Magyar Hírek, 1982 (35. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-23 / 2. szám
A múzeum építésének terve a millennium gondolatkörében fogant, az 1896. évi országgyűlés döntött az ország művészeti gyűjteményeit egyesítő és azok színvonalának megfelelő épület létrehozásáról. A múzeum épületegyüttesére kiírt tervpályázatot Schickedanz Albert és Herzog Fülöp nyerte meg. A monumentális intézményt 1906-ban nyitották meg, Ferenc József király jelenlétében. A múzeumban egyesített gyűjtemények közül a legrégibb a gróf Széchenyi Ferenc által 1802-ben alapított Nemzeti Múzeum képtára, amely Jankovich Miklós pesti gyűjteményét, Pyrker János László egri érsek képtárát és a budai királyi várból átvett képanyagot foglalta magában. Pyrker érsek 192 darabból álló képgyűjteményében olyan alkotók szerepeltek, mint Tiepolo, Veronese, Bellini, akiknek műveit még velencei pátriárka korában vásárolta az érsek. 1848-ban a budai kamaraelnöki lakásból Kossuth Lajos 78 festményt adott át köztulajdonba. A képek, Lorenzo Lotto, Palma Vecchio, Tintoretto, Dürer és Cranach alkotásai, a budai királyi várból származtak, még a XVIII. században a bécsi császári gyűjteményekből kerültek a pozsonyi, majd a budai királyi palotába. Másik nevezetes gyűjteménye is volt Pestnek — a Bécsből hazakerült Esterházy képtár, amely a század elején Bécs nevezetességei közé tartozott. 1870-ben azután a magyar állam több mint 3 millió aranyforintért megvásárolta a 637 festményből, gazdag rajz- és metszetanyagból álló gyűjteményt. Közülük kerülnek ki ma is a műkincsállomány legjelentősebb darabjai, Raffaello Esterházy Madonná-AZ EGYETEMES /ÍZŰVÉSZE' KIEMELKEDŐ ALKOTÁSAI eves a ja, Correggio Madonnája, Tiepolo Szent Jakab apostola, amelyek az egyetemes művészet kiemelkedő alkotásai. A két világháború közötti időszak történetéből feltétlenül említést érdemel a külföldön élő Nemes Marcell ajándékozása, hiszen az ő révén került köztulajdonba Greco Magdolna című alkotása és Mányoki Ádám Rákóczi Ferenc portréja. A pesten élő Majovszky Pál 259 lapos hagyatékából Delacroix, Manet, Cézanne, Renoir és Degas rajzok és tanulmányok gyarapították tovább a gyűjtemény modern festészeti anyagát. A második világháború súlyosan megrongálta az épületet, a gyűjtemény legértékesebb darabjait elhurcolták. Néhány eltűnt műkincs kivételével sikerült a képeket visszaszerezni és az állományt tovább gyarapítani. 1951-ten a Ráth György-gyűjteménnyel gazdagodott tovább a Szépművészeti Múzeum, s gondos munkával egy helyre került és értékében is növekedett az egyiptomi meg a görög-római gyűjtemény. Az európai festészetnek immár aiig akad olyan irányzata, iskolája, amely a budapesti Szépművészeti Múzeumban ne lenne látható. Vásárlások, cserék és ajándékozások révén, részben a külföldön élő magyar művészek támogatásával szinte teljesen új modern gyűjtemény rész jött létre, amely legalább körvonalakban érzékeltetni tudja a művészetek fejlődését napjainkig. Victor Vasarely ajándékából került a múzeum tulajdonába például Albers, Le Corbusier, Sonia Delanuay és Magnelli egy-egy műve. A Szépművészeti Múzeum háromnegyedszázados jubileumának emlékére rendezett kiállításon a gyűjtemény legrangosabb darabjai között szerepel Victor Vasarely, Konok Tamás, Etienne Hajdú és Hetey Katalin külföldön élő és alkotó magyar művészek egyegy munkája is. L. S.
