Magyar Hírek, 1982 (35. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-23 / 2. szám

lett profiljukba. Van viszont nyúl, juh, sőt újabban még kecske is . ..

— Csakúgy, mint a baromfinál és a sertésnél, ez esetben is a hústermelést tekintettük fő célnak — magyarázza dr. Darabant András —, mellékesnek vettük tehát a juhnál a gyapjút. 1970-ben indult a program, sok fajtát importáltunk, s amelyik legjobban alkalmazkodott a hazai viszonyokhoz, azt megtartottuk. A nyúlnál hasonló a helyzet, itt is a hús a lényeg. Tízezres anyalétszámunk van, a szaporulatot jórészt kiadjuk háztáji gazdaságokba, ott felnevelik a nyuszikat, amelyeket aztán Bábolna visszavásárol és élőnyúlként exportál. Exportra megy egyébként a pecsenyebárány is, főleg a Közel-Keletre és Nyugat- Európába. Kecske: megvettünk egy olyan intenzív, tejelő fajtát, amely képes évente saját testsúlyának harmincszorosát „megtermelni”, szóval körülbelül 900 liter fehérjében gazdag, zsíros tejet adni.

— Nálunk nem nagyon isszák a kecsketejet — vetem közbe.

— Nem, de szeretnénk hozzájárulni ahhoz, hogy kiépüljön a felvásárló-feldolgozó hálózat, pontosabban azt szeretnénk, hogy mire kiépül a hálózat, piackészek légyünk.

— Szóval nem követik, hanem megelőzik a piaci igényeket.

mintegy húszszázalékos hozamtöbblet érhető el ilymódon, mivel a hizlalási idő is rövidül.

— Ilyen óriási állatállományhoz óriási mennyiségű takarmány szükséges. Úgy tudom, Bábolnán ma már ez sem okoz gondot.

— Intenzív növénytermesztési programba kezdtünk. Adottságainknál fogva a kukoricát választottuk, s a programot az Egyesült Államokból származó technológiák átvételével valósítottuk meg. Hozzájárult ehhez természetesen a vetőmag- és a növényvédőszer-import is. A lényeg, hogy sikerült egységes egésszé ötvöznünk az elképzeléseket, s későb a hazai viszonyoknak megfelelően országszerte elterjesztenünk a módszert. A bábolnai iparszerű kukoricatermesztési rendszer világhírű lett. Körülbelül 350 ezer hektáron termesztünk e szisztéma szerint kukoricát, a termésátlag jó húsz százalékkal magasabb az országos átlagnál.

— Szarvasmarha nincs Bábolnán. Ahogy megtudtam, a külső adottságok miatt nem il— Igen, és ezt nem először tesszük, úgy érzem, ez a jó gazdálkodás alapja.

— Bábolna a világ sok-sok országával áll kereskedelmi kapcsolatban, önálló exportimport joga van, nevel baromfit, sertést, nyulat, lovat, juhot, kecskét, milliószámra küldi a tojást külföldre és a hazai piacra, kukoricatermesztési rendszere világhírű, szóval minden adottsága megvan ahhoz, hogy világszínvonalú gazdaság legyen. Az is. Ennek a nagyüzemnek nyilván nagyszerűen felkészült szakembergárdája van ...

— ötezren dolgoznak nálunk. 215 kollégámnak van egyetemi végzettsége, csaknem nyolcszázan végezték el a középiskolát, s több mint két és félezer a szakmunkás. Az arány tehát jó, de Bábolna ereje, számos, szép eredménye mégsem csak ebben rejlik. Az emberek magukénak érzik a gazdaságot, mindent megtesznek érte. Embert próbáló a munka, de jó a kereset. Aki itt marad, szívvel marad itt. Ez a titka a sikereinknek.

DOMBÓVÁRI GÁBOR

7