Magyar Hírek, 1982 (35. évfolyam, 1-26. szám)
1982-08-21 / 17-18. szám
KÖNYVESPOLC EMLÉKÉRMÉK SPORT • SPORTPROPAGANDA Molnár Károly arra vállalkozott, hogy összegyűjti azokat a mondákat, híres eseteket, történeteket, amelyek a sakkozás kiemelkedő egyéniségeihez fűződnek. Mutatóba egy régi anekdota. Hőse Adolf Anderssen. „A német mester fölemeli a tábláról a kecses királynőt. Gyengéden megsimogatja a fejét. Megcsókolja és így szól: — Szeretem. Ö az én feleségem. Visszaállítja a bábot a helyére, és Boroszló gót stílusú tanácsháza melletti kávéházban megkezdi a játszmát. Igaz vagy sem? Mindegy.” Fény derül a kötetben Paul Morphy életének meglehetősen homályos mozzanataira is. A híres amerikai sakkozó pályafutása hasonlít Robert Fischerére, mert mindkét amerikai mester csak üstökös volt, talán idegekkel egyikük sem bírta a nagyság, a dicsőség és a sorozatos erőpróbák terhét. Minden sportág, így a sakkozás rangelsője is kissé olyan, mint egy csodálatos agancsú szarvas az erdőben, mindenki rá vadászik, mert mindenki a legértékesebb trófeát akarja megszerezni. Wilhelm Steinilz például gyakran sakkozott kávéházakban pénzért, később viszont a sakkozás „császárává” koronázzák. Emanuel Lasker rendkívülien sokoldalú volt, és talán ha nem sakkozik ennyit, akkor filozófusként, matematikusként, drámaíróként vagy költőként vonul be a szellemi világ történetébe. Jósé Raoul Capablanca csodagyerekként kezdte és azon kevesek közé tartozik, aki felnőtt korában is csodákat művelt. Elegáns, könnyed, több nyelven beszél, jó tárgyalókészséggel rendelkezik, káprázatosán kombinál a táblán. Hajmeresztőén vakmerő a sakktáblán, a győzelemhez vezető úton mindig úgy viselkedik, mint egy középkori lovag, aki látszólag egyenlő esélyt ad az ellenfelének, bár mindenki tudja, hogy a diadal csak az övé lehet. Alekszandr Aljechin élete különösen mozgalmas, rengeteget utazik, talán a belső nyugtalanság hajtja versenyről-versenyre. Rendhagyó egyéniség. Bár a sakkozás rideg agymunkát követel, Aljechin babonás. Azt hiszi, hogy akkor játszik jól, ha kedvenc macskája a küzdelem előtt megszimatolja a sakktáblát és a figurákat. Max Euwe, a holland tanár pályafutásának figyelemre méltó magyar vonatkozásai voltak. Sokat köszönhetett Maróczy Gézának. Euwe még magyarul is megtanult. Botvinnilc, Szniiszlov, Tál, Petroszjan, Szpasszkij és Karpov külön fejezetet érdemel a sakkozás változatos történetében. Valamennyi eddigi világbajnok alakját igyekszik felvázolni a szerző. A kötet tartalmaz játszmákat is, amelyeket Flórián Tibor elemez. Magyar nincs a világbajnokok között. A piros-fehér-zöld színek képviselői eddig csak a jelöltségig jutottak 'el, mint például Portisch Lajos is. M. K. Capablanca—Marschall New York, 1918 Spanyol megnyitás 1. e4, —e5 2. Hf3—Hc6 3. Fb5— a6 4. Fa4—Hf6 5. 