Magyar Hírek, 1982 (35. évfolyam, 1-26. szám)
1982-12-25 / 25-26. szám
1. A gyermek Liszt: Botba Tamás (Petur Ilkával) 2. Az ifjú Liszt Marie d'Agoult-val: Hegedűs D. Géza és Andrea Bürgin (NSZK) 3. Az ifjú Liszt és Marie d'Agoult Velencében 4. Hegedűs D. Géza és Horváth Sándor 5. Carolyne Wittgenstein: Marsek Gabi 6. Az idős Liszt: Darvas Iván 7. Olga Meyendorf: Tordai Teri 8. Liszt Ferenc karmesterként (Darvas Iván) FOTÖ: KISS JUHA Paganinit, s ekkor köt barátságot Chopinnel. Ugyancsak ez idő tájt és itt kezdődik kapcsolata d’Agoult grófnéval, aki barátja, majd három gyermekének anyja lesz. 1839—47: európai diadalútjának évei. 1848—61: weimari „lakos”. Sayn Wittgenstein Karolin hercegnővel itt köt barátságot. 1875-ben elvállalja a Budapesti Zeneakadémia igazgatóságát. ..) Liszt Ferenc magyarságát többször, s több oldalról vitatták — többnyire rosszindulattal. Holott saját leveleiben, nyilatkozataiban ő maga utal az igazságra: először Massarthoz, egyik barátjához írt soraiban. Ebben a levélben forró vallomást tesz magyarságáról. Ugyanekkor hangversenyt rendez Bécsben a pesti árvízkárosultak javára. 1839-től rendszeresen látogat hazájába, Magyarországra. A Nemzeti Zenedének — az ország legrégibb zeneiskolájának legodaadóbb támogatója . . . Szinetár Miklóst a Liszt-társaság kérte fel arra, hogy készítsen Liszt Ferencről filmet. Elkezdte olvasni a róla írt könyveket, majd az ő írásait, levelezéseit. Beleszeretett. Oly mértékben vonzotta emberi, művészi nagysága, hogy nem tudott szabadulni a hatásától. A gondolkodásmódját vizsgálta. Liszt Ferencet szerencsés embernek tartja, hiszen nem bénította a zeneóriást sem keserűség, sem irigység. Mindenkivel csak jót tett. (A bírálatoktól, a kritikáktól kiütéseket kapott.) A film rendezésekor Szinetár Miklóst az a vágy vezérelte, hogy a nézőkkel — és ezúttal természetesen nemcsak a szakemberekre gondolt, hanem elsősorban a többségre, akik ezúton ismerkednek meg Liszt Ferenc személyiségével — egy művész- és emberóriás életútját, „világát” ismertesse meg. Azét az emberét, akit (mint a Liszt Ferencet alakító Darvas Iván el is mondja a filmben) ,,az angol trónörökös a páholyába vi.sz, akit egész London és Párizs ünnepel — azzal Pesten Loyd Max Schütz gorombáskodik”. És aki mégis Pesten alapított zenei akadémiát. BALÓ JÜLIA 49 A XIX. század zenei életének Berlioz és Wagner mellett legnagyobb és ugyanakkor meghatározó alakja Liszt Ferenc. Több mint 1250 műve maradt fönn, felölelve a zene majdnem minden ágát. Emberi kiválósága, rendkívüli jelleme is a század legnagyobb emberei közé emelte. Az ő életútjáról készült a tizenhat részes magyar tévéfilm a Stúdió Hamburggal (NSZK) és az olasz RAI-val közösen, amelyet a szovjet, a csehszlovák és az NDK televízió segítségével az eredeti helyszíneken, többek közt Bayreuthban, Pozsonyban, Velencében, Firenzében és Leningrádban forgatott Szinetár Miklós rendező, százhúsz nap alatt. A forgatókönyvet Maróti Lajos írta. Az operatőr: Kende János. A címszereplőt többen alakítják; a nyolcéves muzsikust Bolba Tamás, a tizenkét évest Simon Béla, a felnőtt zeneszerzőt Hegedűs D. Géza, és az idős Liszt Ferencet Darvas Iván. A tizenhat részes produkció egyegy epizódja huszonöt perc, és Magyarországon jó pszichológiai érzékkel sugározzák: alkalmanként — hetente, kedden este — két részt egymás után. Tehát, mintegy ajándék a második epizód, amikor a néző sajnálkozva veszi észre, milyen hamar lepergett az első. És ez a „pergetés” rendezői szándék, mert a huszonöt perc alatt sok helyszínen, „életállomáson” járjunk végig. (Liszt Ferenc 1811. október 22-én született a Sopron megyei Doborjánban. Hatévesen már zongorára taníttatja apja, aki maga is zenész. Kilencévesen lép fel először, és sikerét mi sem bizonyítja jobban: Esterházy herceg magához kéreti Kismartonba. A második hangversenyt már Pozsonyban, Esterházy Mihály gróf palotájában tartja, ahol lenyűgöző tehetségével hat magyar mágnást késztet arra, hogy hat évre évi hatszáz forintos ösztöndíjat nyújtson számára művészi tanulmányai folytatására. A család Bécsbe költözik, Liszt Ferenc itt Czemy és Salieri tanítványa lesz.) Sajátos montázstechnikával peregnek a képek, az élet emlékei. S hogy ez móka; játék az idővel és a térrel, ugyanakkor finom eleganciával információközlés is egyben — kiderül akkor, amikor a film lelassul, amikor a felnőtté válást követjük nyomon. (1823- ban kerül Párizsba Liszt Ferenc. Nem veszik fel a konzervatóriumba a csodagyerek-külföldit. A párizsi szalonok kedvence. 1824-ben hatalmas sikerű nyilvános hangversenyt ad, amelyet két angol és egy francia vidéki turné követ. Sikerét az 1825-ös Don Sanohe című operettjének párizsi bemutatója fokozza. 1831-ben hallja először I
