Magyar Hírek, 1982 (35. évfolyam, 1-26. szám)
1982-02-20 / 4. szám
Változatlan elvek, a változó körülmények közt - hatékonyabban ÚJJÁALAKULT AZMVSZ ELNÖKSÉGE 1982. március 8-án megtartotta tavaszi, rendes ülését a Magyarok Világszövetségének — a Hazafias Népfront Elnöksége által újjáalakított — Elnöksége. Bognár József akadémikus, az MVSZ elnöke „Emigrációs politikánk néhány kérdése és a jelenlegi nemzetközi helyzet” cimmel, tartott vitaindítót, majd Cosztonyi János főtitkár ismertette a Szövetség idei feladatait. A vitában felszólalt Zsebők Zoltán, Pungor Ernő, Schiffer Pál, Hubay Miklós, Káldy Zoltán, Imre Samu, Hanák Péter, Király István, Striker György, Kallós Ödön, Szabó Zoltán, Béres Ferenc, Nádor György, Keresztury Dezső és Szántó Miklós. Az elhangzottakra Bognár József válaszolt. Az Elnökség felhívja a világ magyarságát: szervezzék meg a befogadó országokban nyugvó jeles magyarok sírjainak intézményes gondozását. Felhívással fordult az Elnökség a hazai közvéleményhez is: gyűjtsék össze és juttassák el a birtokukban levő kivándorlási emléktárgyakat, dokumentumokat a Világszövetséghez, vagy az Országos Széchényi Könyvtárhoz, vagy a Nemzeti Múzeumhoz emlékkiállítás céljára. Az Elnökség lapzártakor még tanácskozott. A referátumokat, hozzászólásokat, a következő két lapszámban részletesen ismerteti a szerkesztőség. Az újságíró most csak arra vállalkozhat, hogy néhány ceruzavonással gyors képet adjon az ülésről, a felvetett témákról, saját benyomásairól. Az Elnökség újjáalakítása Több, mint két évtizede hozta létre a Hazafias Népfront az MVSZ Elnökségét, a magyar szellemi élet kiválóságaiból, az egyházak képviselőiből, a társadalmi szervezetek és intézmények vezetőiből. (Kiemelkedő jelentőségű volt — hogy csupán egyetlen nevet emeljek ki — Kodály Zoltán elnökségi tevékenysége.) A testület nagy munkát végzett az eltelt időben: kidolgozta és megvalósította azt az emigrációs politikát, amely a kezdeti elszigeteltséget feloldotta, a bizalmatlanságot és — mondjuk ki nyíltan, nem egy csoport esetében a szembenállást is — megszüntette, és megteremtette az együttműködést a szórványmagyarság széles tömegeivel. Az Elnökség javaslatára született meg 1963- ban az amnesztiarendelet, amelynek életbe lépésével lehetőség nyílt a tömeges hazautazásra. Az Elnökség vezetésével indult el és vált népszerűvé az anyanyelvi mozgalom; jöttek létre a különféle szakmai csoportokkal szervezett találkozók. Azóta azonban sokan kiöregedtek, megfáradtak, elhaláloztak. Mások új megbízásokat kaptak, más munkaterületeken hasznosítják képességeiket. Ugyanakkor a nyolcvanas évek nehezebb körülményei közt nagyobbak a feladatok. Ezért kellett az Elnökséget újjáalakítani, a tapasztalt törzstagságot új erőkkel feltölteni. Ez azt is jelenti, hogy az Elnökség folytatja mindazt, ami az eddigiekben eredményesnek bizonyult és elkötelezi magát a megújulás mellett. A változatlan elveket a változó körülmények közt kell megvalósítani, megőrizve minden vívmányt; megerősíteni a kapcsolatot az eddigi partnerekkel és bővíteni, megkeresni