Magyar Hírek, 1982 (35. évfolyam, 1-26. szám)

1982-06-12 / 12. szám

TRAU Budapesten Ez idáig csak neves kortársai, művészettör­ténészek és a „vájtfülűek” ismerték idehaza. Talán azért kerülte el művészeti kövélemé­­nünk figyelmét Trauner, mert neve nem ép­pen magyaros csengésű? Vagy éppenséggel ő maga felejtkezett el rólunk? Pedig világhírű. Kritikusai szerint az egyik legnagyobb élő filmdíszlettervező Párizstól Hollywoodig. Pontosabban: architektur de­signer, azaz építész, festő, filmdekorációs mű­vész. Elsősorban festőművész — vallja mégis ön­magáról, minden egyéb tevékenysége ebből ered. Az 1920-as évek fojtó művészeti légkö­rében kezdődött pályafutása Budapesten. Sokat köszönhet főiskolai tanítómesterének, Csók Istvánnak, aki mellett szabadon bonta­koztathatta ki kísérletező hajlamait. Barátai olyan társadalmi és művészeti progresszivi­tásra törekvő festők voltak, mint Kepes György, Schubert Ernő, Komiss Dezső, Ve­­szelszky Béla és Vajda Lajos, akik folytatták a korábban külföldre kényszerült magyar avantgardisták hagyományait, akik a Nyolcak és az Aktivisták nyomdokait járták. A húszas évek végén ismerkedett meg Kassák Lajossal, aki Trauner írásait és rajzait is közölte a Munka hasábjain. Nemcsak Kassák demok­ratikus művészetfölfogása hatott rá, hanem legalább annyira a szociális gondokat átérző író gondolatvilága is. Talán ezért kötődik ma is inkább a filmhez, mint a par excellence táblaképfestészethez. Csók István műpártoló barátainak szerény anyagi támogatásával jutott el Párizsba. Egy szerencsés véletlen folytán csöppent a film világába, kezdetben Lazare Meerson asszisz­tense volt a Film Sonor Tobis Stúdióban. E ponttól pályája egyenesen fölfelé ívelt. 1960- ban a Legénylakás (The apartment) című film díszleteiért Oscar-díjat kapott. Pályaíve azóta is töretlen, két ízben a legmagasabb francia művészeti elismeréssel, Cesar-díjjal is kitün­tették. Életútjának egyik jelentős állomása Hollywood, ahol 12 év alatt számtalan sikeres film társalkotója, de úgy, hogy etikai, gon­dolati tartása megóvta az amerikai filmipar követelte kommercializálódástól, a didakti­kus illusztrálástól. Ugyanakkor azonban na­gyon sokat köszönhet az amerikai filmipar­nak, amely nagyüzemi módon műanyagból le­gyártotta „Párizs gyomrát” a Halles-t az Ir­ma la douce című szuperprodukcióhoz. Barátai és alkotótársai ma már filmtörté­neti hírességek, mint Jacques Prévert, Reré Clair, Billy Wilder, Marcel Carné, Orson Wel­les, és a két magyar: Korda Sándor és a ze­neszerző Kozma József. Ma, 75 évesen Párizsban él, a francia mű­vészvilág TRAU-ja, akik talán nem is sejtik róla, hogy magyar. De Trauner szerint ez nem is fontos. Mert neki nincs ,,anyanyelve’', csak valamilyen nyelven kifejezett ember­sége. LINTNER SÁNDOR Képek a Magyar Nemzeti Galéria kiállításából 1-2. Két díszlet az Irma, te édes című filmhez 3. Cyrano de Bergerac 4. Fáraók földje FOTO: GABOR VIKTOR TRAUNER SÁNDOR NEVEZETESEBB FILMJEI SOUS LES TOIS DE PARIS 1929 Párizsi háztetők alatt (René Clair) A NOUS LA LIBERTÉ 1932 Éljen a szabadság! (René Clair) AS YOU LIKE IT 1936 Ahogy tetszik (Paul Czinner) QUAI DES BRUMES 1938 Ködös utak (Marcel Carné) LES ENFANTS DU PARADIS 1943 Szerelmek városa (Marcel Carné és Jacques Prévert) HEC ATOMBE 1950 Mészárlás (Jacques és Pierre Prévert terve) 1050 Cyrano de Bergerac (Orson Welles) terv 1952 Othello (Orson Welles) LAND OF THE PHARAOS 1954 A fáraók földje (Howard Hawks) WITNESS FOR PROSECUTION 1958 A vád tanúja (Billy Wilder) THE APARTMENT 1960 Legénylakás (Billy Wilder) GOODBYE AGAIN 1961 Szereti ön Brahmsot? (Anatole Litvák) ONE, TWO, THREE 1962 Egy, kettő, három (Billy Wilder) IRMA LA DOUCE 1963 Irma, te édes (Billy Wilder) THE MAN WHO WOULD BE KING 1974 Az ember, aki király szeretne lenn (John Huston) 1977 Fedora (Billy Wilder) 4 JACQUES PRÉVERT: Díszletek Fordította: Somlyó György Valahol kint a szabadban kirajzolódik egy utca egy fal frissen felhúzva S ha itt van az ideje akkor a felkelő nap színre lép akár egy aktor Trauner itt adott randevút neki éppen a tető fölött ahol már várja őt az operatőr s ha majd lemenő napnak maszkírozva tűnik újra föl elindul útjára a táj s a szereplők élni kezdik közte pillanat-ki jelölte sorsukat. Aztán megint a régi pusztaság marad de az is lehet hogy egy görögországi palota terasza mint a tenger Szép Szigetén valaha vagy egy javítóintézet udvara vagy éppen egy Auvergne-i kastély várbörtönei Trauner díszletei álomból gipszből és szélből rakott képzeletbeli falak Trauner díszletei oly szépek és oly igaziak. 17

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents