Magyar Hírek, 1982 (35. évfolyam, 1-26. szám)
1982-10-16 / 21. szám
LAZAR GYÖRGY BECSBEN LOSONCZI PÁL PORTUGÁLIÁBAN Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke Antonio Ramalho Eanes, a Portugál Köztársaság elnöke meghívására — felesége társaságában — hivatalos látogatáson Portugáliában járt. Losonczi Pál a repülőtéren nyilatkozatot adott a sajtónak: — Személyemben első ízben látogat magyar államfő Portugáliába, e látogatást az együttműködés továbbfejlesztéséhez vezető új utak és módok feltárásának kívánom szentelni — hangsúlyozta. — Napjaink nyugtalanító jelenségektől terhes nemzetközi életében látogatásom bizonyság arra, hogy még a földrajzi távolság és az eltérő társadalmi berendezkedés sem képezhet akadályt kapcsolataink ápolásában, ha él bennünk az egymás tiszteletén alapuló együttműködés őszinte vágya. Ennek szellemében került sor látogatásomra. Ez viszonzása Eanes elnök úr 1979 márciusi magyarországi látogatásának, amelyre ma is szívesen emlékezünk. A hivatalos magyar—portugál tárgyalásokat a két elnök a Belém palotában tartotta meg. Az Ajudapalotában Antonio Ramalho Eanes és felesége díszvacsorát adott Losonczi Pál és felesége tiszteletére. A vacsorán a portugál elnök és az Elnöki Tanács elnöke pohárköszöntőt mondott. A magyar—portugál kapcsolatokról szólva Eanes elnök úgy vélte, hogy az elmúlt nehéz időszak problémái még nem tették lehetővé az államaink közötti kontaktusok lehetőségeinek teljes kiaknázását. Válaszában Losonczi Pál hangoztatta: a diplomáciai kapcsolatok helyreállítását követő államközi egyezmények sorát, az ezek alapján megkezdett együttműködést olyannak tekintjük, amelyet a jövőben a kölcsönös érdekek figyelembevételével tovább kell bővítenünk. Meggyőződésünk, hogy egymás lehetőségeinek alaposabb megismerésével, kellő körültekintéssel még számos kölcsönösen előnyös együttműködési formát és területet találhatunk. A magyar és a portugál államfő politikai tárgyalásai után Losonczi Pál Portugália egyik jelentős, állami mezőgazdasági kombinátjával, a Lisszabontól hatvan kilométerre, a Tejo folyó medencéjében levő Companhia das Leziriasszal ismerkedett. Sor került a portugál politikai pártok vezetőinek látogatására is az Elnöki Tanács elnökének rezidenciáján. Losonczi Pál fogadta Alvaro Cunhalt, a PKP főtitkárát, valamint Mario Soarest, a Portugál Szocialista Párt főtitkárát, és eszmecserét folytatott velük. A portugál sajtó kiemelt figyelemmel követte a magyar államfő látogatásának eseményeit. A rádió és a televízió vezető helyen, jelentős terjedelemben számolt be Losonczi Pál programjáról, a lisszaboni politikai élet vezetőivel folytatott megbeszéléseiről. A látogatás végeztével a tárgyaló felek közös közleményt adtak ki. Losonczi Pál Antonio Ramalho Eanes elnököt hivatalos magyarországi látogatásra hívta meg, aki a meghívást köszönettel elfogadta. Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke dr. Bruno Kreiskynek, az Osztrák Köztársaság szövetségi kancellárjának meghívására felesége társaságában hivatalos látogatáson Ausztriában járt. Lázár György és dr. Bruno Kreisky kancellár két ízben is zártkörű megbeszélést tartott. Ezzel egyidőben a magyar és az osztrák delegáció tagjai partnereikkel tartottak konzultációt. Veress Péter külkereskedelmi miniszter és Gábor András ipari miniszterhelyettes, valamint Josef Staribacher kereskedelmi és ipari miniszter, és az osztrák kormány más illetékesei között részletes eszmecsere folyt arról, hogyan lehetne megőrizni és