baj­nokságon a legjobb volt, meg­ismételte Essenben aratott győzelmét. S az olimpiai baj­nok egykori gyakorlatát idé­ző, a Magyar-vándorral és az orsóval fűszerezett produk­ciója a világbajnokság több mint húszezer nézője előtt is a legmagasabb, 10-es pontszá­mot érdemelte. Balszerencsé­jére a pekingi Li Hszia-ping és a berlini Nikolay ugyan­csak a maximális értékelést kapta, és Guczoghy nem tudta behozni a kötelezők alapján magával hozott 25 ezredpon­­tos hátrányát, és a harmadik helyre szorult. így is a ma­gyarok egyetlen világbajnoki érmét nyerte, s az összetett versenyben elfoglalt tizenket­tedik helyével már a csapat legjobbjává lépett elő. A sikerhez nehéz, hosszú út vezetett, hiszen az ifjú bajnok még kisgyerek volt, amikor édesanyja beíratta a Honvéd szakosztályába. S azóta na­ponta csaknem öt-hat órát gyakorol, átlagos teljesítmé­nye 450 (!!) elem egy-egy ed­zésnapon. — Szívesen, örömmel vég­zem a gyakorlatokat, mert nagyon szeretek tornászni — mondta a göndör hajú Gu­czoghy egyik legutóbbi be­szélgetésünk alkalmával. — A torna világa egyébként olyan, mint egy hosszú utazás a Föld körül. Más a ló és a kor­lát, a gyűrű és a nyújtó, az ugrás és a műszabadgyakor­lat. Állandóan valami újjal is­merkedem. Legnagyobb vá­gyam a sikeres olimpiai sze­replés, és ehhez a jövőre Bu­­depesten rendezendő világbaj­nokságon át vezet az út. — Gyuri nagyon hálás ta­nítvány — összegezte vélemé­nyét edzője és felfedezője, Kisteleki Antal, a Honvéd mestere. — Sohasem kell biz­tatni, noszogatni. Szereti a tornát, és ennél nagyobb, jobb hajtóerő nem létezik. Mun­kánkat közös akarat jellemzi, s most a kötelezők még jobb és pontosabb elsajátítása és hibátlan bemutatása mellett, tovább szeretnénk valamit újítani, úgy, ahogyan ezt a Magyar—Vígh páros, azaz az olimpiai bajnok és mestere csinálta. — A szokástól eltérően csendesebb év következik, hi­szen sűrítették a világbajnok­ságokat, most már az olim­pia előtti és utáni évben mé­rik össze tudásukat a világ legjobbjai — válaszolta kér­désünkre Bordán Dezső, a vá­logatott kapitánya. — Ezt a csendesebb évet a további fel­készülésre, a gyakorlatok pon­tosabb betanulására, finomí­tására igyekszünk felhasznál­ni. Jövőre, 1983-ban mi ren­dezzük a világbajnokságot, Budapesten, a most megnyílt sportcsarnokban. Gyuri remek sportember. Máris a világ legjobb lovas tornászainak egyike. Elsősorban biztosabbá és könnyedebbé szeretnénk tenni iskolagyakorlatait. Re­méljük, sikerül, hiszen a mai világban, amikor a napi öt­hat órás gyakorlatok a leg­több sportolót fásulttá, unot­­tá teszik, Gyuri örvendetes kivétel, hiszen rajongásig sze­reti a tornát. VAD DEZSŐ 29

Next

/
Thumbnails
Contents