Magyar Hírek, 1982 (35. évfolyam, 1-26. szám)
1982-04-03 / 7-8. szám
Budapesten tartott előadást dr. Erdélyi István, a harmincas évek ismert filmproducere, aki ma Münchenben él. A 79 éves rendező a Magyar Film tudományi Intézet és a MAFILM Budapest Stúdiója felkérésére a két világháború közötti magyar hangosfilmgyártásról és fotö: gabob viktor a haZai mozgóképszínházakról tartott előadást. Dr. Erdélyi István a második világháború előtt készült magyar filmeket kölcsönző vállalatot (KÁRPÁT-FILM) tart fent a bajor fővárosban. Budapesti útja során a harmincas években készült néhány játékfilmjéből készíttetett új kópiát a MAFILM filmarchívumában. Varga Sándor, a Magyar Népköztársaság brazíliai nagykövete és felesége a Március 15. Egyesület tagjai körében az egyesület hétvégi telepén Balról jobbra: Varga Sándor, nagykövet, Kövesdi Józsefné, a Sao Pauló-i magyar kereskedelmi iroda vezetőjének felesége, Mágori Vargha Béla Sao Paulái ban élő magyar festőművész és Varga Sándorné a Március 15. Egyesület hétvégi telepén HAZAI TUDÓSÍTÁSOK KÜLFÖLDI MAGYAROKRÓL Az Elet és Irodalomban a majdhogy elfeledettnek mondható Űjhelyi Nándor portréját Vajda Sándor rajzolja meg „Egy pornográf író arcképe” című írásában. Egy eltorzított óriás alakját próbálom megrajzolni az utókornak — idézzük —, aki a pesti Broadwayn, az írók centrumában, az Otthonban, az irodalmi és társadalmi életben nagyon érdekes, színes szerepet játszott. Űjhelyi Nándorét, aki alakjával és a pornóirodalmi tevékenység elsietett vádjával vált feltűnővé és a pletykák áradatában hírhedtté — aminek nem örült, mert nagyon művelt volt és érzékeny. Ezután a cikk az írót így mutatja be: „Megszállottja volt a szerelem fiziológiájának, azt nem elemezte, inkább belevájt abba, Maupassant felejthetetlen bájaira emlékeztetőén. Nem is helytálló, hogy pornográf író lett volna; Űjhelyi realista írói ábrázolással remekelt. Szinte klinikailag figyelte a férfi és a nő viszonyát, s így előfutára volt Moraviának.” Az írásból a következőket tudjuk meg életéről: A királyi ügyészség szemérem elleni vétség miatt vádiratot adott ki ellene; legalább egy év lett volna az ítélet. S mert szerencséjére útlevelét még nem vonták be, emigrált. Londonban hunyt el, séta közben, az utcán. Barátai voltak a Korda-család tagjai, Lengyel Menyhért, Bíró Lajos, Ignotus Pál, Zilahy Lajos, Bajor Gizi, Marlene Dietrich, Remarque, sírjáról azonban semmit sem tudunk. * Egy magyar szenufó Párizsban. Ez a cím az Űj Tükörben olvasható. Alatta egy interjú Zempléni Andrást, kalandos életű honfitársunkat mutatja be. A sikeres etnológust Nógrádi Gábor kereste fel párizsi lakásán. Az interjúban Zempléni elmondja, hogy Budapesten 1938-ban született, ötvenhatban érettségizett. Az egyetemre nem mert jelentkezni, mivel apja újságíró volt, a Pester Lloydnál is dolgozott, anyja családjának egyik tagja pedig kimondottan kompromittálta magát a Horthykorszakban. Ügy érezte, hogy Magyarországon nincs jövője. Az emigrációs élet kezdeti vargabetűi után pszichológus lett, majd találkozott valakivel, aki társául hívta afrikai kutatóútjára. Később, amikor betegen a dakari kórházban feküdt, megismerkedett egy orvosprofesszorral, aki az afrikai elmebetegségekkel foglalkozott. Ö javasolta, hogy dolgozzanak együtt. Szenegálban, Dél-Csádban, majd Észak-Elefántcsontparton kutatott, a szenufók között, akik be is fogadták. Később visszatért Franciaországba. Zempléni András az interjúban ezeket mondja: „Nem véletlen, hogy pszichológiát tanultam és Afrikába kerültem. Idegen voltam Franciaországban, az vagyok ma is. Amikor Afrikában etnológusként a kulturális különbségeket vizsgáltam, akkor a magam és a franciák közötti eltérést is kutattam. Ez a különbség a mindennapi életben jelentkezik. Magyar vagyok, talán már nem olyan, mint egy otthon élő, de magyar. Párizsban dolgozó ember, aki tanít, kutat az egyetemen, cikkeket ír, s közben hazajár Magyarországra.” e(c. A Népszabadság a hazai nosztalgiahullámról Rónai Mihály András tollából közöl cikket. A neves publicista napjaink egyik sokat vitatott jelenségéről, divatos témájáról fejti ki véleményét, annak színéről és fonákjáról. S közben — immár fél évszázados újságírói pályafutásának emlékeiből merítve — neveket is említ. Innen is, onnan is, azok közül, akik a haza határain belül maradtak és azok közül, akik a nagyvilágot választották hazájuknak. Néhányan a névsorból: Schöpflin Aladár, Bálint György, Földi Mihály, Egyed Zoltán és Mezey Mária, illetve Zilahy Lajos, Márai Sándor, Karády Katalin, Hajmássy Ilona, Szeleczky Zita és Rökk Marika. A Heti Világgazdaság egy-egy száma olykor egyetlen témát több nézőpontból is megvilágít. Nemrégiben a Római Klub tevékenységét ismertette, beszámolt salzburgi vitájáról, ennek kapcsán foglalkozott a japán mikroelektronikai ipar eredményeivel. A sokoldalú tájékoztatást egy interjú is kiegészítette, amelyet az újság munkatársa telefonon készített a Római Klub elnökével, Aurelio Pecceivel. Ennek egyik érdekes kérdése és válasza így hangzik: „Hirschler Richárd: Aurelio Peccei — az ön vezetékneve, mintha magyarosan csengene; csak nem...? Aurelio Peccei: De igen. Néhány generációval előbb magyar őseim Pécs városából Észak-Dalmáciába költöztek, majd a múlt század vége felé Torinóban telepedtek le. Én ott születtem, a magyar nyelvet azonban, sajnos, már nem beszélem.” * Zilahy Lajos Két fogoly című regénye a két világháború közötti korszak divatos olvasmánya volt. Nemrégiben a budapesti Szépirodalmi Kiadó ismét megjelentette az egykor oly sikeres regényt. Erről az Élet és Irodalomban Kelemen János a többi között a következőket írja: „Múlt idő üzenete — ma kétszeresen az — a Két fogoly. Elég szép és tisztes üzenet. Nem remekmű, de nem is ponyva, aminek mostanában minősítette egyik kritikusa. Bizonyos, hogy Zilahy műveiben sok a bestsellerre valló elem, de nem minden bestseller ponyva. Zilahy igazi — újrafelfedezésre váró — értékeit kisebb műveiben kell' keresni. A szépapám szerelme, az Ezüstszárnyú szélmalom, a Csöndes élet elbeszélései — vonzó és fájó példái annak, mi mindent vetett el magától könynyelmű nagyvonalúsággal egy igen tehetséges író, aki úri nemtörődömséggel csak messziről nézte az életet, de igazában sohasem élte át.” * A Magyarország egyik legolvasottabb oldala az olvasóké; rövid írásaik, leveleik azt jelzik, hogy alaposan olvassák az újságot, cikkeit kiegészítik megjegyzéseikkel, azok tévedéseit nem egyszer kiigazítják. Az utóbbi időben Séra Ágnes Milánóból és Seres László Frankfurt am Main-ből szerepelt az újság fórumoldalán. Mindketten a természetvédelemmel kapcsolatosan fejtették ki véleményüket. _ A Nők Lapja filmmozaikjaiból: A Richard Wagner életéről készülő mozi- és televíziós filmben Solti György vezényli a Bécsi Filharmonikusok zenekarát. A Hollywoodban készült Vörösök című Reed-filmben az író még élő kortársai is megszólaltak, közöttük a magyar Gellért Hugó. K. GY. ( 53 /