Magyar Hírek, 1982 (35. évfolyam, 1-26. szám)
1982-05-29 / 11. szám
Ql — ír ATH DAVID Jk ki az idén március másolj dik felében Budapesten járt, a szokottnál is * * nyüzsgőbb, elevenebb városkép fogadta. Egy-két naptól eltekintve még az égiek is pártfogásukba vették a magyar fővárost, s a II. Tavaszi Fesztivál idejére langyos napfénnyel kényeztettek vendéget és házigazdát egyaránt. Március 19—28. között huszonöt helyszínen nyolcvannégy magas színvonalú kulturális és kétszáznál több egyéb, főleg gasztronómiai és idegenforgalmi jellegű programra invitálták a meghívók — Elégedett? — kérdeztük Lengyel Mártont, az Országos Idegenforgalmi Hivatal helyettes vezetőjét. — Azt hiszem, önteltség nélkül mondhatom: elégedettek lehetünk — hangzott a válasz. — Bár kétségtelenül igaz, hogy fesztiválváros nem születik egyik esztendőről a másikra, mégis úgy érezzük, Budapest a legjobb úton halad ennek a rangnak az elnyerése felé. Igyekeztünk minél gazdagabb, sokrétűbb programot összeállítani, hangsúlyozottan magyar jellegűt, olyat, amely vonzza az érdeklődőket. Ügy érzem, sikerült híven bemutatni kulturális életünk keresztmetszetét, s ki-ki megtalálta a kedvére való eseményt. — Biztos ebben? — Természetesen arra nem volt lehetőség, hogy mind a 15 ezer külföldi vendéget egyenként meghallgassuk. De önmagában az is egyértelmű sikernek számít, hogy az idegenforgalmi holtszezonnak számító időszakban a budapesti szállodák bejárata fölé ki lehetett volna tenni a „Megtelt” táblát. — A Tavaszi Fesztivál rendezői nem győzték hangoztatni: a vállalkozásban a bevétel nem elsődleges fontosságú. Vagy mégis? — Szó sincs róla. De nem kerülheti el figyelmünket, hogy valamennyi szállodaigazgató elégedetten dörzsölte a kezét, s a 125. magyar—osztrák labdarúgó-mérkőzés ausztriai vendégeinek többségét sajnos nem tudtuk Budapesten elhelyezni. Jövőre már könnyebb lesz, hiszen addig újabb öt szálloda nyitja meg kapuit. — Térjünk vissza a Tavaszi Fesztivál programjához. Mi aratta a legnagyobb sikert? — Nehéz rangsorolni. Mindenesetre a kulturális eseményekkel kezdeném. Amerigo Tot, a Rómában élő világhírű magyar szobrászművész a Vigadó Galériában több mint ötven munkáját mutatta be a közönségnek. Egy-egy forgalmas órában sorbaálltak az ajtóban az érdeklődők. Cziffra Györgyöt, a Párizsban élő, ugyancsak világszerte ismert és nagyra becsült zongoraművészt két koncertjén tombolva ünnepelte a közönség. Évtizedek óta most először csendült föl bemutatója színhelyén, a budavári Mátyás-templomban Liszt Koronázási miséje és Kodály Budavári Te Deuma. Maradandó élményt szerzett Gergely Ferenc orgonaestje a Dohány utcai Zsinagógában. — Milyen új színekkel gazdagodott az idei fesztivál? — A zömmel Ausztriából, a Német Szövetségi Köztársaságból, Franciaországból és Finnországból érkezett vendégeink a megmondhatói, milyen egyedülálló élményt nyújtott a nemrég megnyílt Budapest Sportcsarnokban a Győri Balett előadása, vagy az ugyanitt rendezett első táncház és a tarka, látványában is feledhetetlen kirakodóvásár, amelyre legismertebb népművészeinket hívtuk meg. Egyébként valamennyi kulturális programunk telt házat vonzott. — Nemzetközi találkozókat is beiktattak a műsorba? — A fesztivál alkalmából rendezték meg a harmadik nemzetközi eszperantó színházi találkozót, az Interbalett '82-t — mindkettőt külföldi együttesek részvételével —, s a Filmglóbusz ’82 jó alkalmat kínált arra is, hogy a filmművészet kimagasló alkotásai sorában a közönség megismerkedjék John Halas Londonban élő magyar animációs-filmrendező és felesége különös hangulatot árasztó műveivel. Nem hiányozhat a fölsorolásból Roberto Benzi sem, aki elvállalta egy koncert vezénylését. — A Tavaszi Fesztivál nem titkolt célja a kultúra és az idegenforgalom szorosabb összekapcsolása. Erre utal jelszava is: „Turizmus és kultúra az emberért!” Milyen idegenforgalmi események zajlottak a fesztivál idején? — Megtisztelő számunkra, hogy az Idegenforgalmi Világszervezet (WTO) európai regionális bizottsága a fesztivál