az új lehetőségeket az új csoportokkal, az új emberekkel való együttműködéshez. A helyzet valósághű, tudományos elemzése A tanácskozáson sok szó esett a nyolcvanas évek változásairól. Számolni kell a világpolitika aggasztó jelenségeivel, de az is természetes, hogy a külföldi magyarság számára az elmúlt évek alatt életformává váltak a rendszeres találkozások, az érintkezések az anyaországban élő családdal, rokonsággal, baráti körrel. Elemi érdeke a béke fennmaradása, és az egyházaknak különösen nagy a szerepük a békés viszonyok fenntartásában. Káldy Zoltán elmondotta például, hogy az evangélikus egyház a jövő évben esedékes nagy jubileum, Luther Márton születésének 500. évfordulójára készül, és nagyban folynak az előkészületek a Lutheránus Világszövetség 1984 nyarán Budapesten tartandó nagygyűlésére is. Mindkét eseménynél számítanak a külföldi magyarság részvételére. 1960 óta megváltozott a szórványmagyarság társadalmi szerkezete; nemzedéki összetétele, foglalkozási és kormegoszlása, családi viszonyai, a települési formák. Mindezt figyelembe véve kell kidolgozni a Szövetség tervezett programjait. Az új helyzetet, a kapcsolatokat pontosabban kifejező fogalmakra van szükség: új módon kell megközelíteni például a nemzet fogalmát is, ahogy ezt hozzászólásában Hanák Péter történész ajánlotta. Sok megjegyzés, javaslat hangzott el a kapcsolatok megerősítésének intézményes lehetőségeiről. Imre Samu akadémikus elmondotta, hogy a nyár elejére elkészül a tavaly Pécsett tartott IV. Anyanyelvi Konferencia jegyzőkönyve, és javasolta, hogy lássunk hozzá a Védnökség 1983-as ülésének megszervezéséhez. Hubay Miklós, a Magyar Írók Szövetségének elnöke beszámolt: az alapszabály megváltoztatásával megteremtették az alapot, hogy — a művelődési miniszter hozzájárulásával — külföldön élő magyar írók is tagjai lehessenek az Írószövetségnek. Méltatta a Vándorének című költői antológia jelentőségét, kérve a kezdeményezés folytatását, kiterjesztését. (Zsebők Zoltán említette meg, hogy Cs. Szabó Lászlónak esszékötete jelenik meg a Gondolat Kiadónál, a Nagyvilág, a Kortárs hozta tanulmányait, novelláját, s a Jelenkor közölte Tűz Tamás két szép versét és a költészetéről szóló elemzést.) Az MVSZ idei gazdag programját, az Arany János és a Kodály Zoltán évfordulókra készített műsoranyagokat, a művészcsoportok utazási tervét, az eszközök korszerűsítésére tett erőfeszítéseket: a videó-kazettás játékfilmek és kisfilmek küldését örömmel nyugtázta az Elnökség és sok javaslattal egészítették ki a terveket. Élénk visszhangot keltettek a felhívások. Bajomi Lázár Endre író listába vette azokat a sírokat, amelyekben a nagy múltú franciaországi magyar emigráció neves tagjai nyugszanak, s ez megmutatta annak szükségességét és lehetőségét, hogy más országokban is hasonló alapossággal történjék meg a gyűjtő munka. Az MVSZ kötelességének érzi, hogy ebben a — nemzeti kegyeletet erősítő — humánus munkában segítse a külföldi magyarságot. Az Elnökség véleménye szerint a történelem során a nehéz életkörülmények miatt kivándorolni