Magyar Hírek, 1982 (35. évfolyam, 1-26. szám)
1982-11-27 / 24. szám
IMafl&i Kultúra — tudomány NŐK A SZÁMOK TÜKRÉBEN Lörincze Lajos, az Anyanyelvi Konferencia Védnökségének elnöke köszöntötte az MVSZ székhazában bensőséges, baráti összejövetelen a nyári nyelvoktatásban résztvevő pedagógusokat FOTO: REZES MOLNÁR ESZTER Szász Endre festőművész ismét egy hónapot töltött a Hollóházi Porcelángyárban, s különféle tárgyakra - tányérokra, vázákra - festette alkotásait FOTO: KOZMA ISTVÁN — MTI A magyar tudományos és kulturális élet rendezvénysorozattal köszöntötte 80. születésnapja alkalmából Illyés Gyulát. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Magyar Irodalomtudományi Társaság tudományos ülésszakot rendezett Illyés Gyula életművéről. A Magyar írók Szövetsége és a Fészek Művészklub irodalmi esten köszöntötte az írót. — A Nemzeti Színház bemutatta Illyés Gyula Tiszták című darabját Kerényi Imre rendezésében, Sinkovits Imre, Bessenyei Ferenc főszereplésével. — Kegyenc című színművéből tévéfilm készült Vámos László rendezésében. — A Szépirodalmi Könyvkiadó Magyar Remekírók sorozatában Illyés Gyula munkáiból háromkötetes válogatás jelent meg. * Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára a Művelődési Minisztériumban találkozott a Magyar írók Szövetsége József Attila Köre tagjaival és beszélgetést folytattak az értelmiségi fiatalokat foglalkoztató kérdésekről. A Helsinki Magyar Kulturális és Tudományos Központ nagy sikerű Arany-estjét a Finn Rádió hangszalagra rögzítette. Né Szentágothai Jánosnak, a Magyar Tudományos Akadémia elnökének meghívására hivatalos látogatást tett hazánkban az Angol Királyi Társaság (Tudományos Akadémia) küldöttsége, Sir Andrew Huxley-nak, a társaság elnökének vezetésével. Né Az olaszországi Vercelliben megrendezett nemzetközi kétzongorás versenyen harmadik helyezést ért el Láng Gabriella és Kollár Zsuzsa. Né Tátrai Vilmos tiszteletére, 70. születésnapja alkalmából ünnepi hangversenyt rendeztek a Zeneakadémián. Né Antoinette Köves-Steiner (New York) — Endrődi Sándor író, költő (1850—1920) unokája — nagyapja hagyatékából származó autográf kéziratokat, könyveket, eredeti családi fényképeket ajándékozott a Petőfi Irodalmi Múzeumnak. Né Magyar Pantheon címmel kiállítás nyílt Esztergomban Cseh Gusztáv kolozsvári grafikusművész hatvan metszetéből. A gyűjtemény híres erdélyi közéleti személyiségek arcképcsarnokát mutatja be. Né King Vidor magyar származású amerikai filmrendező, a világ filmművészetének „nagy öregje” 87 esztendős korában szívbetegségben elhunyt. ■Né A France Soir című francia napilap igazgatója, a magyar származású Paul Winkler, 83 éves korában Párizsban meghalt. Publicisztikai érdemeiért a francia kormány a Francia Becsületrenddel tüntette ki. Né Első díjat nyert Independence város (USA, Kansas) nemzetközi dalfesztiválján Soltész Rezső táncdalénekes. Néha a számokban közölt száraz tények beszédesebbek, mint a mélyreható viták, elemzések formálta hoszszú körmondatok. A Központi Statisztikai Hivatal kiadványa a nők helyzetéről közli a legfrissebb adatokat. A statisztika összevetésre is módot ad: hogyan alakultak ezek az arányszámok évtizedek vagy akár csak a legutóbbi évtized alatt. Valamennyien tudjuk — hiszen minden család naponta átéli —, hogy napjaink családtípusa a kétkeresős család. A munkaképes korú nők 73 százaléka aktív kereső. (Három évtizeddel ezelőtt a nőknek mindössze 34,6 százaléka dolgozott munkahelyen.) A gyermekgondozási szabadságon levő s ezzel az aktív munkából egykét-három esztendőre kimaradó nők száma több mint kétszáznegyvenezer. Egy másik adat szerint a 20—29 éves korúak között a diplomás nők aránya napjainkban magasabb, mint a férfiaké. Ha kereken egy évtizedet választunk összehasonlítási alapul: a felsőfokú tanintézetekben végzett nők részaránya kis híján megkétszereződött az utóbbi évtized alatt. A szellemi munkakörben foglalkoztatottak aránya a nők javára billent: ez 58 százalék. S ezt kiegészíti még egy figyelemre méltó adat: 1980-ban a diplomás nők 84 százaléka a képzettségének megfelelő munkakörbe került. A diplomás férfiaknál ez az arány kisebb, 76 százalék. A házas nők aránya az utóbbi évtizedben lényegében nem változott — közli, és számokkal is igazolja a statisztika. Háromtized százalék eltéréssel ma is ugyanennyi nő él házasságban, mint egy évtizeddel ezelőtt. Mind az elvált férfiak, mind pedig a nők aránya kereken kétszeresére emelkedett egy évtized alatt. A válások száma az utóbbi esztendőkben évi 27—28 ezer házasság felbontásában állandósult. E számon belül emelkedett az olyan felbontott házasságoké, amelyekben két vagy több gyerek él. Noha a válások száma magas, a házasságkötéseké is növekszik, kevesebb a gyerektelen házaspárok száma, mint korábban, de egy-egy mai családban átlagosan egy-két gyerek él, és lényegesen kevesebb a három vagy több gyereket nevelő család, mint ezelőtt. A legutóbbi, 1980-as népszámlálás tanúsága szerint a magyarországi lakosság 83 százaléka ma is családban él. Olyan családban, amelynek minden tagja reggelente elindul otthonából, s csak délután, este tér haza. A gyerekek nevelésében, tanításában, formálásában mind nagyobb részt vállal — óvodás kortól majd minden családban — a kinti világ. A család belső élete, belső munkamegosztása, egymással való kapcsolatrendszere is szükségképpen megváltozott. A szellemi munkás nők keresete nem különbözik lényegesen a hasonló beosztású férfiakétól, és pontosan azonos számukra a munkahelyen a felelősség, a szellemi megterhelés. Ha ismét a számoszlopokba pillantunk, az időfelhasználást illetően mégis a férfiak javára billen az arány. A házi, ház körüli munkákból a nők 3 óra negyvenkét percben veszik ki a részüket a statisztikai átlag szerint. A férfiak számára — átlagosan — 1 óra 26 perc ház körüli munka jut. Majdnem egy teljes órával több a szabad idejük a férfiaknak munka után, mint a nőknek: 4 óra 5 perccel szemben 3 óra 13 percet mutat a statisztika. A gyermekekkel való foglalkozásra napi 25 perc a nők esetében az időfelhasználást mutató számoszlop szerint. S ha két évtizedet visszaugrunk az időben: a férfiak három perccel még ennél is kevesebbet, az asszonyok pedig öt perccel többet, vagyis átlagosan napi fél órát töltöttek gyermekeikkel. RAB NÓRA A Népszavában megjelent cikk nyomán Fazekas tájházat avattak Karcagon Kántor Sándor Kossuth-dijas fazekas népművész alkotásaiból. Kántor Sándor 1957-ben nagydíjat nyert a Brüsszeli Világkiállításon FOTO: CSIKÓS SÁNDOR — MTI 4
