Magyar Hírek, 1982 (35. évfolyam, 1-26. szám)

1982-12-25 / 25-26. szám

A HANGYA ÉS A KÓPÉ

„Budapesten nincs igazán modern, nagy forgalom lebonyolítására alkalmas, világvároshoz illő, külsőleg is tetszetős nagyáruház. A Corvin több mint harminc esztendős, s ez a legnagyobb áruház.”

(Magyar Nemzet, 1962.)

Ma már talán kevesen tudják, mi volt a Hangya. Pedig jelképe, ez a szorgosságáról híres rovar, nagyon sok cégtáblán látható volt. A Hangya szövetkezet 1896-ban alakult meg. Legfontosabb feladata az volt, hogy tagszövetkezeteit ellássa — nagykereskedelmi áron — áruval, és alkalmanként, áruhitellel. Ezenkívül ellenőrizte és irányította is tagjai tevékenységét — és védte érdekeiket.

A Hangya századunk első évtizedében Európa hatodik legnagyobb szövetkezetének számított. A felszabadulás után utódai a fogyasztási szövetkezetek: máig 28 ezer boltot, vendéglátó helyet, hetven nagyáruházát, 120 szupermarketet (magyarán: ABC-áruházat), 2500 önkiszolgáló élelmiszerboltot és 1500 iparcikkszaküzletet hoztak létre. Méltóképpen folytatták tehát a Hangya működését — de a hetvenes évekre kiderült, hogy a modem korban még ez is kevés.

Szükség volt új áruházakra — olyanokra, amelyek árukészletükkel, szolgáltatásaikkal európai színvonalon tudják fogadni vásárlóikat. Olyanokra, amelyek az áru mellé még valamit ajándékoznak: a kellemes vásárlás, a jól elköltött pénz örömét.

14