Magyar Hírek, 1982 (35. évfolyam, 1-26. szám)
1982-08-21 / 17-18. szám
ZIRC 800 EVES A magyar államalapítást követő évszázadban nyugatról továbbra is jöttek a keresztény papok az országba: nemcsak a kereszténységet hozták magukkal, hanem őseinknél fejlettebb termelési kultúrájukat is. Okmányokkal igazolható, hogy III. Béla Clairvaux-ból származó francia cisztercita szerzetesekkel 1182-ben apátságot alapított Zircen, akik nemcsak a hitüket terjesztették, hanem felvirágoztatták a mezőgazdaságot is, különösen a malomipar honosításában jeleskedtek. Történelmünk zivatarai jó néhányszor végigsöpörték a Bakony e vidékét is, amely a törökkori harcok során elnéptelenedett, s az apátság elpusztult. Az 1700-as évek elején kezdték építeni a ma is teljes szépségében látható barokk templomot és apátsági épületet. Az új rendházat a középkori romok közelében építették föl, a terveket Witwer Atanáz tiroli származású karmelita szerzetes készítette. Az építéshez felhasználták a régi kolostor és templom köveit. „Ami a régieknek tetszett, az újaknak már nem” — írta az apátság akkori krónikása. A régi falakból mindössze egyetlen pillérköteg maradt meg, s hirdeti a magyar államalapítást követő évszázad emlékét. Az építés időszakában ismét benépesedett Zirc, de az 1700-as évekből mindössze egyetlen lakóház marad épen. 1814-ben Zirc lett a magyarországi cisztercita rend tartományi székhelye. A rendház'történetével együtt alakult a zirci könyvtár története is. A könyvtár állományának alapját a Sziléziából hozott könyvek képezték, mivel 1814-ig Heinrichau-Henrikow apátjai irányították a zirci ciszter rendházat, amelynek akkor főként sziléziai szerzetesek voltak a lakói. Az 1815-ben készült első katalógus már 3000 címet sorolt fel. Később, amikor a barátok iskolát is létesítettek, szükségessé vált egy nagyobb könyvtár építése, amely Villax apát nevéhez fűződik. Főként hagyatékok megvásárlásából és gondos gyűjtésből a századfordulón már 60 ezer kötetre emelkedett az állomány, amelyben jobbára vallásos tárgyú műveket találunk. A középkori monostor könyveiből azonban egy sem maradt ránk. A könyvtárnak tíz kódexe van, amely a XIV., illetve XV. századból származik, és számos ősnyomtatvány gazdagítja a gyűjteményt. A második világháború során nem érte jelentős károsodás a könyvállományt. 1950-ben a cisztercita rend megszűnt Magyarországon, az épület és a könyvtár nemzeti tulajdonba került. Három évvel később a zirci könyvtár felügyeletét az Országos Széchényi Könyvtár vette át. Az állagmegóvás évei után restaurálták a könyvtártermeket a messze földön híres zirci asztalosmesterek közreműködésével. A könyvtár 1955-ben a város nagy szülötte, Reguly Antal (1819—1859) nevét vette föl, és folyosóin emlékkiállítással tiszteleg a nagy utazó, nyelvész, kartográfus emléke előtt. * Zirc a Bakony-fennsík központjában fekszik. Hosszú évekig járási székhely volt, ma is tíz kisebb község tartozik közigazgatási körzetébe. Lakói főként mezőgazdasággal, bányászattal, erdőgazdasággal és kisebb részben iparral foglalkoznak. A 7000 lakosú nagyközség többségében német nemzetiségű. A látottakból arra következtethetünk, hogy a régmúlt emlékei igencsak éltetik a zirci polgárokban az egészséges lokálpatriotizmust. öt esztendő alatt, 1975—80 között, háromszor lettek elsők a lakóhely szépítéséért folyó versenyben. Ez nemcsak öncélú szépítkezés, nemcsak a zirciek büszkesége, hanem józan számítás is táplálja. Zirc ugyanis a Győr— Veszprém országút egyik fontos átmenő állomása, a városon keresztül Ausztria és Csehszlovákia felől nyaranta autófolyam hömpölyög a Balaton felé. És ha már a külföldi és hazai turista megáll Zircen, lényeges, hogy megtekintse Európa-hírű látványosságát, s legyen alkalma étkezni, pihenni. Ez a szép fekvésű település úgy akar vendégmarasztaló lenni, hogy közben maga is gazdagodjék. Ma élő polgárai is szeretnék letenni „névjegyüket” az elődök mellé. A vállalatok, a lakosok és a tanács azért is „szövetkeztek” a város szépítésére, hogy az évi 150— 200 ezer látogató jó hírét vigye a városnak. A zirci képeslapon az apátsági épület, a könyvtár és az arborétum látható. Nemsokára azonban újabb nevezetességekkel állhatnak az érdeklődők elé. * A Képes Krónika szerint 1061- ben I. András király Zircen halt meg, onnan vitték hívei az általa alapított Tihanyi monostorba. A Veszprém megyei Múzeumi Igazgatóság régészei most azon munkálkodnak, hogy igazolják a Krónika szavait. Elképzelhető tehát, hogy a ma 800. születésnapját ünneplő város négy esztendő múlva 925 éves lesz ... LINTNER SÁNDOR 34
