Magyar Hírek, 1982 (35. évfolyam, 1-26. szám)
1982-11-13 / 23. szám
IN MEMÓRIÁM SELYE JÁNOS ARANY JÁNOS EMLÉKÜNNEPSÉGEK Hetvenöt éves korában Montrealban elhunyt Selye János orvosbiológus, egyetemi tanár. A stresszelmélet felfedezője 1907 januárjában született, tanulmányait többek között Párizsban, Rómában és Montrealban végezte. 1945-ben az orvostudományi és Sebészeti Kísérleti Intézet igazgatója lett a montreali egyetemen. Több mint negyven könyve jelent meg, elsősorban a stresszkutatásról. Többször járt Magyarországon, előadásokat tartott. 1977-ben, hetvenedik születésnapja alkalmából az Elnöki Tanács a Magyar Népköztársaság babérkoszorúval ékesített Zászlórendjével tüntette ki. Hé Visszaemlékezésként engedtessék meg, hogy néhány szubjektiv élményt villantsak fel. 1973-ban hoszszú, fáradságos légiút után kértem tőle „csupán néhány perces” nyilatkozatot, hiszen rövid időre jött és később — meglehetősen sűrű programja során — aligha nyílt volna már rá lehetőség. Egyik hazai kollégája — aki Montrealban tanítványa is lehetett —, dr. Bertók Loránd professzor mutatott be neki, maga is konstatálva, hogy „Selye ismét agyondolgozta magát”. Megkapó volt az a szerénység és készség, amellyel a kérésnek első szóra eleget tett, és a néhány perces nyilatkozatból csaknem egyórás beszélgetés lett. Magatartása, viselkedése nélkülözött minden pózt, az önmutogató hajlam egyetlen szikrája nem volt benne felfedezhető. Szinte akcentus nélkül beszélte nyelvünket, pedig a neves komáromi orvosdinasztiából származó tudósnak csak az „apanyelve” volt magyar és évtizedek óta élt külföldön, különböző országokban, nagyrészt — élete legutolsó pillanatáig — Kanadában. Selye János olyan, az egyént legközvetlenebbül érintő orvosbiológiai kérdésekkel foglalkozott, amelyeket nehéz volna — de nem is akarta — a társadalom egészének életétől, fejlődésétől elválasztani. Csak példaként: ma, amikor az emberi tényező létünk minden területén előtérbe került, sokaknak kellene kézbe venniük műveit, amelyek közvetve vagy közvetlenül éppen a szellemi alkotóerő felhasználásának „műhelytitkait” feszegetik. „Sokan nem figyelnek fel például arra a súlyos stresszre — hangsúlyozta beszélgetésünk alkalmával —, amelyben az az egyén él, aki nem bontakoztathatja ki mindazt a képesseget, ami benne szunnyad, mert egyszerűen nincs rá lehetősége. A tartalmatlan, céljavesztett életmód a legborzalmasabb stresszhelyzeteket idézheti elő. „Ez ellen csak úgy küzdhetünk, ha mindenki előtt kitárjuk a fizikai és szellemi képességeinek optimális kifejtéséhez szükséges lehetőségek kapuját.” Mivel foglalkozott élete utolsó éveiben Selye János? Néhány évvel ezelőtt ment nyugdíjba a montreali francia egyetem általa alapított kísérletes orvostudományi és sebészeti intézetéből, de alkotókedve töretlen maradt. Az általa annyira szeretett kísérletes munkáknak ugyan búcsút mondott, de megalapította az International Institute of Stress-t. Éppen az ő munkássága eredményeként a stressz-szel kapcsolatos kutaSelye János Budapesten, 1974-ben FOTÓ: MOLNÁR EDIT — MTI tások és eredmények ma már átmeg átszövik az egész orvosi gondolkodást. Az említett intézmény — amely Selye professzor saját könyvtárát is magába olvasztotta — a világ leggazdagabb ilyen irányú irodalmi, dokumentációs és különlenyomat-gyűjteménye is lett. Selye János általános kórtani szinten és a legmagasabb színvonalon foglalkozott a stressz legszélesebben értelmezett témakörével. Számtalanszor vetődött fel neve a Nóbel-díj várományosok között, de az odaítéléskor végül mindig előnybe kerültek azok, akik egy-egy szűkebb szakterület művelésével foglalkoztak. Elévülhetetlen érdemeit — ennek ellenére — korunk felismerte és mindinkább felismerik majd az elkövetkezendő nemzedékek. Barátai szerint az utóbbi időben sokat foglalkozott a hazatelepedés gondolatával. Sajnos, erre már nem kerülhet sor, így azok sorában gyászoljuk, akik határainkon kívül öregbítették hazánk, a magyarság hírnevét és maradandó szellemi értékkel gazdagították az emberiség javát szolgáló tudományt. KOMOR VILMA A Magyar Nemzetben megjelent cikk nyomán-Hé Gáli István Kossuth-díjas író 51 éves korában, rövid, súlyos betegség után elhunyt. Hé Meghalt Radics Béla, a hatvanas évek végének legismertebb magyarországi rock-gitárosa. Harminchat