Magyar Hírek, 1982 (35. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-23 / 2. szám
ÜLÉSEZETT AZ ORSZÁGGYŰLÉS Az országgyűlés 1981. december 18—19-én tartotta meg téli ülésszakát, amelynek napirendjén az 1982. évi költségvetési törvényjavaslat és a kormány külpolitikai tevékenységéről szóló külügyminiszteri beszámoló szerepelt. Egyensúly és életszínvonal-emelés Hetényi István pénzügyminiszter Realitás és a politikát alátámasztó célirányosság: ez volt a két fő szempont a költségvetési javaslat kidolgozásánál. Hetényi István ezt emelte ki expozéja elején. Majd arról szólt, hogy 1981-ben eredményeink a hatodik ötéves terv gazdaságpolitikai irányvonalának megfelelnek: a külgazdasági egyensúly a tervhez közelállóan alakul, az életszínvonal pedig kismértékben még emelkedik is. A miniszter hangsúlyozta, elbizakodottságra semmi okunk. Gazdálkodásunk gyengéi között említette, hogy az ipar versenyképessége nem fejlődik elég dinamikusan, az ágazat termelése nőtt ugyan, de értékesítése még elmarad a kívánatostól. — A mezőgazdasági termelés alig haladja meg a múlt évit, és jelentősen elmarad a tervben számítottól — mondotta Hetényi István. — Ebben, főleg az időjárással összefüggésben, alapjában a kenyérgabona- és a szőlőtermés gyengébb színvonala játszik főszerepet. — A külkereskedelem eredményei a feltételezettnél nehezebb körülmények ellenére összességében kielégítőek. — A tőkés világgazdaság évek óta húzódó pangása mellett az ipari export csak lassan nőtt, egyes ágazatokban pedig visszaesett, örvendetes viszont, hogy a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kivitele dinamikusan bővül és meghaladja a tervezett színvonalat. Kedvező, hogy ebben a viszonylatban exportárainkat jobban növeltük, mint ahogyan behozatalunk drágult. Konvertibilis valutában folyó külkereskedelmünk alapjában kiegyensúlyozott. Külföldi adósságaink kamatai azonban komoly terhet jelentenek. A miniszter ezután a gazdasági fejlődés néhány kulcskérdéséről szólt. — Az első és a legfontosabb feladat a versenyképességet növelő, az igények jobb kielégítését szolgáló kezdeményezés és felelősség, az ebben az értelemben vett vállalkozókészség erősítése — mondotta. — A gazdasági hatékonyság növelésében a személyi tényezők szerepe egyre növekszik. — A nagyüzemek megújulásának elősegítésére tett intézkedések szerves kiegészítői a szocialista szektorhoz kapcsolt és a magántermelők összefogására épülő kisvállalatok fejlődését segítő új intézkedéseink. Az új vállalkozási formáktól azt várjuk, hogy jobban elégítsék ki a fogyasztói igényeket. A törvényes keretek között segítjük és bátorítjuk ezt a tevékenységet. Nem osztjuk egyes gazdasági vezetők aggodalmát, hogy ezek a kisebb vállalatok ártanak a szocialista építésnek. De elgondolkodtató, hogy milyen gazdálkodási színvonal lehet ott, ahol a kisüzem konkurenciájától is így félnek. Azt várjuk, hogy a tanácsok, sőt maguk a nagyvállalatok is kihasználják — saját érdekükben — az ilyen lehetőségeket. Ahhoz, hogy a kisüzem a nagyüzem tartaléka is legyen, mindenekelőtt az kell, hogy legyenek ilyen üzemek. Hetényi István hangsúlyozta: jövőre még takarékosabban kell élnünk. A racionális gazdálkodás korunkban mindenütt alapvető erkölcsi kötelesség: még akkor is, ha tudjuk, hogy társadalmunkban a takarékosság nem keresztezheti társadalompolitikai céljainkat. Nagy figyelmet fordít a kormány a nyugdíjasok helyzetére, segíti a nagycsaládosokat, változatlanul jelentős összegeket fordít egészségügyi és közoktatási kiadásokra, s töretlenül folytatja a lakásépítési program megvalósítását. És számol azzal is: nem célszerű a vállalati jövedelemelvonást tovább fokozni, olyan mértékig feszíteni, hogy csökkenjen érdekeltségük a nyereséges gazdálkodásban. Folytatjuk a reformot Marjai József miniszterelnökhelyettes Nagy figyelemmel hallgatták a képviselők Marjai József felszólalását. A kormány elnökhelyettese fölidézte az utóbbi negyedszázad eredményeit: Nagy érték — mondotta —, hogy történelmünkben soha jobb hírünk nem volt a világban, mint ma. Hazánkat mindenütt megbecsülik, népünk — a szocialista közösség tagjaként — tekintélyt vívott ki magának. Gazdaságunk minden gondja ellenére derekasan, becsülettel helytáll, teljesíti kötelezettségeit, s közben saját magához képest is előre lép, fejlődik. Fő céljaink megvalósulnak: s ez a még szigorúbb környezetben csak úgy lehetséges, ha folytatjuk a reformot, feltárjuk és mozgósítjuk tartalékainkat, megszabadítjuk a gazdaságot a visszahúzó erőktől, korlátoktól. Kritikusan szólt a Minisztertanács elnökhelyettese a még mindig meglevő bürokráciáról, tehetetlenségről, huzavonáról, ami olykor az államigazgatást és a gazdasági életet egyformán áthatja. Lassan küzdünk meg ezekkel a régi rossz szokásokkal — mondta —: mindenben ugyanolyan magas követelményeket kell