továbbfejleszteni a két ország kereskedelmi és együttműködési kapcsolatait a megnehezült világgazdasági helyzetben, amelynek kihatásai mindkét országot sújtják. Magyar részről változatlan célként jelölték meg, hogy Ausztria, mint hazánk második legnagyobb tőkés kereskedelmi partnere, megtarthassa ezt a helyét, ugyanakkor kiegyensúlyozottabbá váljék a hoszszú évek óta jelentős osztrák többletet felmutató árucsere. Ehhez szükség van a magyar áruk exportképességének fokozására csakúgy, mint arra, hogy az osztrák cégek javítsák versenyképességüket a magyar piacon. A tárgyalásokon elhangzott, hogy a magyar vállalatok számára csakis a jó minőségű, világszínvonalú termékek biztosíthatnak jelenlétet az osztrák piacokon. Szükség van ugyanakkor arra is, hogy Ausztria bontsa le azokat a vámkorlátokat, amelyek akadályozzák a magyar kivitelt. Az osztrák gazdaság számára a finanszírozási rendszer kiszélesítése, az eddig is jelentős kooperációs együttműködés bővítése jelenthet új lehetőségeket Magyarországon. A tárgyalásokon elégedetten állapították meg, hogy igen jó a két ország kapcsolata az energiagazdálkodás terén. Hazánk és Ausztria egyaránt érdekelt a kelet—nyugati közös energiaprogramok (a földgáz és az elektromos energia szállításának) továbbfejlesztésében. Osztrák részről ajánlat hangzott el, hogy részt vennének egy citromsavgyár építésében, a Ferihegyi repülőtér korszerűsítésében, a magyarországi telefonhálózat fejlesztésében. Megvizsgálták a korábbi, 300 millió dolláros osztrák hitel (ebből épültek a legújabb budapesti szállodák) fennmaradó 130 millió dolláros részének jövőbeni felhasználását is. Dr. Bruno Kreisky osztrák kancellár ebédet adott Lázár György, felesége és kíséretének tagjai tiszteletére. A díszebéden pohárköszöntőjében Bruno Kreisky hangoztatta : „Államközi kapcsolataink olyan szintet értek el, amely különböző társadalmi berendezkedésű országok között ritkaságszámba megy.” Kreisky emlékeztetett arra, hogy a két ország gazdasági kapcsolatai olyan kiterjedtek, amilyenek talán még soha nem voltak, hogy az idegenforgalom — mindkét irányban — rendkívül nagy, és külön érték, hogy nemcsak a kormányok, hanem a különféle szervezetek, intézmények között is széles körű együttműködés alakult ki. „Bár különböző politikai, filozófiai nézeteket vallunk, a jószorpszédság áthidalja ezeket a különbségeket — jelentette ki a kancellár. — Együttműködésünkkel rendkívül fontos, érdemi módon járulunk hozzá a békéhez és az enyhüléshez Európában.” Válaszában Lázár György rámutatott arra, hogy milyen rokonszenvvel kíséri a magyar közvélemény a két ország jószomszédi kapcsolatainak alakulását. „A kölcsönös jóakarat alapján sikerült megtalálni a sokrétű együttműködés útját — mondta a magyar miniszterelnök. — Meggyőződésem: tárgyalásaink hozzájárulnak ahhoz, hogy ne csak megőrizzük az együttműködésben elért szintet, hanem tovább is tudjunk lépni.” Hangsúlyozta, hogy bár a gazdasági kapcsolatoknak továbbra is kiemelkedő szerepük lesz a két ország között, nagy figyelmet érdemelnek a különböző szervezetek közötti kapcsolatok, csakúgy, mint a határ menti területek mind élénkebb együttműködése, s az egyre gyarapodó emberi kapcsolatok. — Elégedetten térek haza a bécsi tárgyalásokról — jelentette ki Lázár György miniszterelnök az osztrák fővárosban tartott sajtóértekezletén. A kormány elnöke hangoztatta: igen elégedett a vendéglátójával, valamint Rudolf Kirchschläger szövetségi elnökkel folytatott eszmecseréivel, mert