Magyar Hírek, 1982 (35. évfolyam, 1-26. szám)
1982-08-21 / 17-18. szám
I a Natura könyvkiadó fenti címmel megjelent kötete — szerzője dr. Fogarasi László — napok alatt eltűnt könyvesboltjainkból. Mert egyre többen vagyunk olyan városlakók, akik, ha kimenekülünk a kődzsungelből, nem egy másik zajos „sűrűségbe” — mondjuk a Balaton mellé vagy a Velencei-tóhoz —, hanem természetesebb természetbe vágyakozunk. Például kis tavaink mellé, ahol a komfort tán még nem az igazi, tán a szúnyogokat sem irtják a permetező repülők, de hallgatni lehet a csöndet, s kiszűrni e csöndből a természet neszeit. Persze a kistavak sem egyformák. Vannak, amelyeknek partjain már ott állnak hétvégi házikók — csak el ne szaporodjanak túlságosan —, van, melyet természetvédelmi törvényünk véd a túlzott háborgatástól, és vannak olyanok is — ezek a víztározók, meg a folyamszabályozás során keletkezett holtágak —, melyeket éppen civilizációnk teremtett. Ilyet is, olyat is bemutat a kitűnő útikalauz, pontosan a hetven legérdekesebbet, ezerkétszáz, fél hektárnál nagyobb állóvizünk közül. A tihanyi Belső-tó: tó a Balaton partján. Egykori hévizek forráskútjai koszorúzzák a védetté nyilvánított kis tavat, melyet hazánk egyik legjobb horgász-vizének tartanak. Partján ritka vízimadarak egész serege fészkel. A Balatonnal semmiféle kapcsolata nincs, valószínűleg a szél mélyítette ki a medrét. (1. kép) Méltatlanul kevéssé ismert tóegyüttes a Szajki-tavak. Pedig a 8-as főútról Hoszszúperesztegnél letérve könnyen megközelíthető. A tölgyesekkel és fenyvesekkel körülölelt tizenegy tavacskából álló tórendszer jobbára a halgazdálkodást szolgálja, ám az 5-ös tó a horgászoké, a 6-os pedig (képünkön) a fürdőzőké. (2. kép) 1970 óta látja el vízzel Ózdot és Kazincbarcikát a Láz-bérci-víztároló, amely festői környezete, a víz és a meredek hegyoldalak találkozása miatt az egyik legnépszerűbb Bükk-hegységbeli úticél. (3. kép) A Mátra erdei ölelik körül — Mátrafüred és Mátraháza között — a Nagy-Sástavat. Egyik legmagasabban fekvő (520 m) természetes tavunk, kedvelt fürdőcsónakázó és horgászhely. A közeli kilátóból gyönyörű kilátás esik tükrére és a környező hegyekre. Közvetlenül a tó mellett szállást is találhatunk, egy első osztályú kempingben (4. kép) Aggtelek és Jósvafő között több kis tavacska található. Részben mesterséges, részben természetes állóvizek, megannyi külön kis „mikrovilág”, az Aggteleki Tájvédelmi Körzet ékességei. Az Aggtelekitó Aggtelek község határában fekszik (5. kép) Nyékládháza szomszédságában, Miskolc felé haladva több kisebb-nagyobb tó színezi a tájat. Ezek közül igen népszerű nyaraló-kirándulóhely az 1 km hosszú, 8—10 m mély Mályi-tó, amely csónakáeásra, fürdésre, vitorlázásra és horgászásra egyaránt kitűnő terep. (6. kép) Pécstől 15 kilométerre, Tekeres és Orfű községek közelében mesterséges tavak sora csillog: a Pécsi-tó, az Orfűi-tó (képünkön), a Herman-Ottó-tó és a Kovácsszénájai-tó. Fürdő, csónakázó és horgászhelyek. Pécs közelsége, no meg a tavak környékén található számos kirándulóhely és látnivaló hosszabb üdülésre is tartalmas időtöltést kínál. (7. kép) B. I. FOTÓ: BALÁZS ISTVÁN, BALOGH FERENC, BÍCSY LÁSZLÓ, DR. FOGARASI LÁSZLÓ 15