érvényesíteni, amilyeneket a gazdaságtól elvárunk. Külön szólt a vezetők felelősségéről. Hangsúlyozta: a minőségi kifogások háromnegyede gazdaságunkban a vezetési kultúra hiányából származik. A technológiai fegyelem megszilárdításával, a munkafegyelem javításával, a belső vállalati rendszer korszerűsítésével, az érdekeltségi viszonyok kialakításával húsz-harminc százalékkal növelhetnénk a hatékonyságot, a teljesítőképességet. A vezetésben, az emberi tényezők kiaknázásában, a szellemi tartalékok föltárásában az eddiginél nagyobb szerepet kell adni a fiataloknak, és a középkorosztályhoz tartozó műszaki, közgazdasági értelmiségieknek. Külkapcsolataink rendezettek Púja Frigyes külügyminiszter Országunk a nemzetközi helyzet fejleményei iránt igen érzékennyé vált. Ez az egyik kulcsmondata annak az átfogó elemzésnek, amelyet a kormány külpolitikai tevékenységéről Púja Frigyes terjesztett a parlament elé. A külügyminiszter a jelen napok világpolitikai realitásainak keretébe ágyazta az utóbbi időszak külkapcsolatainak az alakulását, hazánk diplomáciai törekvéseit. Púja Frigyes kiemelte, hogy most Európát is a feszültség jelentős növekedése fenyegeti. Ilyen helyzetben megnőtt a jelentősége annak, hogy megőrződjenek az enyhülés korábbi eredményei, csökkenjen a háborús veszély és folytatódjék a küzdelem a fegyverkezés korlátozásáért. Magyarország nemzetközi tevékenységét aktívként és széleskörűként jellemezte a külügyminiszter, és megállapította: a jövőben még inkább ki kell aknázni a lehetőségeket a közös szocialista törekvések valóra váltásáért és a sajátos nemzeti érdekek biztosítása céljából. A magyar külpolitika legfontosabb vonása — hangsúlyozta — változatlanul a kapcsolatok erősítése és bővítése a szövetségeseinkkel. — Nagy fontossága van annak, hogy miképp alakul országunk viszonya a fejlett tőkés országokkal. Elmondhatjuk: kétoldalú kapcsolataink valamennyi fejlett tőkésországgal rendezettek, s azok fejlesztését — a kölcsönös előnyök alapján, a helsinki záróokmány ajánlásaival összhangban — továbbra is fontos feladatunknak tartjuk. Kiemelkedőnek tartjuk Kádár János és más magyar vezetők tárgyalásait a hazánkba látogató nyugati államférfiakkal. — Mi a magunk részéről — a békés egymás mellett élés szellemében — a jövőben is kapcsolataink kiegyensúlyozott, diszkriminációtól mentes szélesítésére törekszünk a fejlett tőkés országokkal, beleértve olyan nem európai országokat is, mint az Egyesült Államok, Kanada, Japán és Ausztrália. Ennek sikere persze nemcsak rajtunk múlik, hanem tőkés partnereinken is. Meg kell nyíltan mondani, hogy egyes országok, s különösen a Közös Piac szervei részéről, még nem kevés akadályba ütközünk gazdasági kapcsolataink fejlesztésében. A demokratikus nemzeti egység jegyében A Hazafias Népfront nemzetközi munkáját azzal a meggyőződéssel végzi, hogy a társadalmi erők mozgósításával Magyarország általános és külpolitikai céljait segíti megvalósítani — mondta egyebek közöti Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke. Megállapította, hogy a szövetségi politika eredményeként létrejött demokratikus nemzeti egységnek — amely átfogja és közös cselekvésre készteti az ország egész lakosságát — megvan a maga nemzetközi jelentősége, hiszen a világ haladó erőinek az összefogására soha nem volt akkora szükség, mint napjainkban. Ebben a keretben hangsúlyozta a hozzászóló, hogy a hazánkban élő nemzetiségek kérdését a teljes egyenjogúság alapján oldottuk meg és „továbbra is a helyes úton akarunk járni, hiszen szerintünk ez teremti meg az erkölcsipolitikai alapot ahhoz, hogy a nemzetiségek a szomszédos népekkel való kapcsolatokban valóban a híd szerepét tölthessék be”. A Hazafias Népfront elnöke kifejtette: a nemzeti egység és hazánk nemzetközi tevékenysége szempontjából egyaránt nagy jelentősége van az állam és az egyház viszonyának, s ami e téren Magyarországon kialakult, az történelmi jelentőségű. A magyar külpolitika úgy szolgálja hazánk érdekeit, hogy összhangban van a szocialista közösség és az emberi együttélés érdekeivel, a béke megőrzésének és a szociális igazságosság érvényesülésének a követelményeivel — mondta egyebek között dr. Bartha Tibor református püspök. Kifejtette, hogy a magyarországi egyházak nemzetközi béketevékenysége nem eredménytelen. Az emberiség égető kérdéseinek a megítélésében — mondta — az elmúlt másfél-két évtized során nagy változás ment végbe a világkereszténység jelentős köreiben, s e módosuláshoz a magyarországi egyházak ,.a maguk szerény helyén és lehetőségeivel ténylegesen hozzájárultak és hozzájárulnak”. Az országgyűlés — az interpellációk után — mind a pénzügyminiszteri expozét, mind a külügyminiszteri beszámolót elfogadta. A parlament téli ülésszaka Apró Antalnak, az országgyűlés elnökének zárszavával ért véget. FOTÓ: TÓTH ISTVÁN — MTI 2
