Magyar Hírek, 1982 (35. évfolyam, 1-26. szám)
1982-02-06 / 3. szám
A Nemzetközi Kerámia Akadémia Magyarországon tartja szeptember 30. és október 2. között 1982. évi közgyűlését — mondta tájékoztatóján Schrammel Imre, a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetségének alelnöke. — Mintegy száz vendéget várunk a Kecskeméten, Siklóson és Pécsett megrendezendő ülésekre, kiállításokra. A közgyűlés ideje alatt egyszerre több kerámiabemutatót láthat a közönség: ekkor nyílik meg a kecskeméti II. szilikátipari formatervezési triennálé, a pécsi kerámiabiennálé, Siklóson Az elmúlt 25 év magyar kerámiái címet viselő tárlat és egy építészeti kerámiabemutató a Műcsarnokban. * Albok János fotóművész hosszas betegség után 1982. január 9-én meghalt. Január 11-én a New York-i városi múzeumban immár posztumusz kiállítás nyílt Albok képeiből. * Kiss Jenő gyógyszerész és szobrászművész 1982. január 3-án a mexikói Cuernavaca városában, 94 éves korában elhunyt. * Dr. Julow Viktor, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi tanára, az irodalomtudományok doktora, irodalomtörténész, január 15-én, 62 éves korában, Debrecenben meghalt. Böngésző MAGYAR AKVARELLEK LONDONBAN ötvenhárom magyar művész 114 akvarelljének kiállítása nyílt meg Londonban, a Bankside Galleryben. A Temze déli partján fekvő Southwark kerület — a kiállítás színhelye — polgármesterének szavai szerint ma London kulturális központja. Mindenesetre, itt állt Shakespeare világhíres színháza, a Globe, és ezen a parton sorakoznak ma a Royal Festival Hall, a Queen Elisabeth Hall és a Nemzeti Színház modem épülettömbjei. A háttér azonban az ipari forradalom megüresedett bölcsője: elhagyott, kihűlt üzemek, megfeketedett raktárak, dokkok sora. Az akvarell, Turner zseniális működése óta, igazi angol ügy. „Az angol Királyi Akvarell Társaság, mint az akvarellművészet egyik központi világintézménye, fontos feladatává teszi, hogy fenntartsa vagy megújítsa a kulturális kapcsolataikat olyan országokkal, ahol új irányzatok befolyásolhatják az általános művészeti fejlődést” — írja a kiállítás katalógusának előszavában dr. Francis Singer, a társaság elnöke. Rendkívül sokat tett maga is a kiállítás sikeréért, mikor Magyarországra utazott, hogy személyesen is részt vegyen a művek kiválasztásában. Az ünnepélyes megnyitóra zsúfolásig megteltek a galéria termei. Dr. Bányász Rezső magyar nagykövet beszéde után Pudler János, az Artbureau, a magyar művészeti iroda vezetője mutatta be a közönségnek azt a hét magyar művészt, aki a kiállítás alkalmából személyesen is jelen lehetett. A londoniak részvétele arra mutatott, hogy vendéglátóink igen fontosnak ítélték ezt az eseményt. Ritka alkalom, hogy az angol kulturális élet vezető személyiségei közül ilyen sokan együtt láthatók. Megjelent Kenneth Pearson, a Visiting Arts Unit igazgatója, G. E. B. Coe, a British Council főosztályvezetője, Southwark és Chelsea-Kensington (London művésznegyede) polgármesterei, valamint a Royal Academy igazgatóhelyettese és mások. A BBC magyar adása a megnyitót követően 15 perces műsorban számolt be a kiállított anyagról a legnagyobb elismerés hangján. A már említett dr. F. Singer pedig azt írta: „Bármennyire jól ismertek a kiállító művészek saját hazájukban, mi itt, Nagy-Britanniában, nemigen hallottuk nevüket. Így hát festményeik kiválósága kell hogy megalapozza személyes érdemeiket. Meg vagyok győződve, hogy az angol műértő közönség nagy érdeklődéssel fogadja ezt a bemutatkozó kiállítást, és remélem, hogy a festmények nagy része képtáraink, irodáink és lakásaink falán fogja képviselni a kortárs magyar akvarellművészet magas színvonalát.” A jelek szerint az angol Királyi Akvarell-Társaság elnöke nemcsak körültekintő művészetszervezőnek, jó szemű zsürornak, hanem kitűnő jósnak is bizonyult, mert a galéria vezetőjének tájékoztatója szerint szinte valamennyi mű vásárlóra talált. Egyébként