Magyar Hírek, 1982 (35. évfolyam, 1-26. szám)

1982-05-29 / 11. szám

A magyar válogatott

FOTÓ: ZÁHONYI IVAN

mint az eredmény. Természetesen a vereség soha sem jön jókor, most mégis azt kell mondanom, a három mérkőzés mérlegeként, hogy bizonyos kérdésekben tisztábban látok.

— Melyek ezek?

— Az Antwerpen elleni, valamint az osztrákok és a peruiak elleni válogatott mérkőzés ismét kihozta azokat a hibáinkat, amelyek már korábban is tapasztalhatók voltak. Mindenekelőtt a védekezésünk sokszor fegyelmezetlen, nem elég biztonságos. Csapatjátékunk nem elég folyamatos, helyzetkihasználásunk pedig olykor csapnivaló. Csatárainknak nyolctíz gólhelyzet kell ahhoz, hogy egyszer eredményesek legyenek. Ez óriási luxus, amely világbajnokságon megengedhetetlen.

— _A győri játékosokat, ha úgy tetszik, a közvélemény követelte he a csapatba.

— Ez nem egészen így van. Hosszabb idő óta figyelem Hannichot, Póczikot és Szentest. A Rába ETO idei teljesítménye már önmagában garancia volt arra, hogy ezekkel a játékosokkal a kellő időpontban számoljak. Nem okoztak csalódást, de azt is meg kell mondanom, még gondolkodom, hogy szerkezetileg hogyan lehet őket beépíteni most, vagy későbbi időpontban a válogatottba.

— Kik tetszettek egyértelműen?

— Sallai és Pölöskei. ök a bajnokságban és a válogatottban is legtöbbször a maximumot nyújtották.

— Sokan azt mondták, hogy az új emberekkel való próbálkozás csak afféle taktikai húzás, kicsit színház, hiszen úgyis megmarad a VB-selejtezőkön pályára küldött csapatnál.

— Semmi okom arra, hogy változtassak.

Az elmúlt három előkészületi mérkőzés is erről győzött meg. A VB-selejtezők során mindenki tudása legjavát nyújtotta, így kerültünk be a spanyolországi 24-es döntőbe. Kérdem én, van-e ezeknél a játékosoknál pillanatnyilag jobb a magyar mezőnyben? A válasz egyértelmű, nem! A már említett két fiatal — Pölöskei és Sallai — mellett senki sem nyújtott igazán kiugró teljesítményt.

— A külföldi profikról is megosztó véleményeket kapunk.

— Tudom, hogy egyikük-másikuk nem játszik mérkőzésről mérkőzésre jól, de én ennek ellenére bízom bennük.

— Hogyan alakul a felkészülés utolsó időszaka?

— Május 6-án hirdettem ki a 40 fős keretet, amelyből 28 játékost viszünk le Tatára.

— Szántó és Törőcsik sérült, mi lesz velük?

— Korábban is előfordult, hogy Nyilasi vagy Törőcsik felépülése után rögtön válogatott lett anélkül, hogy bajnoki mérkőzést játszott volna. Mindketten rendbejöttek és megkezdték az előkészületeket a tatai edzőtáborban.

— Aláírta már újabb szerződését?

— Igen, négyéves időtartamra. 1980 nyarától vagyok szövetségi kapitány, s megmondom őszintén, azóta szüntelen „fronthelyzetben” vagyok, nem volt időm a hosszabb távú tervezésre, igazi csapatépítésre. Nyakunkon voltak a VB-selejtezők, s ezért mindenkor legcélszerűbb megoldáshoz kellett nyúlnom. Ez nem a kísérletezés időszaka volt, hanem harc az eredményességért. Remélem, a világbajnokság után lesz annyi szusszanásnyi időm, hogy átgondolt négyéves programot készítsek.

Az eddigi VB-döntők magyar mérlege

A magyar labdarúgó-válogatott Spanyolországban nyolcadik alkalommal kel versenyre a világ legjobbjaival. A hazai „labdaművészek” eddig csak négy alkalommal hiányoztak a nagy előadásról: 1930-ban Uruguayban és 1950-ben Braziliában (nem nevezték a válogatottat), továbbá 1970-ben Mexikóban és 1974-ben az NSZK-ban zajlott le a döntő magyarok nélkül (nem sikerült túljutni a selejtezőkön).

Nápolytól Mar del Platáig, 1934. május 27. és 1978. június 10. között játszotta a magyar válogatott eddigi 26, VB-döntős mérkőzését. Az első — lassan már fél évszázada — a magyar együttes 175. hivatalos országok közötti találkozója volt Egyiptom ellen, az utolsó az 525. volt,. Franciaország csapatával szemben.

A magyar gárda azzal büszkélkedhet (egyedül az egész világon), hogy még egy döntetlent sem engedélyezett a háromszoros világbajnok Brazíliának a VB-döntőkben. Kilenc ország ellen csak győzelem található a mérlegen, 6 válogatottal szemben pedig csak vereség.

A magyar válogatott ellenfelei, eredményei a VB-döntőkben, bajnoki tabellaszerűen:

Bulgária

22 —

—

9-2

4 pont

Brazília

22 —

—

7-3

4

Dél-Korea

11 —

—

9-0

2

Holland- India

11 —

—

6-0

2

Mexikó

11 —

—

4-0

2 pont

Német Szöv. Közt.2

1 —

1

10-6

2

Svédország

21 —

1

6-3

2

Egyiptom

11 —

—

4-2

2

Uruguay

11 —

—

4-2

2

Svájc ’

11 —

—

2-0

2

Anglia

11 —

—

2-1

2

Wales

2— 1

1

2-3

1

Argentína

2— 1

1

1-2

1

Ausztria

1—

1

1-2

—

Szovjetunió

1—

1

1-2

—

Csehszlovákia

1—

1

0-1

—

Portugália

1— —

1

1-3

—

Franciaország

1—

1

1-3

—

Olaszország

2—

2

3-7

—

összesen

2613 2

11

73-42 28 pont

A világbajnoki döntőkben lezajlott 26 mérkőzésen a szövetségi kapitányok 86 magyar játékosnak adtak szerepet. Nagyon valószínű, hogy a spanyolországi stadionokban fellép a századik magyar VB-döntős játékos. Ki lehet a jubiláns?

Hárman állnak a magyar örökranglista élén, a nemzetközi rangsorolásban is előkelő helyet foglalnak el. Grosics Gyula, a „Fekete Párduc”, az Aranycsapat híres kapusa 3 világbajnoki döntőben (1954, 1958, 1962) védett, ugyanannyiszor játszott a szélvészgyors, csatárnak induló, majd a védelemben kikötő Mátrai Sándor (1958, 1962, 1966) és társa, Sipos Ferenc, a sziklakemény, megbízható, népszerű „Tüdő” (ugyancsak 1958, 1962. 1966).

27