Magyar Hírek, 1982 (35. évfolyam, 1-26. szám)

1982-10-02 / 20. szám

I A lelátóról jelentjük Mozognak a gyerekek A nemzetközi sportszövetségek többsége már kijelölte a Los An­­geles-i olimpiai játékok technikai ellenőreit, a versenyek lebonyolí­tását irányító szakembereket. Há­rom magyar sportvezetőt találni közöttük. Atlétikában Sir József, röplabdában Holvay Endre, a nemzetközi szövetség két tekinté­lyes tisztségviselője, súlyemelés­ben pedig Aján Tamás, a nemzet­közi szövetség főtitkára látja el a rendkívüli megbizatást. * Edmontonban, a szabadfogású birkózók idei világbajnokságán a magyarok a vártnál gyengébben szerepeltek. Orbán József a 62 ki­lós kategóriában szőnyegre lépett csepeli birkózó szerzett egyedül érmes helyezést, harmadik lett. * A magyar fogathajtók változat­lanul a világ élvonalához tartoz­nak. A hollandiai Appeldoomban rendezett világbajnokságon Bár­dos György, valamint a Bárdos György, Muity Ferenc és az újonc Juhász László alkotta csapat egy­aránt a második helyen végzett. * Énekes Zoltán, a Bp. Spartacus tizenhétéves úszója két rekordot állított fel a hazai bajnokságon. A 200 méteres pillangóúszásban el­ért 2:01.72 perces teljesítményével a Guayaquilban nemrég lebonyo­lított világbajnokságon is a dön­tőbe juthatott volna. A bajnokság másik főszereplője, az olimpiai bajnok hátúszó Wladár Sándor négy egyéni és két váltószámban végzett az első helyen. * Taróczy Balázs az első számú magyar teniszező újabb kiváló eredménnyel őrzi helyét a nem­zetközi élmezőnyben. Ezúttal a kaliforniai La Costában, a World Championship of Tennis szervezet versenyén győzött az argentin Guillermo Vilas ellen. * Bozsik Józsefre, az immár négy éve elhunyt, százszoros válogatott magyar labdarúgóra újabb nem­zetközi tornával emlékezett volt klubja, a Bp. Honvéd. * Baráti találkozó színhelye volt a budai Margitkert étterem. Az ötvenes évek világhírű magyar asztaliteniszezői fehér asztal mel­lett találkoztak. Sidó Ferenc egy­kori világbajnok, a házigazda, meleg szavakkal köszöntötte az erre alkalomra hazaérkező tár­sait. Kóczián József Stockholmból, Földy László Baselból, dr. Gál Endre és Potocsny József pedig New Yorkból látogatott haza az összejövetelre. „A sportot fiatalon kell meg­kedvelteim ! ... Tízen aluli korban kell rászoktatni a gyerekeket a rendszeres testedzésre, a sporto­lásra.” Ilyen és ehhez hasonló megállapítások manapság sűrűn ismétlődnek. A magyar isko­lákban a hetvenes évek derekán bevezetett tantervi reform jelen­tette a régen várt frontáttörést. A heti három kötelező testnevelési órával egyidőben ugyanis nem­csak az osztályozás rendszerét változtatták meg, hanem fakulta­tív jellegű, délutáni önkéntes tö­megsport foglalkozásokat is be­vezették. Az osztályzat megvál­toztatása gyakorlatilag annyit je­lent, hogy a kisdiákok tudását, felkészültségét az egy adott tan­éven belüli teljesítményük fejlő­dése, javulása alapján mérik. Nem ragaszkodnak ahhoz, hogy mondjuk csak az a diaK kaphat kitűnőt testnevelésből, aki a hete­dikben vagy nyolcadikban átugor­ja a 130 centiméteres magassá­got. Az is kiválót érdemel, aki az év elején csak 110 centiméterig vitte, de az év végén jelentős ja­vulással már 120 centimétert tu­dott teljesíteni. A korábbi évek túlzott szigorral történt és a test­neveléssel, a sportal sok fiatalt szembeállító osztályozás helyére lépett felmérő rendszer előnyeit a testnevelők és a diákok nem győ­zik dicsérni. Augusztus 30-án újra megszó­laltak az iskolák csengői. Csak az általános iskolák padjaiba egy és háromnegyed millió fiatal ült be. S ha ezekhez hozzászámítjuk a középiskolák és szakmunkás isko­lák tanulóit, úgy a heti három testnevelési óra látogatóinak szá­mát két és fél millióra becsülhet­jük. Azaz az ország lakosságának majdnem egynegyedéről van szó. Ennek a heti három órának beve­zetését, annak idején sokan elle­nezték. Látszólag joggal, hiszen terem is, tanár is kevés volt. A helyzet azóta lényegesen javult. A középiskolák termi ellátottsága már 75—80 százalékosnak mond­ható és pedagógusokban sincs hiány. Több sikeres akció, például a vidéki kultúrtermek, kultúrhá­­zak igénybevétele javított a hely­zeten, nem is beszélve a kötele­ző úszásoktatás kiterjesztéséről. A tavasszal Fűzfőn megnyílt öt­­venméteres fedett uszodát például délelőttönként csak az iskolások használják. A környező települé­sekről, de még Veszprémből is kü­lön autóbuszok hozzák-viszik a diákokat az uszodába. A főváros­ban is alig van olyan kerület, ahol ne várná tanmedence az iskoláso­kat. De Vaskút példáját is említ­hetnénk, hiszen ebben a Bács me­gyei községben a termelőszövet­kezet jelentős anyagi támogatás­sal nemcsak tornatermet, hanem még fedett uszodát is épített az iskola udvar on. Az iskolai sport fellendüléséhez az egyesületek és a tanintézetek közötti megjavult, mind szoro­sabb kapcsolat is hozzájárult. El­sősorban a nagy egyesületek és a kijelölt iskolák közötti együttmű­ködés eredményeként a diákok használhatják az egyesület léte­sítményeit, edzőket kapnak, házi­versenyeket rendeznek számukra, s cserébe az iskola az egyesületbe irányítja a rendszeresen sportol­ni, versenyezni vágyó fiatalokat. FOTO: ZÁHONYI IVAN A tantermi reform bevezetésével nyertek véglegesen polgárjogot az úgynevezett testnevelési tago­zatos osztályok is. A tagozatos el­nevezés azt jelenti, hogy az illető osztályban naponta legalább egy testnevelési órát tartanak, délutá­ni foglalkozásokat is szerveznek. A tagozatos osztályokba gondos kiválogatás alapján kerülhetnek a fiatalok, hiszen jelenleg már a harmincezret is meghaladja orszá­gos viszonylatban a testnevelés tagozatos osztályba járók száma, s a tervek szerint a közeljövőben a fél százezres létszámot is elérik ezek az osztályok. Az új tanév reményekkel, de bizonyos kétségekkel kezdődött. Az iskolákban is általánosan be­vezetik az ötnapos munkahetet. Meghosszabbodnak a napok, a diákok később jönnek ki az isko­lából, kevesebb idő marad a tanu­lásra és a sportolásra. A szabad hétvégén pedig esetleg családi programok máshová csábítják a fiatalokat. A szabad hétvége te­remtette új helyzetben a diákok sportjának új útjait, lehetőségeit sürgősen meg kell találni, ami nem ígérkezik ugyan könnyűnek, de mégis nemcsak a versenysport utánpótlásáról, hanem a jövő egészséges edzett nemzedékéről van szó. SZ. F. 27

Next

/
Thumbnails
Contents