Magyar Hírek, 1982 (35. évfolyam, 1-26. szám)
1982-08-07 / 16. szám
Szentmiháfyrnc Szató AAaria lohamtffy ZSUZSANNA Lorántffy Zsuzsannáról, a magyar történelem egyik jeles nőalakjáról szól Szen'cmihályiné Szabó Mária .regénye, amelyet a Református Zsinati Iroda Sajtóosztálya jelentetett meg. (Szentmihályi Gyuláné Debrecenben tanult, s egy ideig Erdélyben élt, majd Budapestre költözött. Újságíróként is dolgozott. Regényeiben nagy történelmi személyek, elsősorban asszonyok életútját rajzolta meg. Ez a regénye 1937-ben jelent meg először.) Élvezetes olvasmány. Nemcsak azért, mert a magyar történelem érdekes alakjaival ismerkedünk meg, hanem a kötet minden fejezetében egy nagyszerű asszony helytállásának lehetünk a tanúi: aki hadban csatázó férje távollétében hatalmas birtokokat kormányoz, kitűnő gazda és kertész, pártfogója a kálvinista egyházi és iskolai intézményeknek. (Köztudott, hogy — de ez már túlmegy a regény keretein: — 1650- ben a kor legkiválóbb pedagógusát. Comeniust hívta meg Magyarországra.) Tudósokat lát vendégül, jeles tehetségű diákoknak pedig angol és hollandiai egyetemeken való teológiai továbbképzésére ösztöndíjakat alapít. A sárospataki kollégium fejlesztése különösen szívügye (hiszen ez volt a hozománya), de támogatja a többi közt a debreceni református főiskolát is. Férje, I. Rákóczi György Felső- Magyarország leggazdagabb protestáns főura, Bethlen Gábor erdélyi fejedelem hadjárataiban előbb kassai generális, majd Bethlen halála után őt választják fejedelemmé. (Följegyezték róla, hogy a Hajdú megyei Püspökladány református templomának harangját ő adományozta.) Uralma alatt Erdély békében fejlődött. A regény tulajdonképpen I. Rákóczy György fohászkodásával ér véget: „Engedje a könyörülő Isten, hogy én szerelmetes asszonyom, Lorántffy Zsuzsanna lehessen Erdély igazi fejedelemasszonya!” És ebben a fohászkodásban nyilván az értendő, hogy az előző fejedelemasszonyok, Bethlen Gábor első felesége, Károlyi Zsuzsanna, s annak halála után Brandenburgi Katalin nem voltak méltók e tisztességre. Lorántffy Zsuzsanna alakja 1872- ben jelent meg először a magyar irodalomban, azóta többen foglalkoztak életével és munkásságával. Szentmihályiné Szabó Mária szép nyelvezetű regényében az előforduló régies szavakat, kifejezéseket magyarázó jegyzék egészíti ki. — h — SZÓFEJTÉS A budapesti telefonkönyvben több mint négyszáznyolcvan Hajdú nevű előfizető szerepel. És ez csak a főváros! Nem néztünk utána, hány Hajdú él saját megyéjében, szélesebb hazájában. És még azon túl is! Hogy a ma élő Hajdúk közül mennyien tartják számon őseik eredetét, s hogy azok annak idején mivel foglalatoskodtak, nem tudom. Az bizonyos, hogy a 16. századtól „jegyzik” őket ezzel a gyűjtőnévvel. Egyesek a virágzó marhakereskedelem „hajtói” voltak, és a török háború idején állásukat veszítve csatlakoztak a török támadások visszaverésére az alkalmilag katonáskodó szegénylegényekhez. És az is bizonyos, hogy 1604. április 15-én Bocskai István, Erdély fejedelme a hajdúk tízezreinek köszönhette, hogy Álmosd és Diószeg között szétszórta az ellene vonuló császári sereget. Hálából mintegy tízezer hajdút telepített le a mai Hajdúság területén, kiváltságleveleket adott nekik és földet osztott. A hajdúszabadság, amely a feudális keretek között a szabad paraszti életet jelentette, az egész 17. században nagy vonzerőt gyakorolt a jobbágyságra. A 18. században a legtöbb hajdút újra jobbágyi sorba süllyesztették, csak a Bocskai telepítette hat település őrizte meg ősi szabadságát: Hajdúböszörmény, Hajdúdorog, Hajdúnánás, Hajdúhadház, Hajdúszoboszló és Vámospércs. A hajdú elnevezés más foglalkozást is jelent. Az Értelmező Kéziszótár szerint nemesi vagy hatósági szolgát, poroszlót értünk rajta. Régen a díszes egyenruhájú vármegyei vagy városi altisztet is hajdúnak nevezték. S bármilyen prózai, még káposzta is van ilyen. A hajdúkáposztát párolt savanyú káposztából készítik füstölt disznóhússal és kolbásszal, lé nélkül. S ha már ilyen könnyed témánál tartunk, elmondjuk: van hajdútánc is, méghozzá bottal vagy karddal forogva járják, dobognak és ugrálnak. De csak a férfinép. —h. m.— LÁTTA MÁR? FOTO: VENCSELLEI ISTVÁN Álmosd község nevéhez a köztudatban Bocskai István hajdúseregének első győztes csatája kötődik. A falunak azonban 1978 óta más nevezetessége is van a nagy csatát megörökítő emlékművön kívül: a Kölcsey emlékház. Kölcsey Ferenc egykori lakóháza a XVIII. század második felében épült, olyan, mint egy nagyobb parasztház: nádtető, fehér falak, boltíves, nyitott pitvar, belül szabad tűzhelyes konyha és néhány egyszerű szoba. A magyar nép himnuszának költője, a reformkori politikai élet kimagasló egyénisége Álmosdon töltötte gyermekéveinek nagy részét. Tanulmányainak befejezése után ide tért vissza 1812- ben, hogy hátat fordítson álmainak, irodalmi és politikai terveinek, s úgy éljen, mint más korabeli kisnemes. „Thékámban könyv helyett már most nyeregszerszám áll, míveltetni ugaraimat, lovaim és ökreimről gondoskodni ... ezt kell csinálnom” — írja egyik keserű hangú levelében ekkoriban. Az itt eltöltött négy esztendőben örökös gyötrődés, vívódás között élt, s eközben költővé érlelődött. Az épületben lévő irodalmi kiállítás dokumentumok sokaságával állítja elénk a korán árvaságra jutott debreceni kollégiumi diákot, az álmosdi évek költőjét, a népért küzdő közéleti férfiút és politikust. Korabeli bútorok és használati tárgyak teszik meghitté, emberközelivé egykori otthonát. Bocskai István és a hajdúk emléktárgyain, fegyverem kívül megtalálhatjuk a korabeli dokumentumokat is. A kiállítás anyaga így szerves egész. T. F. KÖNYVESPOLC 22
