Magyar Hírek, 1982 (35. évfolyam, 1-26. szám)

1982-05-15 / 10. szám

A Föld mélye hatalmas vízkészleteket rejt, amelyek részben csapadékból, részben az izzó kőzetek

páráiból erednek. Összetételüket azok a kőzetek gazdagítják, amelyeken átszivárognak és így ásványi sótartalmukat meghatározzák. E termálvizek jelentős része a kőzetek törésvonalai mentén, természetes forrásokban törnek a felszínre. Magyarországnak világviszonylatban is gazdag termálvízkészlete van: a napi hozam megközelíti a félmillió köbmétert!

A mai Magyarország területén először a rómaiak építettek fürdőket, csupán Aquincumban 11 fürdő maradványait tárták fel eddig a régészek. A 150 éves török hódoltság idején tovább virágzott a fürdőkultúra, jó néhány új fürdő is épült, egy részük napjainkban is szinte változatlanul áll. Az 1937-ben Budapesten ülésező Nemzetközi Gyógyfürdőügyi Szövetség figyelembe véve a város páratlan adottságait, székhelyéül Budapestet választotta.

— Mit nevezünk gyógyvíznek és hogyan hat a betegségre? — kérdeztük dr. Fluck Istvántól, a Gellért fürdő vezető főorvosától, az Egészségügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettesétől.

— Megkülönböztetünk termálvizet, ez tartósan 25 C-foknál magasabb hőmérsékletű, ásványvizet, amely literenként legalább 1000 mg oldott szilárd alkatrészt, illetve biológiailag aktív elemeket tartalmaz, valamint gyógyvizet, amely orvosi megfigyelésekkel és kísérletekkel igazolt gyógyhatású ásványvíz. Magyarországon az elvégzett kémiai és orvosi vizsgálatok alapján, a Magyar Tudományos Akadémia javaslatára az egészségügyi miniszter minősítheti az ásványvizet gyógyvízzé.

— A gyógyvízben oldott anyagok a bőrön keresztül fölszívódnak a szervezetbe és így fejtik ki gyógyhatásúkat. A fluorid tartalmú vizekről kimutatták, hogy stabilizálják a csontok mésztartalmát. Bebizonyították, hogy azokon a területeken, ahol magas a vizek kovasav-tartalma, az átlagos életkor kiemelkedően magas. Tapasztalati úton is bebizonyítható a fürdőkúrák gyógyhatása, hiszen a be-24