Magyar Hírek, 1982 (35. évfolyam, 1-26. szám)

1982-08-07 / 16. szám

Woollahra-ban (Ausztrália) júniusban nyílt meg Judy Cassab kiállítása. A festőművésznő munkásságát hazánkban is ismerik, hiszen már rendezett kiállítást Budapesten a Magyar Nemzeti Galériában és Pécsett is. Képünkön a meghívó fedőlapja.

*

70 éves érettségi találkozót tartottak a Duna-Intercontinental Szállodában. Adalberto Kosztolányi Barcelonából érkezett régi osztálytársához, Szilágyi Istvánhoz Budapestre. 1912 júniusában érettségiztek a Felső Kereskedelmi Akadémián az Alkotmány utcában. A régi osztályból már csak ketten maradtak, szerencsére mindketten jó egészségben.

FOTO: GABOR VIKTOR

HAZAI TUDÓSÍTÁSOK KÜLFÖLDI MAGYAROKRÓL

Húszéves a párizsi Magyar Műhely. Az évfordulóról az Élet és Irodalom Pomogáts Béla cikkével emlékezik meg. Az írás értékelést és tudósítást ötvöz, a Magyar Műhely múltjáról, a munkaközösség hagyományos, az idén Marly-ban megrendezett összejöveteléről. A múltról szólva a cikk elismerően állapítja meg, hogy az 1956 őszén nyugatra került Nagy Pál, Parancs János, Papp Tibor, Márton László és Pátkai Ervin egy kezdetben szinte kivihetetlennek tetsző elhatározást valósítottak meg. Munkájuk eredményét pedig mi sem bizonyítja jobban, mint a Magyar Műhely eddig megjelent hatvanhat száma, könyvsorozatának eddigi huszonnyolc kötete és a francia irodalmi életben is szerepet játszó D’Atelier című időszaki folyóirata.

*

Tokiói találkozás a hatvannégy éve külföldön élő Nyíregyházi Ervinnel. Ez a cím a Népszabadságban áll Flesch István riportja élén. Ebből megtudható, hogy rejtélyes életű honfitársunk csodagyerekként kezdte zongoraművészi pályafutását. Tizenkét éves korában már pódiumon szerepelt, a Max Fiedler vezényelte Berlini Filharmonikus Zenekar kíséretében Beethoven c-moll zongoraversenyét játszotta. S csak huszonegy éves volt, amikor a sajtó már zseniális tehetségként ünnepelte, miután Pierre Monteux vezényletével, a Bostoni Szimfonikus Zenekarral Liszt A-dúr zongoraversenyét szólaltatta meg. Révész Géza professzor, az amszterdami Pszichológiai Kísérleti Intézet igazgatója tanulmányt is írt róla. Nyíregyházi Ervin azonban rövidesen — rejtélyes módon — évtizedekre eltűnt a nyilvánosság elől. Egészen másodszori, 1972-es amerikai felfedezéséig, de erről, amint a riportban mondja, nem szívesen beszél. Az viszont tény, hogy legutóbb az idén tavaszszal Japánban adott hangversenyt, a nevét viselő, 1980-ban alakult zenetársaság meghívására. Lelkes támogatóinak szövetsége Takaszaki városában működik, s itteni koncertje kétezerötszáz főnyi hallgatóság előtt zajlott le. A jelenleg hetvenkilenc éves Nyíregyházi Ervinről még a következőket tudjuk meg a riportból: 1976-ban Magyarországon járt; életében először a Népszabadságban nyilatkozott magyar újságnak; magyar nyelven, az idegenes kiejtés leghalványabb árnyalata nélkül.

*

A Stockholmban megjelenő Bonniers Litterára nemrégiben Csoóri Sándor hét, Orbán Ottó három versét publikálta. A magyar irodalom újabb svédországi megjelenéséről az Élet és Irodalom tájékoztatja olvasóit, Eszéki Erzsébet tollából.

*

Az Üj Tükörben Sára Péter az egykori Centrál Kávéház történetét eleveníti fel, elsősorban irodalmi vonatkozásban. Régi törzsvendégeiről szólva megemlíti, hogy a kávéház asztalainál — szavait idézve —

ott feszült mozdulatlanul Kovács Imre, A néma forradalom kovácsa és Szabó Zoltán, A cifrá nyomorúság írója.

*

A Magyarország olvasói leveleiből ... Dr. Kékkői Zoltán arról ír, hogy örömmel olvasta a lapban azokat a cikkeket, amelyek a filmművészet magyar úttörőiről, többek között Korda Sándorról, Czukor Györgyről, Kertész Mihályról szóltak. Hiányolja azonban, hogy az ugyancsak magyar származású Tony Curtisról eddig még nem írt az újság, holott nemcsak kitűnő színész, hanem jeles rendező is. Dr. Bátyai Jenő a lap egyik korábbi, a világ autóiparáról szóló cikkéhez fűz megjegyzést. A világ autóiparának történetében — írja — Galamb József amerikai munkásságát Bánki Donát és Csonka János mellett kellene említenünk, csak sajnálhatjuk, hogy ez a trió nem együttesen és nem itthon alkotott. Krepuska Géza az NSZK-beli Oberasbach-ból ezt írja: a legutóbb idén februárban járt itthon, gyermekeit látogatta meg Sopronban, s meglepetéssel tapasztalta, hogy a városban magántaxik is szállítanak utasokat.