dr. Singer a sikeres bemutatkozást követően újabb magyar képzőművészeti kiállítás lehetőségét látja, ezúttal a Royal Academy Business Galleryben, London híres útvonalán, a Piccadillyn. mészáros Géza MAGYAR NEMZET FÉLSZÁZ GASZTRONÓMIAI BEMUTATÓ Tízesztendős hagyományt követve, tavaly már hét ország harminchárom városában rendezett magyar gasztronómiai napokat a Pannónia Szálloda és Vendéglátó Vállalat. Az idén már ötven helyen rendeznek magyar gasztronómiai napokat. A hamburgi Reishoff cég éttermei közül már januárban a brémai Park Hotelben, majd a hannoveri Castens Hotelben kerül sor magyar napokra. Ugyancsak e hónapban ismerkednek a magyar ízekkel Jugoszláviában, a ljubljanai Hotel Levben, majd februárban a portorozi Hotel Palace-ban. A svájci Mövenpick éttermi lánccal együttműködve egymást követően Lausanne-ban, Frankfurtban, Gelsenkirchenben és Stuttgartban rendeznek magyar gasztronómiai hetet. Az új és épülő budapesti szállodák révén bekapcsolódtak a rendezvényekbe jelentős nemzetközi szállodahálózatok is: a Hyattal karöltve a Makón, a zeneiskola előtti téren állították fel az iskola névadójának, Bartók Bélának a szobrát. Varga Imre Kossuth-díjas szobrászművész alkotását FOTÓ: TÓTH BÉLA — MTI nizzai Lafayette-ben és a dubai Hyatt-szállóban, a Novotellel együtt tavasszal Párizsban rendeznek magyar gasztronómiai hetet. A három nagy légiforgalmi társaság szállodaláncához tartozó nürnbergi Penta Hotelben februárban mutatkoznak be mesterszakácsaink készítményeikkel. A magyar hetek során a hagyományoknak megfelelően részt vesznek magyar étteremmel a tavaszi és őszi grazi vásáron, snackbárt nyitnak a müncheni idegenforgalmi vásár magyar pavilonjában, s négy rendezvény lesz a finnországi Rantasigi szállodalánc éttermeiben is. K. Z. MAGYAR NEMZET MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA „Éhség, kórvész, földrengés, vízkár és egyéb elemi csapások dúlása, a magyar birodalom területének gyarapodásai, szenvedett csorbái, a szabadságharcok és népzendülések, tündöklő erénypéldák, szembeötlő visszaélési esetek, idegen befolyás garázdálkodása” — Magyarország első átfogó történeti kronológiájának, „kortani átnézeté”-nek kiadója, Kerékgyártó Árpád — a többi között — ezeket az eseményeket tartotta megörökítendőnek. Az 1875-i Hazánk névnapjai, aztán több mint fél évszázadon át nem lelt követőre, legelőször Hóman Bálint és Szekfű Gyula Magyar Történetének 1935— 36-i második kiadása tartalmazta Török Pál „időrendi áttekinté”-sét. Ezt követően legközelebb az 1961-től megjelent egyetemi tankönyv első három kötete közölt kronológiát, majd a Molnár Erik főszerkesztésében 1964-ben megjelent nagy alakú, kétkötetes Magyarország története. A Tankönyvkiadó adta ki 1968-ban oktatási segédkönyvként a következő kronológiát, ennek harmadik, bővített kiadása 1979-ben jelent meg. Most az Akadémiai Kiadó adja közre az eredetileg két kötetre tervezett, ám végül négy részre bontott Magyarország történeti kronológiáját. A már kapható első kötet a kezdetektől a mohácsi vészig terjedő időszakkal foglalkozik, a rövidesen várható második kötet 1848-ig, a harmadik 1944 végéig tartalmazza az eseményeket, az utolsó pedig 1970- ig, s e kötetben kapnak helyet a nélkülözhetetlen mutatók és függelékek. A kronológia — a magyar őstörténetet kivéve — a mindenkori államhatárokon belüli eseményeket ismerteti, de foglalkozik a magyar emigrációval is. 1919-et követően pedig figyelemmel kíséri a határainkon kívül élő magyar nemzetiség életének alakulását. A történelmi országhatárokon belül is igyekezett a kronológia valamennyi itt élő nép, illetve nemzet fejlődését bemutatni politikai, gazdasági és kulturális vonatkozásban egyaránt. S nem hiányoznak, természetesen, azok az egyetemes történeti adatok, amelyeknek magyar vonatkozásuk van, vagy amelyek ismerete föltétlenül szükséges a hazai események megértéséhez. J. GY. MAGYAR NEMZET f