kényszerülő, magyarságát a választott hazában is megőrző honfitársaink megbecsülése hazafias kötelezettség, a most felnövő nemzedékek számára történelmi tanulság és a dokumentumok öszszegyűjtése és kiállítása a velük való kapcsolatok erősítését is szolgálja. SZ. M. A Magyarok Világszövetsége Elnökségének névsora Elnök: BOGNÁR JÓZSEF akadémikus, a Világgazdasági Intézet igazgatója, országgyűlési képviselő Főtitkár: GOSZTONYI JÁNOS országgyűlési képviselő Az Elnökség tagjai: BEÖTHY OTTÓ, az MVSZ ny. főtitkára BÉRES FERENC, népdalénekes BOLDIZSÁR IVÁN. író, a New Hungarian Quarterly főszerkesztője CSERHÁTI JÓZSEF, r. kát', pécsi megyés püspök GARAS KLÁRA, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója GENZWEIN FERENC, az Országos Oktatástechnikai Központ főigazgatója GYURKÓ LÁSZLÓ, író, országgyűlési képviselő HANÁK PÉTER, történész HAVASI ZOLTÁN, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgató-helyettese < HÉBER IMRE, a Magyar Izraeliták Országos Képviseletének elnöke HUBAY MIKLÓS, író, a Magyar írók Szövetségének elnöke HUNYA ISTVÁN, a Mezőgazdasági és Erdészeti Dolgozók Szakszervezete elnöke HUSZTI PÉTER, Kossuth-díjas színművész IMRE SAMU, akadémikus, az MTA Nyelvtudományi Intézete ügyvezető igazgatója KÁLDY ZOLTÁN, evangélikus püspök-elnök KALLÓS ÖDÖN, a Kereskedelmi Kamara társelnöke KÁROLYI MIHÁLYNÉ KÁRPÁTI JÓZSEF ny. nagykövet, az MVSZ volt főtitkára KERESZTURY DEZSŐ író, irodalomtörténész, az MVSZ alelnöke KIRÁLY ISTVÁN, akadémikus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem magyar irodalom tanszékének vezetője KOVÁCS ANDRÁS, Kossuth-díjas filmrendező KOVÁCS BÉLA, a Hazafias Népfront titkára KÜRTI LÁSZLÓ, a Tiszáninneni Református Egyházkerület püspöke LÖRINCZE LAJOS, c. egyetemi tanár, az Anyanyelvi Konferencia Védnökségének elnöke MARÓTI GYULA, a Kórusok Országos Tanácsának ny. főtitkára NÁDOR GYÖRGY, a Nemzetközi Kulturális Intézet főigazgatója NEMÉNYI LILI, az Operaház magánénekesnője NEMESKÜRTY ISTVÁN, író, a Budapest Játékfilmstúdió vezetője PACH ZSIGMOND PÁL, akadémikus, az MTA alelnöke, a Történettudományi Intézet igazgatója PUNGOR ERNŐ, akadémikus, a Budapesti Műszaki Egyetem tanszékvezető tanára RITTER FRIGYES, a Bécsi Magyar Kultúr- és Sportegyesület elnöke (Ausztria) RÓNAI PÁL, író, műfordító (Brazília) RÓNAI RUDOLF, a Kulturális Kapcsolatok Intézete ny. elnöke ROSTÁS ISTVÁN, a Magyar Vöröskereszt alelnöke RUTTKAI ÉVA, Kossuth-díjas színművésznő SCHIFFER PÁL, ny. nagykövet SIKLÓSI NORBERT, a Lapkiadó Vállalat igazgatója STRIKER GYÖRGY, c. egyetemi tanár, a Nemzetközi Méréstechnikai Szövetség főtitkára SZABÓ ISTVÁN, Kossuth-díjas filmrendező SZABÓ ZOLTÁN ny. miniszter, az MVSZ volt főtitkára SZAMOSKÖZI ISTVÁN, ny. református püspök, az MVSZ alelnöke SZÁNTÓ MIKLÓS, a Magyar Hírek főszerkesztője SZENNAY ANDRÁS, pannonhalmi főapát SZINETÁR MIKLÓS, a Magyar Televízió elnökhelyettese SZÜTS PÁL, nagykövet, az MVSZ főtitkárhelyettese ZSEBŐK ZOLTÁN, egyetemi tanár, a Budapesti Orvostudományi Egyetem Radiológiai Klinikájának ny. igazgatója 2