megbizonyosodhatott róla, hogy mindkét fél egyaránt törekszik a példás jószomszédi viszony ápolására és továbbfejlesztésére. Fontos közös megállapítás volt, hogy további távlatok vannak a kapcsolatok fejlesztése előtt a gazdaságban csakúgy, mint a legkülönbözőbb egyéb területeken — jelentette ki a magyar kormányfő. * A magyar kormányfő ausztriai látogatásáról közös közleményt adtak ki, amelyben a kormányfők aláhúzták a vízumkényszer megszüntetéséről 1979. január 1-én életbe lépett megállapodás jelentőségét, amely hozzájárul a két állam jószomszédi kapcsolatainak erősítéséhez, az állampolgáraik közötti kapcsolatok intenzívebbé tételéhez. Üdvözölték, hogy még szorosabbá vált országaik együttműködése a kultúra, a tudomány, az oktatás, a környezetvédelem és az idegenforgalom területén. AZ ENSZ-KÖZGYŰLÉS MAGYAR ELNÖKE New Yorkban szeptember 21-én megnyílt az ENSZ-közgyűlés 37. ülésszaka. Az ülésszak elnökévé Hollai Imre magyar külügyminiszter-helyettest választották. Személyében először tölti be magyar diplomata ezt a tisztséget, amely a protokollsorrendben a legmagasabb ENSZ-megbízatásnak számít. Az ülésszak elnökének feladatai rendkívül szerteágazóak. Egy éven át ő vezeti a közgyűlés teljes üléseit, de emellett a bizottságok, az egész apparátus és a titkárság tevékenységét is koordinálja. Megválasztását követően Hollai Imre beszédet mondott. Az alábbiakban ebből idézünk részleteket. — Tudatában vagyok annak, hogy az irántam megnyilvánuló bizalom személyemen keresztül elsősorban országomnak és népemnek szól. Annak az országnak, amely a maihoz hasonlóan kedvezőtlen nemzetközi légkör miatt csak 1955- ben lehetett az ENSZ tagállama. Fejlődésben elért eredményei ugyan nem rendkívüliek, de bizakodóan tekint a jövőbe a mai nehéz külső körülmények között is. A Magyar Népköztársaság és népe fejlődését nemcsak a mindennapok szorgos munkájának köszönheti, hanem annak is, hogy a bezárkózás helyett az együttműködés útját járja. Nemcsak a vele azonos célokat követő, azonos társadalmat építő baráti szocialista országokkal kívánja az együttműködést, hanem valamennyi olyan országgal, amely nem mások rovására akarja saját gyarapodását elérni. Országunk együttműködést akar mindazokkal, akik hozzá hasonlóan hűek az ENSZ alapokmányában lefektetett nemes célokhoz és elvekhez, s a nemzetek közössége előtt álló problémákat ezek szellemében tartják megoldhatónak. Erejéhez mérten kiveszi részét mindazon közös erőfeszítésekből, amelyek a leszerelés, a nemzetközi béke és biztonság megszilárdítására, a gazdasági és társadalmi haladás előmozdítására, a népek közötti barátság és együttműködés szélesítésére irányulnak. — Nyugtalanító és feszültségektől terhes időket élünk. A világpolitika egyes folyamatai jogos aggodalommal töltenek el bennünket. Az emberiség békét akar, mert csak békében haladhat az anyagi és szellemi gyarapodás útján. Ennek ellenére növekszik a háborús feszültség. Az előttünk álló problémák megoldásához szükséges lenne, hogy jobban megértsük egymást. — Érző és gondolkodó emberként azok mellett állok, akik hisznek a józan értelem erejében, akik mindent készek megtenni a béke megőrzéséért. Azok mellett állok, akik már egyoldalú kötelezettségvállalással demonstrálják készségüket a háború elkerülésére. Akik újabb és újabb építő javaslatokkal ülnek a leszerelés tárgyalóasztalához. Azok közé sorolom magam, akik azt vallják. hogy a békének, az enyhülés politikájának mai világunkban nincs és nem is lehet észszerű alternatívája. 2