0—0—Fe7 6. Bel—b5 7. Fb3—0—0 8. c3—d5 9. e4xd5—Hf6xd5 10. Hf3xe5—Hc6x e5 11. Belxeö—Hf6 12. Bel—Fd6 13. h3—Hg4 14. Vf3—Vh4 15. d4— Hg4xf2 A.b ~ d e | g h DIAGRAM: PALFFY JUDIT 16. Be2—Fg4 17. h3xg4—Fh2f 18. Kfl—Fg3 19. Be2xf2—Vhlf 20. Ke2—Fg3xf2 21. Fd2—Fh4 22. Vh3—Be8t 23. Kd3—Vflt 24. Kc2 —Ff2 25. Vf3—Vgl 26. Fd5—c5 27. d4xc5—Ff2xc5 28. b4—Fd6 29. a4 —a5 30. a4xb5—a5xb4 31. Ba6— b4xc3 32. Hblxc3—Fb4 33. b6— Fb4xc3 34. Fd2xc3—h6 35. b7— Be3 36. Fd5xf7| — és sötét feladta. A Magyar Nemzeti Bank 1972-ben, István király születésének 1000 éves évfordulójára 100 és 50 forintosból álló érem-kettőst bocsátott ki. Az első magyar királyt méltán soroljuk a nagy történeti személyiségek közé: műve, a feudális állam megteremtése az európai fejlődésbe való beilleszkedést, a katolikus egyház megszervezése pedig a nyugati kultúrához való kapcsolódást biztosította a magyarság számára. István király tiszteletére 1938-ban is adtak ki emlékpénzt, a legszebb magyar pénzként is emlegetett 5 pengőst. Ez az érme azonban erősen idealizált királyportrét formált meg: a tervező Berán Lajos inkább a „szent” eszményét fogalmazta meg, mintsem az erőskezű uralkodót, ráadásul nyilván nem volt hiteles, hogy zárt koronával ábrázolta. Az 1972-es 100 és 50 forintosok tervezésében a történeti hűségre való törekvés volt a legfontosabb szempont: a portré megformálásához felhasználták a koronázási palást István-képét (az egyetlen ránk maradt, korabeli ábrázolást) a nyílt koronával és a CNH. I. 1. számú dénár előlapi motívumát. Az ezüstsorozat a korszak pénztörténeti motívumainak alkalmazásával erősíti a korhűséget. Az 50 tnrintos előlapját Garányi József, a hátlapot Kiss Nagy András szobrászművész, a 100 forintos érmét pedig Csúcs Viktória tervezte. LIENERNÉ, KRASZNAI KRISZTINA GULYÁS - LEMEZEN „Végy vereshagymát, metéld finomra, s pirítsd világosbarnára” — ezzel a jótanáccsal kezdődik két fiatal előadó-zeneszerző művész, a Muszty Bea — Dobay András páros legújabb lemezének egyik dala. Igaz, nem magyarul (hiszen itthon feltehetően mindenki ismeri ezt a receptet), hanem angolul. S a dal így folytatódik, a gulyás receptjével, egészen a „praktikus” befejezésig: „Igyál veres bort, vagy vodkát előtte — ám a legjobb, ha találsz egy lányt, hogy az egészet megfőzze!” A nemrég megjelent kislemeznek kalandos a története. A Muszty — Dobay duó, a country és western műfajában indult néhány esztendővel ezelőtt. Gitáriskolát írtak, szakmai klubot szerveztek, talán ők tették a legtöbbet a folk-műfaj hazai népszerűsítéséért. Persze, a folk nem csupán az észak-amerikai népzenét jelenti — és a duó zenei világában békésen megférnek egymás mellett a különféle népi stílusok, a legmodernebb pop-zenei hangzáselemek. A Gulyás-dalban például bendzsón, gitáron, stúdióeffektusokon szólalnak meg magyar és erdélyi dallam-elemek. A fiatal szerző-előadó páros többször járt külföldön is. Egyik előadásukon a Gulyás-dalra felfigyelt a Dániában élő Mangold Gyula, a Nemzetközi Gulyásleves Társaság alapítója és elnöke. Meghívta őket a társaságba, ott is előadták a dalt — és a Társaság tiszteletbeli tagokká választotta őket. A Gulyásleves Társaság tiszteletbeli tagjai lemezük másik oldalán a Rubik-kocka forgatásának és az élet nagy problémáinak összefüggéseit fejtegetik fanyar humorral. S. P. J. FOTO: MTI 54