idején Budapesten ülésezett. Kontinensünk képviseletében a World Tourism Organization regionális ülésére 24 ország küldöttsége érkezett hazánkba. Megfigyelőt küldött Egyiptom és a Vatikán is. A háttérben Magyarország idegenforgalmának erőteljes fejlődése áll: 1981-ben például csaknem 15 millió külföldi kereste föl hazánkat. Magyarország Európa nemzetközi idegenforgalmából a turisták számát tekintve öt százalékkal, a bevételeket számítva egy százalékkal részesedik. Nagy és megérdemelt sikert aratott a külföldi szakemberek és a hazai közönség körében a Néprajzi Múzeumban megrendezett Utazás ’82 kiállítás. Az összesen 2824 négyzetméteren 66 kiállító mutatkozott be a több mint 130 ezer látogató előtt, akik 72 tonna prospektussal, ismertetővel és bizonyára élményekben is gazdagodva távoztak. — Néhány esemény kisebb nyilvánosságot kapott. Melyek voltak ezek? — Kétségtelen, hogy a fesztivállal foglalkozó 1200—1300 hazai és külföldi cikk, riport, rádió- és televízióműsor nem adhatott teljes, átfogó képet a II. Budapesti Tavaszi Fesztiválról. Minden riportnál többet jelentett például a járókelőknek a Belváros, elsősorban a Váci utca és a Vörösmarty tér színes forgataga, a tarka transzparensek alatt alkalmi koncerteket hallgató ifjak tömege. Aki részt vett a Nemzetközi Kodály Társaság elnökségének rendkívüli nyilvános ülésén, amelyet a zeneszerző és -pedagógus születésének 100. évfordulója alkalmából rendeztek, az tanúsíthatja, milyen nagy munkát végzett ez a tekintélyes testület. Japántól Finnországon át Itáliáig képviseltették magukat a külföldi magyar baráti társaságok, amelyeknek a vezetősége tartott ülést a fesztivál idején. Ugyancsak ebből az alkalomból bírálták el a nemzetközi zeneszerző-verseny pályaműveit. Hatvanhárom vonósnégyes kompozíciót küldtek be 22 ország pályázói. A nemzetközi zsűri elnöke Durkó Zsolt, Kossuth-díjas zeneszerző volt, s mellette Goffredo Petrassi, a római Santa Cecília Akadémia professzora, Iaan Riaets szovjet és David Blake brit zeneszerző, valamint a Belgiumban élő Gertler Endre hegedűművész bírálta el a pályaműveket. A győztes kompozíciókat , jövőre a világhírű Bartók vonósnégyes mutatja be. — Milyen program várja 1983- ban a fesztivál vendégeit? — A terjedelmi korlátok miatt azt hiszem, nehéz lenne teljességében bemutatni terveinket. Mindenesetre örömmel mondhatom, hogy már kialakultak a III. Tavaszi Fesztivál körvonalai. Minden marad, ami sikert aratott. Vagyis: ismét fölcsendülnek Bartók művei, benépesül a Sportcsarnokban a táncház, lesz kirakodóvásár is, s az idei tapasztalatokon felbuzdülva nem maradnak el a gasztronómiai bemutatók sem, újból versenghetnek a budapesti kirakatrendezők. Amerigo Tot számára megújítottuk a meghívást, a róla szóló riportokból és irodalmi szemelvényekből a Korona Pódiumon készül magyar és olasz nyelvű műsor, amelynek természetesen ő lesz a főszereplője. Visszavárjuk Cziffra Györgyöt és bájos feleségét: ők arra vállalkoztak, hogy a fesztivál keretében bemutatják a híres Cziffra-alapítványt. Persze, koncerteken is találkozhat majd a közönség a zongora virtuózával. Az újdonságok közül szeretném kiemelni, hogy jövőre a jazz is fontos helyet kap a programban. Kocsis Zoltán zongoraművészünk meglepetést tartogat, ami valóságos csemegének, zenei élménynek ígérkezik: nyolc zongorás hangversenyen lép pódiumra tehetséges fiatal társaival. Wagner halálának 100., Brahms születésének 150. évfordulójára emlékezve rendezünk egy hangversenyt. Egy másik koncerten Petrovics Emil zeneszerző vezényli szerzeményeit. Valószínűleg a pantomim műfaj kedvelői is találhatnak kedvükre való programot a jövő évi műsorban — mondta befejezésül Lengyel Márton, az OIH helyettes vezetője. Hetekkel a második után és csaknem egy esztendővel a harmadik fesztivál előtt máris úgy tetszik: hagyomány teremtődött a Duna partján. Budapest, a világ egyik legifjabb fesztiválvárosa készülődik a harmadik tavaszra, amelyre a földkerekség minden tájáról hívja-várja vendégeit. GYAPAY DÉNES (FUET) 15
