Magyar Hírek, 1982 (35. évfolyam, 1-26. szám)

1982-05-01 / 9. szám

Magyar gyűrű - vándorúton „Egyszer volt, hol nem volt, ta­lán még az Óperenciás tengeren is túl, volt egy hatalmas birodalom: Játékország. Ebben a csodálatos világban énekelni és táncolni tudó babák jöttek-mentek a járdákon, távirányítós kisautók suhantak az úttesten, s az összerakható épüle­tek boltjaiban a kisgyerekek szá­mára készült sportszerektől a lo­gikai játékokig az égvilágon min­dent megkaphattak a vevők .. így is kezdődhetett volna né­hány évvel ezelőtt egy esti mese, ha a szülők nem gondoltak volna arra, hogy ezzel felkelthetik cse­metéjük érdeklődését, amit aztán nem elégíthetnek ki. Mert a hazai játékboltokban Játékország cso­dáiból csak igen keveset találhat­tunk meg. A kirakataikat a leg­feljebb pislogni tudó, egyenmo­­solyt villogtató babák és a néhány perc alatt megunható, többnyire primitív fémautók töltötték meg. Ami szép és jó volt, az drága és ritkán kapható külföldi áru; amit viszont vásárolhattunk, az rosz­­szabb esetben drága és rossz, a jobbik esetben olcsó és rossz hazai termék volt. A játékválaszték két végpontját jelző zöld, piros és egyéb rikító színekben pompázó fröccsöntött műanyag kard, illetve a kézügyességet és logikai készsé­get is fejlesztő LEGO között a ma­gyar játékok, sajnos, a kard köze­lében helyezkedtek el. Persze, a kereskedelem gondjait is meg lehetett érteni. A világszer­te népszerű játékszerek licencét a gyártók a világ minden kincséért sem adták ki a kezükből. Hiába is próbálkoztak a meglehetősen sze­rény összegek felett rendelkező külkereskedelmi cégeink. A ki­sebb tételekben beszerzett import­játékokat azután pillanatok alatt elkapkodták az üzletekben. Az viszont érthetetlen maradt, miért nem jó üzlet a magyar gyá­rak és szövetkezetek számára a já­tékgyártás. A hatvan nagyobb „játékgyártó” vállalat közül öt­venöt csak melléktevékenységként foglalkozott vele. A próbálkozó kisiparosok termékei, a szerény le­hetőségek miatt, sem esztétikailag, sem a használatban nem feleltek meg az igényeknek. Esetlen mű­anyag kisautók, vízi pisztolyok díszelegtek, vagy inkább csúnyál­­kodtak a kis trafikok kirakatai­ban. Hogy azóta nagyot változott a magyar játékgyártás világa, a már-már agyonreklámozott Ru­­bik-féle bűvös kockának köszön­hetjük. Annak a logikai játéknak, amely itthon majdnem megbukott (az első ötezres széria nem kelt el), s amelyet a világsiker azután itt­hon is az egekbe emelt. Ma már másfél millió magyar tekergeti egyik társamnak volt egy más tár­gyú szabadalma, ebből alakítot­tuk ki az első általunk készített játékot. — A második évben 140 millió forintos bevétel nagyon komoly eredmény. Hogyan sikerült ilyen rövid idő alatt ekkora sikert elér­niük? — Nagyon egyszerűen: min­denki akarta. A banktól azonnal kaptunk fejlesztési hitelt. Négy hónap alatt felépítettük az új üzemcsarnokot, amelybe a Német Szövetségi Köztársaságból vásá­roltunk gépeket. Termékeink kül­földi árusítását az első szóra el­vállalta egy újonnan alakult kül­1. A FOK-GYEM szövetkezet termékei: a Bábel-torony és a magyar gyűrűk 2. Ezeken a gépeken készülnek a golyós játékok alkatrészei 3. Szerelik a francia piacra szánt magyar gyűrűket FOTO: GESZTI ANNA villamoson, munkahelyen és a té­vé előtt. A bűvös kocka bűvös pál­cának is bizonyult a játékgyártá­sunkban. A nagy (anyagi) siker nyomán, minden itthoni érdekelt elhitte, érdemes játékokkal foglal­koznia. A kereskedő vállalat pá­lyázatot írt ki, s rövid időn be­lül megjelent a varázsgömb, a Bá­bel-torony, a „magyar gyűrűk” ... és még sorolhatnám hosszan. Az elmúlt év utolsó három hónapjá­ban ötvenféle új, nagyrészt logi­kai játék került forgalomba. Olya­nok, amelyek nemzetközi érdek­lődésre is számot tarthatnak. A nagy sikerű újdonságok közül a Bábel-tomyot és a magyar gyű­rűket egy budapesti szövetkezet, a FOK-GYEM (teljes nevén: Fi­nommechanikai és Elektronikai Műszergyártó Szövetkezet) készí­ti. Ez az elektronikus és mechani­kus hírközlő berendezéseket gyár­tó szövetkezet mindössze két éve foglalkozik játékok előállításával. Ennek ellenére tavalyi 270 milliós bevételének mintegy felét, 140 millió forintot a játékrészleg hoz­ta. A szövetkezet elnöke, Pap Im­re, három társával együtt alkotja a „játékfeltaláló brigádot”. — Mi adta az ötletet, hogy ez­zel is foglalkozzanak? — Tulajdonképpen mi is a bű­vös kocka világsikere után vettük komolyan a játékgyártásban rejlő anyagi lehetőségeket — felelte Pap Imre. — Kiderült, hogy az ilyen termékekkel betörhetünk a fejlett országok piacaira is. Az kereskedelmi cég, a Generalim­­pex. A hazai piacon is sikerült rö­vid idő alatt népszerűvé tennünk a tornyot. Másik most „futó” ter­mékünket, a magyar gyűrűket még csak külföldön árusítják, a hazai üzletekben a Budapesti Nemzetközi Vásár után jelenünk meg vele. S már újabb játékok is készen állnak a gyártásra, közöt­tük a gyerekek körében igen nép­szerű társasjátékok is. Valóban, így utólag olyan egy­szerű minden... Pedig „nem mese ez, gyer­mek ..Csupán a vásárlókra, a piacra figyelő gazdálkodás egyik látványos jele. POKORNY ISTVÁN 23

Next

/
Thumbnails
Contents