éves volt. Felhívás A Bolyai (Berzsenyi) Gimnázium 1942/43-ban végzett VIII./B osztályos volt növendékei (Windisch-osztály) 1983. június 25-én tartják 40 éves érettségi találkozójukat Budapesten. A volt tanárok, növendékek és barátok írjanak további információ végett Hoffmann Bélának (Dunaújváros, Vöröshadsereg útja 102.), vagy Forrester (Fenyő) Ervinnek, (4, Me. Leod-Ave, Roseville, NSW. 2069 Ausztrália.) Viszonylag kevés, Arany Jánosra vonatkozó irodalmi, tárgyi emlék, hagyaték maradt az utókorra, mégis tartalmas kiállítás nyílt meg a Petőfi Irodalmi Múzeumban. A múzeumi falak között a Szalonta, Nagykőrös és Pest-Buda városnevek jelzik Arany János teljes pályaképét. A gyűjtemény létrehozásában segítettek a társmúzeumok is. A Nemzeti Galéria kölcsönözte Zichy Mihály eredeti ballada-illusztrációit, a Tudományos Akadémián őrzött relikviák közül látható Arany íróasztali órája, szivartartója, két eredeti levele és egy karosszék. A hagyományos tárlók helyett kulisszákra helyezték a kiállítás darabjait, s nincs rajtuk felirat, csak idézetek, eredeti fogalmazások. Az emlékkiállítástól elkülönítve, de a bemutatást szándékosan időzítve kiállítják Dómján József, grafikusművész több linóleummetszetét, amelyeket Arany művei ihlettek. „Amíg lesznek, akik magyarul írnak és olvasnak, Arany János élni fog” — mondotta megemlékezése summázataként Tarnóc Márton, egyetemi docens, Arany János síremlékénél a Mező Imre úti temetőben, a koszorúzási ünnepségen. A Magyar Tudományos Akadémia nevében Láng István főtitkárhelyettes és Szabolcsi Miklós osztályelnök helyezte el a megemlékez« virágait. Megkoszorúzták a síremléket a Művelődési Minisztérium, a Magyar Írók Szövetsége, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság és a Petőfi Irodalmi Múzeum képviselői is. A budapesti Arany János Gimnázium diákjai is elhelyezték a kegyelet virágait a síron, s Nagykőrösről is hoztak koszorút az ünnepségre a városi tanács, az Arany János Múzeum és Társaság, valamint az Arany János nevét viselő gimnázium és általános iskola képviselői. Hé Arany János geszti emlékházánál ünnepséget rendeztek. Az emlékünnepség nyitányaként rendezték meg a gyulai járási Arany János-szavalóverseny döntőjét. Az iskolai vetélkedőkön másfél száz általános iskolás diák vett részt, a geszti döntőben pedig a húsz legjobban szavaló tanuló versenyzett. Az ezt követő ünnepségen emlékbeszéd hangzott el; a gyerekek irodalmi és zenés műsorral tisztelegtek. Az emlékünnepséget koszorúzás zárta. Arany János 1851-ben hat hónapot töltött nevelőként a szülővárosával, Nagyszalontával szomszédos Geszten, a Tisza-család alkalmazásában. A kastély mellett fehérlő nádtetős „nyári lak” volt Arany kedvenc pihenőhelye — ma e kis ház emlékmúzeum. A romániai sajtóban több tanulmány és írás jelent meg az Aranycentenárium kapcsán. Megemlékezett az évfordulóról a bukaresti televízió magyar adása is; riportot mutatott be Nagyszalontáról. * Nagyszalontán, Arany János szülővárosában, rendezvénysorozatot tartottak. Az Arany-centenárium romániai központi ünnepségét korábban Bukarestben tartották meg. A rendezvénysorozat első eseménye a közös román—magyar irodalmi est volt, amelyen Kozma Dezső kolozsvári egyetemi tanár is részt vett. Ekkor nyitották meg a centenáriumi kiállítást a Csonkatoronyban levő Arany Múzeumban. Tudományos ülést is tartottak, ezt Iuliana Dubei polgármesternő nyitotta meg. A rendezvényen ott volt több román és magyar irodalomtörténész, helytörténész, néprajzkutató. A nagyszalontai Arany-évfordulón képviseltette magát a Magyar írószövetség, valamint a kelet-magyarországi írócsoport is. Nagy Gáspár, az írószövetség titkára, Sánta Ferenc író, valamint Görömbei András debreceni egyetemi tanár koszorút helyezett el az Arany-szülőház helyén levő emléktáblánál. Hé Arany János halálának 100. évfordulója alkalmából 15 íves Aranybreviáriumot ad ki a kolozsvári Dacia Kiadó. A könyv magyar nyelven 35 ezer példányban, s kisebb mennyiségben román fordításban jelenik meg. s ezzel egy időben román nyelven látnak napvilágot a Daciánál a költő balladái. A Német Szövetségi Köztársaság-beli ZDF a Magyar Televizióval közösen a pesti Vigadóban forgatta a „René Kollo és társai" című műsort. Többek között Gina Lollobrigida is fellépett fotö: friedmann endre — MTI 4
