Magyar Hírek, 1982 (35. évfolyam, 1-26. szám)

1982-06-26 / 13. szám

Kerestetés

Deák Ábrahám Ferenc Montevideóban (Uruguay) élő honfitársunk hosszas kutatómunkájának egyik legértékesebb leletét — mintegy 30 centiméter hosszú, sértetlen, megkövesedett halat — ajándékozta a szegedi Móra Ferenc Múzeumnak. Az ásványtannal foglalkozó, közel 80 esztendős kutató már eddig is több adománnyal gazdagította a magyar múzeumok leletanyagát.

Levelében ezt írja: „Ajándékommal hódolok a felejthetetlen Móra Ferenc emlékének, aki ragyogó előadásainak során kérte az igazán hálás hallgatóságot, hogy ha valakinek van valami, vagy talál valamit, azt vigye be a múzeumba, és ha még szögényebb, mint a szegedi múzeum, az még pár krajcárt is kap.”

A levélből idézett mondat alighanem jó néhány esztendővel ezelőtt raktározódott el Deák Abrahám Ferenc fejében, és mint tette is bizonyítja, bár a világ másik végére vetette a sorsa, mégsem felejtkezett el iskolavárosáról.

Az Újvidéki Magyar Szó hírül adja, hogy Herceg János írónak ítélték a Vajdasági írószövetség díját. Az interjúból idézünk: „Én a tőlem telhető módon a szerb és a magyar közeledés és barátság és szellemi szimbiózis ügyét igyekeztem előmozdítani, úgy is, mint többszörös szerkesztő, elbeszélő, író, esszéíró és fordító, és azt képzeltem be magamnak, hogy ezzel érdemeltem ki az életművemet díjazó magas kitüntetést.” ^

Március 7-én a Tubize-i gimnázium dísztermében rendezte szokásos évi ünnepségét a Tubize-i Bevándoroltak Csoportjának kultúrgádája. A csoport Kulacs nevű magyar népi táncegyüttese felújított programot mutatott be, mely nagy tetszést aratott a közel hétszáz fős közönség soraiban. Az együttes öt új táncot mutatott be, mely az 1981-es budapesti fesztivál eredménye, a csoport vezetőjének, Móor Istvánnak áldozatos munkája mellett.

Sóváry Józsefné szerkeszti az ausztráliai Darwin-ban működő rádióállomás magyar adásait. Az elmúlt évben saját készítésű magyaros babáival harmadik díjat nyert egy kiállításon.

*

A romániai Utunk című folyóiratban találtuk az alábbi hírt: „A Szepsi Csombor Irodalmi Társaság meghívottjaként Illyés Kinga nagy sikerrel adta elő Londonban Lírai oratórium című Szilágyi Domokosműsorát.” ^

„Kivándorlás Magyarországról az Egyesült Államokba: 1880—1940”címmel tartott előadást dr. Puskás Júlia a Duquesne-i (Pennsylvania) egyetemen.

Hallay István, a Torontóban élő történész kutató Budapesten tartott előadást a X—XI. századi magyar történelemmel kapcsolatos kutatási eredményeiről. ^

Filmvetítést rendeztek az ausztráliai Canberrában az ott élő magyarok részére. A magyar sport története című filmet mutatták be a több mint százötven nézőnek.

*

A Kolumbiában élő magyarok számára rendezett filmvetítést a bogotai magyar nagykövetség. A rendezvényen. amelyen a Budapest című dokumentumfilmet mutatták be, mintegy hetvenen vettek részt. *

A Párizsi Kölcsönösen Segélyező Magyar Egylet legutóbbi vezetőségválasztó ülésén dr. Szigeti Pál és Szekulesz László lett a díszelnök, Zádor György az elnök, Neveux Emma az alelnök. Neveux Renée az első titkár, Balogh Károly a másodtitkár, Nagypál Károly a pénztáros, Assant Éva a kultúrfelelős, Vandelsné Veres Eva a saitófelelős. Vezetőségi tagoknak Holuby Ágnest. Robin Veroniquet, Hilcser Júliát, Kapcza Évát, Lengyel Jánost, Szekulesz Évát és Balázs Lajost választották. Az ellenőrző bizottság tagjai Kiss Mária. Assanty Guy és Juhász Emil lettek.

VERES JÁNOS (Csornán született 1950. szeptember 10-én, anyja neve : Farkas Ilona) cukrász 1971 óta él külföldön. 1976- ban írt utoljára, akkor San Antonióban (Texas) élt, előtte Californiában San Francisco környékén dolgozott. Keresi édesanyja Veszprémből.

PIVARNYIK MIHÁLY és KLEIN MAGDA cukrászokat keresi Beke Sándor Venezuelából. Ismeretségük idején. Nyíregyházán Sipos Gézánál dolgoztak együtt, illetve Klein Magda a Kolumbusz utcai Cukorgyár dolgozója volt.

VÁMOS LÁSZLÓ-t keresi leánya Éva, Norvégiából. A keresett 1939. február 2-án született, 1956 óta él külföldön. 1958-tól 1960-ig Norvégiában élt (Oslóban a Christiania Spikerverknél dolgozott), 1960. augusztus 26-án Kanadába (Prestcopp Ont.) távozott, feltehetően ma is ott él.

VARGA BÉLA-t — aki Csengeren született 1936. december 21-én, anyja neve: Nonó Mária — keresi édesanyja Balogh Orbánné Csengerből. Varga Béla 1975 óta nem ad életjelt magáról, akkori címe: 1429 1/2 First Avenue San Diego. Cal. 92101 USA volt.

KOVÁCS FERENC (Simonyfalván. Arad megye, született 1923-ban, anyja neve: Sajbert Mária) férfiszabó 1956 óta él külföldön. Keresi Borbély Antalné Budapestről, aki úgy tudja, hogy Kovács Ferenc Ausztriában él. szakmájában dolgozik illetve egy férfiruhaszalon társtulajdonosa.

NAGY JÁNOSNÉ (előző férje: Kis Ferenc) leány neve: TÓTH ERIKA Budapesten született 1933. október 23-án, anyja neve: Müller Stefánia — 1978 júniusa óta él külföldön (Köln, NSZK). Keresi édesanyja Budapestről, mert közel négy éve semmit sem tud leányáról.

BÍRÓ ZOLTÁN-t (Debrecenben született 1923—25 körül) keresi ismerőse Budai István az NSZK-ból. A keresett feltételezett tartózkodási helye: Cleveland (USA). Utoljára 1956-ban Bregenzben és Riedben (Ausztria) voltak együtt, azóta nem találkoztak.

PANETH FERENC (Marosvásárhelyen született 1922-ben, anyja neve: Paneth Eszter) 1942-ben Brassóból vándorolt ki Svédországba. Keresi testvére, Fényes Anna Izraelből. aki úgy tudja, hogy fivére ROESS FRANZ-ra változtatta a nevét, s mint hajómémök Svédországban (Stockholm) dolgozik. 1955 óta nem adott életjelt magáról.

Kérjük kedves Olvasóinkat, akik ismerik keresett honfitársainkat, közöljék velük kérésünket, hogy vegyék fel a kapcsolatot az őket keresőkkel. A MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE készséggel továbbítja leveleiket a kerestetőkhöz. Címünk: MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE. BUDAPEST, H—1905.