Magyar Hírek, 1982 (35. évfolyam, 1-26. szám)

1982-04-03 / 7-8. szám

Arta • Hiogaru« fnnrtj»* Trail* U k SC.«. Kolumbusz Az ARTEX külkereskedelmi vállalat emblémáján Kolumbusz hajójának stilizált rajza látható. Két évvel ezelőtt „Mit visz az ARTEX hajója?” címmel megjelent egy feltűnést keltő cikk, amelyből kiderült, hogy több mint harmincezerféle terméket (bútorokat, szőnyegeket, porcelán- és kerámiatárgyakat, ékszereket, képzőművészeti alkotásokat, népművészeti és iparművészeti tárgyakat, sportcikkeket stb.) szállítanak a külföldi piacokra. — Azóta természetesen minden hozzánk látogató újságíró első kérdése az, hogy mit visz az AR­TEX hajója — kezdi beszélgeté­sünket Becker László, a vállalat vezérigazgató-helyettese. Pataki István vezérigazgató-helyettes egyetértőén bólint. — Pedig sze­rintünk a rakománynál is fonto­sabb, hogy Kolumbusz hajója év­századok óta a vállalkozó szellem szimbóluma. Ügy érezzük, a válla­latunkat megalapítása óta ez a magatartás jellemzi. S ennek egyik bizonyítéka ez a harmincez­res szám. — Mi a vállalkozást, ezen belül az ésszerű kockázatvállalást a si­keres üzleti tevékenység velejáró­jának tekintjük. A hazai külke­reskedelmi vállalatok hosszú éve­ken át csak bizományosi tevé­kenységet végeztek. Ha sikerült az árut külföldön eladniuk, a vételár két százaléka lett az övék. Ez a „kis rizikó, kis haszon” elv azon­ban nem bizonyult elég ösztönző­nek. Nos, mi az elsők között al­kalmaztuk az ún. „saját számlás” rendszert. Lényege, hogy megvesz­­szük az árut, tehát kockázatot vál­lalunk, hogy esetleg a nyakunkon marad. Viszont az eladásnál na­gyobb a hasznunk. Ma forgal­munk jelentős részét bonyolítjuk le ily módon. De a piaci körülmé­nyek nem minden esetben teszik lehetővé az ilyen „egyszerű” adás­vételt. Több területen ismét elő­térbe került a bizományosi együtt­működés, de immár tökéletesített változatban, a kölcsönös érdekelt­ség alapján. Például a limitáron felül elért hasznot elosztjuk. — Mindezekkel a 'módszerekkel mi is érdekeltté váltunk abban, hogy az exportálni kívánt termé­kek a nyugati piacokon megkí­vánt minőségűek legyenek, s en­nek érdekében egyre több esetben aktív szerepet vállalunk. Közre­működtünk négy hazai bútorgyár közös fejlesztési irodájának a lét­rehozásában. Segédkeztünk jó né­hány olyan kooperációs gyártási szerződés létrehozásában, amelyek hazai és külföldi vállalatok között jöttek létre. Így például több ha­zai üzemben készítenek ADIDAS- licenc alapján sportcikkeket. — Ügy tartják, az ARTEX jól működő értékesítési hálózatot ho­zott létre. — Mi minden téren, s itt gon­dolok az árubeszerzésre, a termék­­választékra és az értékesítésre egy­aránt, azon igyekeztünk, hogy vál­lalatunk „több lábon álljon” — vette át a szót Pataki István. — Ezért saját kereskedelmi irodát hoztunk létre Párizsban és Frank­furtban, Svédországban az idén nyitunk egyet. Londonban is mű­ködik egy — jelenleg még csak bútorértékesítéssel foglalkozó — irodánk. Emellett közel száz, úgy­nevezett jutalékos képviseletünk van szerte a világban. Akad köz­tük néhány magyar üzletember is, így például a finnországi L. Ko­vács cég, a brüsszeli Rákosi Glob­­export, vagy a holland Felkai cég tulajdonosa. Ennek a száz cégnek a többségével évtizedes kapcsola­hajója

Next

/
Thumbnails
Contents