Magyar Hírek, 1982 (35. évfolyam, 1-26. szám)
1982-02-20 / 4. szám
Anyák Napjára szóló megbízásait pontosan, gyorsan teljesíti az Országos Takarékpénztár i H —1876 IKRA Budapest Magyar gazdaság '82 Ezzel a címmel rendezi meg a tizedik Közgazdasági Nyári Egyetemét a TIT Budapesti Szervezete 1982. augusztus 1—14. között, Budapesten. Külföldi és magyar hallgatókat egyaránt várnak a kurzusra, amely nemzetközileg is elismert szakemberek közreműködésével Magyarország gazdaságpolitikájának és gazdasági életének jellemzőit, és az ezzel összefüggő általános gazdaságelméleti problémákat tárgyalja. Szó lesz az ország gazdasági helyzetéről és világgazdasági helyéről, a szabályozó rendszerről, a vállalati és szövetkezeti politikáról, a szociálpolitikáról és a városgazdaságról. (Angol, német, orosz szinkrontolmácsolás segíti a megértést.) Egy ipari és mezőgazdasági üzem, egy tudományos és kulturális intézmény meglátogatása, parlamenti és múzeumi séta, kirándulás, városnézés, folklórműsor és sok fakultatív szórakozás teszi élményszerűbbé a programot. A részvételi dij személyenként hétezer forint. Jelentkezési cím: EXPRESS Ifjúsági és Diák Utazási Iroda Budapest, 62. Pf. 567. Magyarország minden nagyvárosába és 300 községébe küldhet virágot ANYÁK NAPJÁRA, ha igénybe veszi a világot átfogó INTERFLORA szolgáltatását. A virágküldés módjáról a világ minden pontján tájékoztatják az INTERFLORA, FTD vagy Fleurop emblémával jelzett virágüzletek. INTERFLORA HUNGÁRIA 1052 Budapest V., Apáczai Cs. J. u. 3. Telefon: 182-560 Éva sírhat is... A hazai könyvpiac legújabb hiánycikke Székely Éva, a pályafutása alatt 117 világ-, Európa- és magyar rekordot felállító olimpiai úszóbajnoknő „Sírni csak a győztesnek szabad” című kötete. A Magvető Kiadó — a szombathelyi Sylvester Nyomda dicséretes közreműködésével — hat hónappal a kézirat elkészülte után már a boltokba küldte a könyvet, s most, a minden várakozást felülmúló érdeklődésre való tekintettel, már nyomják a második kiadást. — Életem egyes eseményeit vetettem papírra, mindenféle szépítés nélkül, teljesen nyíltan, őszintén. Az olvasók minden bizonynyal ezt az őszinteséget érezték ki a kötetből, s csodálatos módon csaknem mindenki valami mást olvasott ki a sorokból. A könyv emellett éppen karácsony előtt került a boltokba, ismert családunkról szól, s a sport világában nem tájékozott emberek is érdekes értesüléseket szerezhetnek edzőtáborokról, felkészülésről, nagy versenyekről, a sport nem nagyon ismert, sokszor misztifikált hétköznapjairól” — mondta a bajnoknő, trófeákkal teli óbudai lakásában. Könyvének fejezetcímeihez nem kell kommentár. „Mert én olimpiát akartam nyerni” (amelyben a csillaghegyi strandon hallgatja Pluhár István emlékezetes rádióközvetítését Csík Ferenc 1936-os berlini olimpiai győzelméről, s megszületik benne a nagy elhatározás). „Hogyan lettem Pillangókisasszony” (amelyben a háború borzalmai alatt már munkatáborba hurcolják, de megszökve, a lipótvárosi védett házban naponta kétszer fut százszor öt emeletet le és fel, mert az olimpiára készül. Az első, 1948-beli sikertelen kísérlete után, Helsinkiben megvalósul álma, olimpiai bajnok lesz). „A Szőnyi út” (amelyben Sárosi mester örökét átvéve, az edzői pályára lép, a zuglói vasutas uszodában). „Együtt a csúcson” (amelyben 1954-ben született — jelenleg már gyermekorvos — Andrea lányával a kényszerű körülmények hatására önállósítják magukat). „München” (amelyben Andrea kudarcáról számol be, hiszen, aki olimpiai bajnok akar lenni, annak az ezüstmeg a bronzérem csalódást jelent). „Kórházak” (amelyben jobb szemének ideghártyáját négy sikertelen, csak helyi érzéstelenítéssel végzett műtét után, Kölnben csodával határos módon rendbehozzák). Minden túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a bajnoknő eseménydús, sikerekben gazdag, de megpróbáltatásoktól, sőt bukásoktól sem mentes életének rövid története a szó igazi értelmében vett bestseller. S az átélt történetek kapcsán a kortárs olvasó joggal ismer saját sorsának csaknem azonos történéseire. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy a könyv valóban izgalmas olvasmány, amit akár hajnalig virrasztva olvasnak el a legtöbben. De hogyan, milyen indítékokkal ült az asztalhoz Székely Éva, Gyarmati Dezső vízilabda-kapitány elvált felesége, hogy elkezdjen írogatni? — Amikor Andrea 1974-ben egyszer egészen váratlan elhatározással kiszólt a vízből, hogy az úszás már nem öröm számára, az előzetes megállapodásnak megfelelően megállítottam a stoppert (egyébként ma is úgy áll), s abbahagytuk ... Hirtelen nagy üresség vett körül. Nem éreztem célt, feladatot az életemben, nagyon rossz idegállapotba kerültem. Akkor mondták barátaim, próbáljak meg írni... Már az első próbálgatások után hallatFOTÖ: ZÁHONYI IVAN lanul izgatott az új feladat. S mikor Karinthy Cini, régi barátom, fradibeli klubtársam beleolvasott, lelkendezve mondta: „Neked fogalmad sincs arról, mit írtál...” Még nagyobb odaadással folytattam. Tisztában vagyok azzal, hogy könyvem nem irodalmi remekmű, hiszen német iskolába jártam, a beszédben, fogalmazásban azóta sem tudok megszabadulni a germanizmusoktól. De folytatni is szeretném, az írás mindennél jobb, nagyszerű érzés — vallotta a bajnoknő. Székely Éva tulajdonképpen csak a sportról ír, de talán tudat alatt a saját életét jellemző maximalizmusra szerette volna serkenteni olvasótáborát. Csendben éldegél. Háromezer méter leúszásával kezdi a napot, csak hideg ne legyen a víz, mert azt világéletében utálta. Hatéves Móci unokáját hetente háromszor viszi le az uszodába, de csak fürdeni, úszkálni, mert a mind jobb és jobb eredményekre törő versenysportról ma már nem a legjobb a véleménye. Most is állandó rohanásban van, az elolvasásra váró könyvek tovább sorakoznak a polcokon. Barátai sűrűn adják egymásnak a kilincset. Közben újabb tennivalók lelkesítik. Gyenge József, a Művelődési Minisztérium osztályvezetője izgalmas feladatra, a kötelező úszásoktatás felügyeletére kérte fel. A cél, hogy minden általános iskolát elvégző fiatal tanuljon meg úszni. — Jó szervezéssel és az eddiginél jobb módszerekkel a jelenlegi körülmények között is el lehetne érni — állítja Székely Éva. S még ha csak háromnegyedrészt sikerül megvalósítani a tervet, az is nagyszerű győzelem. Akkor akár együtt sírhatunk is Évával hiszen könyvéből megtanultuk: az élet vereségeit nagyon-nagyon nehéz elviselni, de sírni mégis csak a győztesnek szabad! VAD DEZSŐ 29
