Magyar Hírek, 1982 (35. évfolyam, 1-26. szám)

1982-05-29 / 11. szám

1. Az Általános Munkásegylet vezetői 2. Vasútépítés 3. Táncsics Mihály 4. Táncsics lapja az Arany trombita 5. Frankel Leó 6. „Vakoló” iparoslegény 7. Az Acélhang dalegylet zászlaja 8. A Párizsi Kommün harcai a Vasárnapi Újság rajzán 5 SZVOBODA FERENC REPRODUKCIÓI eszmét pedig a munkássajtó. 1873- ban jelent meg a Munkás Heti- Krónika. 1877-ben a Népszava. Az 1873. évi gazdasági válság és a hosszú pangás is bénította a moz­galmat, amely csak az 1870-es évek végén éledt fel. Ebben szere­pe volt Frankel Leónak, a Pári­zsi Kommün egyik vezetőjének is, aki 1876-ban tért haza. Frankel a tapasztalt forradalmár, a képzett marxista, világosan látta a gaz­dasági és a politikai harc össze­kapcsolásának és a mozgalom ki­­szélesítésének feladatait. Társaival együtt 1880-ban megalapította a Magyarországi Általános Munkás­pártot, amely már lényegét te­kintve szociáldemokrata volt, csak a kormány tiltása miatt nem ve­hette fel e nevet. A program nyíl­tan megfogalmazta a szocialista végcélt: a földbirtok és minden­nemű termelőeszköz társadalmi tulajdonná alakítását, a tőkés bér­munkarendszer eltörlését, a mun­kásság felszabadítását. Nagy akciók, jelentős sikerek nem fűződnek ehhez a korai pártalakuláshoz. Igaz, a viszo­nyok sem kedveztek. Az 1880-as évek még a nyugalom jegyében teltek el, és a kormány, a Tisza Kálmáné, nagy gonddal ügyelt is rá, nehogy izgága munkásagitáto­rok megzavarják a birtokos osztá­lyok nyugalmát. A munkásosztály létszáma alig haladta meg a 100 ezer főt, s a szervezkedés gerincét a jobban fizetett szakmunkás törzs alkotta. A szocialista mozgalom meggyö­­kerezését a századvégen három té­nyező segítette elő. Először, az utolsó két évtizedben meggyorsult Magyarország iparosodása, főként a fővárosé. Budapestet néhány év­tized alatt gyárkémények gyűrűje fogta körül. Másodszor, az 1880-as évtizedben erősen megromlott a mezőgazdasági konjunktúra, s ez­zel együtt az agrárnépesség hely­zete. A nyomor, a munkanélküli­ség, a cselédsors kilátástalansága megtermékenyítette a lelkeket a faluba is behatoló szocialista esz­mék számára. Harmadszor, a moz­galom Európa-szerte előrelendült, sorra alakultak országos szocialis­ta pártok. 1889 nyarán, a nagy francia forradalom századik évfor­dulóján Párizsban összeültek a szocialisták képviselői, hogy új nemzetközi szervezetet alakítsa­nak. Párizsban ismét felzendült a Marseillaise, most már munkás szövegre-ritmusra. S most már Bécs is, Prága is, Budapest is visz­­hangozta: „Nem lesz a tőke úr mirajtunk, Elvész, aki a múltban él, A szabadság honába tartunk, Az igazság nekünk a cél.. HANÁK PÉTER 13

Next

/
Thumbnails
Contents