*

A rádió Mi a titka? című műsorában Anday Piroska operaénekesnő művészetéről hangzott el előadás. A televízió öt földrészen magyarul című dokumentumfilmje az anyanyelvi mozgalom eredményes munkáját mutatta be. Elsősorban a debreceni pedagógusképzésről szólva azokra a külföldön élő és munkálkodó honfitársainkra irányította a figyelmet, akik új hazájukban a második és harmadik nemzedék körében oktatják a magyar anyanyel-Az Üj Tükör — Dogossy Katalin tollából — érdekes, tanulságos riportot közöl a neurózisról, illetve a betegség hazai elterjedtségéről és gyógyításáról. Az írásban megszólaló dr. Schnell Endre a betegség gyógykezelésének úttörői között említi dr. Bálint Mihályt, az Angliába emigrált világhírű pszichiátert, aki húsz évvel ezelőtt hozta létre az első, azóta róla elnevezett terápiás csoportokat.

*

A Magyar Hírlap Lucien Aigner budapesti fotókiállításáról közöl beszámolót. A kiállítást Kenessei András szabálytalan történelemórának nevezi. Aigner László, a művész ugyanis egy év híján egyidős századunkkal, s fotóin egy nagy korszak nagy történelmének neves politikusait, tudósait, művészeit, hírességeit örökítette meg. A külföldieket és a magyarokat egyaránt, az utóbbiak közül Lehár Ferencet, Szigeti Józsefet, László Fülöpöt, Szent- Györgyi Albertet, Károlyi Mihályt és Apponyi Geraldine-t is, tiranai esküvőjén. Aigner László egyébként — olvasható a beszámolóban — Érsekújváron született, itthon friss jogi diplomájával az Est-lapok riportereként dolgozott, s huszonnégy éves korában vette kezébe a vándorbotot.

K. Gy.

Kerestetés

Karin Niedermesser Kanadából keresi a képen látható ISTVÁN nevű édesapját. A keresett a

negyvenes évek végén ment ki Ausztriába, majd feleségével együtt átköltözött Ausztráliába.

MOLNÁR MÁRIA (született Budapesten 1936—37-ben, anyja neve: Steinmacht Mária) 1956-ban külföldre ment, és Ausztráliában (Melbourne) telepedett le. 1961-ben házasságot kötött Norbert Teránnal. Keresi rokona, E. Terán Ausztráliából.

SIMON MÁRIA dobozkészítőt, aki Károlyházán született 1923-ban és 1950 óta él külföldön (feltehetően az (USA-ban), keresi lánya, Erzsébet (Deák Imréné) Budapestről.

ARANYOS KATALIN-t (volt TORGYIK SÁNDORNÉ) keresi ismerőse, Szakács Imre Franciaországból. Utoljára 1973-ban Capuán találkoztak, azóta semmit sem tudnak egymásról.

KAPRINAI ZSUZSANNA-t — akivel Ausztriában a traiskircheni lágerben volt együtt — keresi Várnai Mária az USA-ból. A keresett feltételezett tartózkodási helye: Kanada.

BÍRÓ GÁSPÁR-t,

VARGA SÁNDOR-t és MARKOVIC VERA-t — akik 1954—1956 között Triesztből vándoroltak ki Ausztráliába — keresi régi barátjuk, Nagypál László Norvégiából (Gulskogen).

MEDVECZKY BÉLA (1949. november 15-én született Budapesten, anyja neve: Kiing Anna) szerszámkészítő 1969 júniusától él külföldön. 1973-ban írt utoljára, akkori címe: 2, Otter St. Collingwood, 3066 Vic. Australia volt. A Magyar Hírek útján már többször kerestettük, egyik hirdetésre 1976-ban telefonon jelentkezett, ígérte, hogy ír, de levele azóta sem jutott el nővéréhez, Helmeczi Bélánéhoz, aki Gödről keresi.

CSEPREGI LÁSZLÓ-t (Kislángon született 1932. szeptember 13-án) keresi mozgássérült fia, László Budapestről. A keresett 1956 óta él külföldön. Utolsó magyarországi címe: Enying, Vas Gereben u. 30. volt.

Kérjük kedves Olvasóinkat, akik ismerik keresett honfitársainkat, közöljék velük kérésünket, hogy vegyék fel a kapcsolatot az őket keresőkkel. A MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE készséggel továbbítja leveleiket a kerestetőkhöz. Címünk: MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE, Budapest, H — 1905.

7