Magyar Hírek, 1982 (35. évfolyam, 1-26. szám)
1982-05-15 / 10. szám
Három évvel ezelőtt az Állami Balett Intézet végzős osztálya úgy határozott, hogy együtt maradnak, egy társulatot alkotva, a Béjart-szólistát, Markó Ivánt kérik fel vezetőjüknek. Együttessé szerveződésüket segítette, hogy akkorra készült el az új Győri Kisfaludy Színház, amely pompás lehetőséget nyújtott egy balett-társulat működéséhez. Az előzmény röviden ennyi, de Markó Iván számára bizonyára okozott néhány álmatlan éjszakát a döntés, hiszen akkor már világhírű táncos, Maurice Béjart Ballets du 20-iéme siécle társulatának vezető szólistája. A sajtó minden esetben felsőfokú jelzőkkel illette táncművészetét. Huszonöt szerepet keltett életre, köztük 450-szer Sztravinszkij Tűzmadarát. Aztán sikerei teljében letelepedett Győrben ... — Egyetlen álmatlan éjszakát sem okozott a választás, annak ellenére, hogy nagyon sokat köszönhetek Béjartnak, rengeteget tanultam tőle az együtt töltött hét év alatt. Amikor megkerestek engem a fiatalok, hogy vállalnám-e a vezetésüket, rendkívüli boldogság fogott el. És kétely: vajon alkalmas vagyok-e ilyen feladatra? A koncertvizsgára megcsináltuk „A nap szerettei” című darabot, addigra kiderült az is, hogy tudunk együtt dolgozni. A könnyű döntéshez az is hozzájárult, hogy már megfogalmazódott bennem a vágy az önkifejezés egy más formája iránt. A koreográfia mindig izgatott, különösen a sok szereplő mozgatásában rejlő formai lehetőségek érdekelnek. Nem vagyok író, sem festő, én csak tánccal és koreográfiával tudom kifejezni érzéseimet, vágyaimat, benyomásaimat a világról. Akár azt is mondhatom: a legjobbkor érkezett megtisztelő felkérésük. Elképzelhető, ha nem Győrben, akkor a világ valamelyik színházában nyílott volna számomra hasonló lehetőség, de mivel minden
